A Kúria Kfv.37148/2023/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, mert a megjelölt kérdésekben a Kúria gyakorlata kialakult és egységes.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kfv.III.37.148/2023/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (cím2 ügyintéző ügyvéd: dr. Mándó Tibor)

Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.)

Az alperes képviselője: dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 23. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2022. december 13-án kelt 102.K.702.577/2022/21. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indiai állampolgárságú felperes 2019-ben érkezett Magyarországra, D típusú vízummal rendelkezett. Részére kiállították a 2021. szeptember 22-ig érvényes, ... számú tartózkodási engedélyt, amely egy alkalommal meghosszabbításra került. 2021. december 15-én megszűnt a magyarországi foglalkoztatása, így a tartózkodási célja a továbbiakban nem volt igazolt. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes 2023. szeptember 23-ig érvényes munkavállalási célú tartózkodási engedélyét visszavonta.

[2] A felperes 2022. március 3-án jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál, a belföldi kérelem alátámasztásaként méltányossági körülményt jelölt meg. Előadta, tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kívánt előterjeszteni, hogy a még korábban érvényes tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzés célú engedélyt tudjon megszerezni, figyelemmel arra, hogy a munkaviszonya megszűnését követően saját vállalkozást tervezett indítani. A méltányossági kérelem előterjesztése előtti héten szembesült azzal a ténnyel, hogy a tartózkodási engedélyét a munkáltató bejelentése alapján visszavonták, amelyről tájékoztatást nem kapott. Fellebbezéssel azért nem élt, mert álláspontja szerint a korábbi munkáltatója nem foglalkoztatná újra, így inkább méltányossági kérelemmel együtt új tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Januárban a szálláshelyen tartózkodó társával együtt elkapta a koronavírust. A betegség, a járványügyi megfigyelés és a karantén miatt nem volt olyan helyzetben, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet előterjessze, nem tudott munkát keresni és új tartózkodási kérelmet előterjeszteni. Hivatkozott arra is, a járványhelyzet miatt nincs abban a helyzetben, hogy Indiába utazzon és ott nyújtsa be a tartózkodási engedély iránti kérelmet.

[3] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 106-1-25362/6/2022-T. számú végzésével a felperes tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 17/A. § (1) bekezdés a) pontjára (2) bekezdésére és (3) bekezdés a) pontjára alapította, figyelemmel arra, hogy a felperes által előadottak nem alkalmasak a különös méltánylást érdemlő körülmény alátámasztására.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2022. május 3-án kelt 106-T-15418/1/2022. számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta és a felperes fellebbezését elutasította. Megállapította, hogy a felperes által hivatkozott indokok nem alkalmasak a különös méltánylást érdemlő körülmények altámasztására figyelemmel a Harmtv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontjára, 17/A. § (2) bekezdésére, valamint 17/A. § (3) bekezdés a) pontjára. A felperes munkavállalási célú tartózkodási engedélyét 2022. január 4-én kelt határozattal visszavonták, amely ellen nem élt fellebbezéssel. Megállapította továbbá, hogy a visszavonásról szóló döntés kézbesítése sikertelen volt, mert a felperes a bejelentett magyarországi szálláshelyéről ismeretlen helyre távozott.

[5] Az a körülmény, hogy a felperes jövedelemszerzési célú tartózkodási engedély iráni kérelmet nyújtott be, valamint jelenlegi kérelme benyújtása előtt egy héttel szerzett tudomást arról, hogy a munkavállalási célú tartózkodási engedélye visszavonásra került, nem tekinthető különös méltánylást érdemlő körülménynek. A külképviseleten benyújtott tartózkodási engedély elbírálásának ideje 21 nap, amely nem jelent több hónapos távollétet és ezt követően a felperes visszatérhet Magyarország területére. A hazautazás minden esetben anyagi- és érdeksérelemmel jár, azonban ez szintén nem tekinthető különös méltánylást érdemlő körülménynek.

[6] Kiemelte, hogy a felperes által előadottak nem minősülnek olyan önhibán kívüli körülményeknek, amelyek a belföldi kérelmezést lehetővé tennék. A felperes sem a fellebbezésben, sem a méltányossági kérelemben nem jelölt meg olyan körülményt, amely megmagyarázta volna, hogy miért nem tudott, illetve tud a főszabály szerinti illetékes magyar külképviseleten tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet benyújtani.

Az elsőfokú ítélet

[7] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította.

[8] Osztotta az alperesi álláspontot, amely szerint a kivételes méltányosság iránti kérelemben a felperesnek egyértelműen többlet indokokra kell hivatkozni, amely nem eshet egybe a jogalkotó által a tartózkodási engedély kiadása körében elvárt feltételek teljesülésével. Erre tekintettel a jogszerű tartózkodási célon túlmenő indokokat kell felsorakoztatni ahhoz, hogy a Harmtv. 17/A (1) bekezdés a) pont szerinti méltányosság a kérelmező esetében alkalmazható legyen.

[9] A világjárvány okozta korlátozások a belföldi kérelmezésnek nem lehet nyomós indoka, tekintettel arra, hogy egyik állam sem tagadta meg a saját állampolgárának a hazautazását.