A Kúria Knk.37411/2017/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A tiltott tárgykörbe tartozó és nem egyértelmű népszavazási kezdeményezés hitelesítése jogszerűen tagadható meg. (Nyomozást megszüntető határozat elleni bírósághoz való fellebbezés)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Végzés

Az ügy száma: Knk.VII.37.411/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: kérelmezőr

(cím))

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd

cím)

Az kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 45/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 45/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 45/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást megszüntető döntéssel szemben a feljelentő bírósághoz fellebbezhessen?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB a népszavazásra szánt kérdést mindenek előtt az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt, az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés szempontjából vizsgálta.

[3] E vizsgálat körében az NVB hivatkozott az Alkotmánybíróság 5/1992. (I.30.) AB határozatában és a 197/D/2000. AB határozatában foglaltakra, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 195. §-ában fogalt, a nyomozóhatóság határozatával szembeni panaszjog kapcsán - többek között - kimondta, hogy a nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntető határozat bíróság előtti megtámadásának hiánya nem sérti a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjogot.

[4] Az NVB az ügyészség és a bíróság büntetőeljárásban betöltött szerepének és funkciójának alkotmányossági kritériumai tekintetében további alkotmánybírósági határozatokra, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára is utalt. Az Alkotmánybíróság a 62/2006. (XI.23.) AB határozatában, valamint az azt megerősítő 3116/2016. (VI. 21.) AB határozatában hangsúlyozta: az, hogy a bíróság a nyomozás és a vádemelés szakaszaiban is rendelkezik hatáskörrel egyes feladatok tekintetében, nem ellentétes a funkciómegosztás tételeivel, azonban a vádemelést megelőző bírósági hatáskör nem jelentheti a nyomozó hatóság és az ügyész tevékenysége feletti "törvényességi" felügyeletet. Továbbá a 14/2002.(III.20.) AB határozatban (megerősítve a 2/2017.(II.20) AB határozattal) kifejtette, hogy az ügyész közvádlói monopóliumának éppúgy töretlennek kell lennie, mint ahogyan az ítélkezésben a bírói függetlenséget és a pártatlanságot megtestesítő állásfoglalásnak kell kifejezésre jutnia. Az a szabályozás alkotmánysértő, amely szerint a bíró felhívja az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére, illetve arra is figyelmeztetheti, hogy más személlyel szemben is vádat emelhet.

[5] Az NVB azt is kiemelte, hogy a bíróságnak a nyomozást megszüntető határozattal szembeni jogorvoslat alapján olyan tényekről kellene állást foglalnia (Be. 190. § (1) bekezdés a)-c) pont), amelyek többségéről csak a vádemelést követő bírósági szakaszban kellene dönteni.