BH 2012.2.32 I. Az indokolási kötelezettség megsértése akkor valósulhat meg - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésként, ha a megtámadott határozat oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, ezáltal ugyanis az érdemi felülbírálat lehetősége hiúsul meg.

II. Az indokolási kötelezettség megsértése nem az indokolás bármely elemének hiányát, hibáját jelenti, hanem annál szűkebb terjedelmű. A törvény ugyanis csak a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében elmulasztott bírói indokoláshoz fűzi a hatályon kívül helyezés következményét.

III. E felülvizsgálati ok kapcsán nem vizsgálható a bűnösség megállapításának, a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a büntetéskiszabásnak, illetve az intézkedés alkalmazásának anyagi jogi helyessége [Be. 373. § III/a) pont, 416. § (1) bek. c) pont].

A városi bíróság a 2010. szeptember 21-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk. 172. § (1) bek., (3) bek. I. ford.] és ittas járművezetés vétségében [Btk. 188. § (1) bek.]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 150 napi tétel, napi tételenként 1600 forint, összesen 240 000 forint összegű pénzbüntetésre és a közúti járművezetéstől végleges hatályú eltiltásra ítélte.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a 2011. január 27-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a terheltet 5 évre tiltotta el a közúti járművezetéstől. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője együttesen terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

Indokaik szerint az elsőfokú ítélet hiányos, megalapozatlan, felülbírálatra alkalmatlan, amit a másodfokú bíróság nem észlelt.

Az indítvány szerint a Be. 373. § III/a. pontja szerinti törvénysértés történt. Az elsőfokú bíróság ugyanis - a terhelt hivatkozása ellenére - nem tette tárgyalás anyagává, nem mérlegelte a terhelt által a gyanúsítotti kihallgatás után, 2009. február 5-én saját kezűleg írt és beadott, a baleset időpontjára, körülményeire, valamint a terheltre vonatkozó nyilatkozatot, írásbeli vallomást.

Az elsőfokú ítélet indokolása nem ad számot a 2009. február 5-ei írásbeli vallomásról, illetve arról, hogy annak más bizonyítékokkal való ellentmondását az eljárt bíróság miként oldotta fel.

A 2009. február 5-ei írásbeli vallomás figyelembevétele, illetve mérlegelése eredményeként viszont változna a baleset időpontjára vonatkozó megállapítás, ami kihathat az orvos-szakértő véleményére, ez utóbbi módosulása pedig az ittasságra vonatkozó ténybeli következtetésre, ami a Btk. 188. § (1) bekezdésébe ütköző bűncselekmény miatti bűnösség alapja.

Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

A Be. 423. §-a (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].

Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

Ezzel szemben a felülvizsgálati indítvány - az indokolási kötelezettség címén - valójában és kifejezetten az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, tényállástól eltérő körülményekre hivatkozott és ezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását.

Az indítványban foglaltak kapcsán a Legfelsőbb Bíróság rámutat a következőkre.