A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20183/2014/16. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 139. §, 236. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Kiss Márta, Rada Lajos, Urhelyi Rita

A ..., mint másodfokú bíróság a dr. ... (....) ügyvéd és ... (....) hozzátartozói meghatalmazott általképviselt felperes neve (....) felperesnek - a dr. ... (...) ügyvéd által képviselt alperes neve (felperes címe) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt a ... Járásbíróság előtt .... szám alatt folyamatba tett perében az elsőfokú bíróság ... napján kelt 91. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 93. alatt előterjesztett fellebbezés és az alperes részéről Pf.3.szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 40.000 (negyvenezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket, míg az alperes 15.000 (tizenötezer) forintot.

Kötelezi a felperesnek 15 napon belül az alperesnek fizessen meg 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában rögzítette, hogy a felek közös tulajdonát képezi a ... hrsz.-ú ingatlan, a felperes 149/1746 arányban, az alperes 1597/1746 arányban tulajdonosa a perbeli ingatlannak. Az ingatlan eredetileg a felperes édesanyja ... 1/2-1/2 tulajdonát képezte. A felperes és az édesanyja ...én kelt adásvételi szerződéssel vásárolták meg ... ½ tulajdoni hányadát, egymás között fele-fele arányban, így a felperes ¼ (437/1746) és az édesanyja ... ¾

(1309/1746) részilletőség tulajdonosává vált. A felperes az adásvételi szerződés aláírásával birtokba vette a perbeli ingatlan felső lakását, a hozzátartozó kertrésszel együtt, melyet kizárólagosan használ a mai napig. Rögzítették a szerződésben, hogy a felperes elismeri, hogy a lakóház felső szintjén lévő lakótér az adásvételi szerződés szerint ¼ tulajdoni arányban illeti meg, míg a felperes édesanyja ... kijelentette, hogy felperes neve a lakóház felső szintjén lévő másik ¼ lakótérséget kölcsönös megegyezés szerint használhatja. A felperes és édesanyja ..., mint eladók ...-én adásvételi szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra vonatkozóan az alperessel, mint vevővel, melyben a vételárat 500.000 Ft-ban határozták meg. A szerződés 2.pontja szerint: "a felső szinten lévő lakás (területe 65 m2 és a lakáshoz tartozó 301 m2 terasz) és a felső szinten lévő, - a felmérés szerint 149 m2 - telekrész nem képezi az adásvétel tárgyát. Tehát az eladók eladják, a vevő megveszi a földszinten lévő lakást és az előtte elterülő 149. m2 telekrész kivételével az ingatlan fennmaradó részét." Az átruházott tulajdoni hányadok mértékét a szerződésben elmulasztották feltüntetni. Az illetékes földhivatal ezt észlelve felhívta az alperest a tulajdoni hányadok meghatározása céljából, a felperes és az alperes által ...-én aláírt okiratban rögzítették, hogy a szerződés szerint 1597/1746 részilletőség képezi az eladás tárgyát. Tartalmazta az okirat, hogy "Az eladott 1597 m2 ... teljes ¾ rész illetőségét, 1309,5 m2-t, felperes neve ¼ tulajdonjogából a 436,5 m2-ből 287,5 m2-t; ez az illetőség képezi az eladás tárgyát." Ezen túlmenően százalékos arányban is meghatározták, hogy milyen tulajdoni hányadok illetik meg őket. A földhivatal ...-án bejegyezte a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően a felek tulajdoni hányadát.

Az alperes a perbeli ingatlanon lévő alsószinti lakást lakja és kizárólagosan használja, a lakást körülvevő kertrésszel együtt. A felperes ...-án kelt írásbeli nyilatkozatában megerősítette, hogy a perbeli ingatlanra 149/1746 arányban szerzett tulajdoni illetőséget. A felek között az ...-ban indult perig nem volt vitatott sem a kialakult használati rend, sem a perbeli ingatlan tulajdoni helyzete. A perbeli ingatlan adásvételkori egészének forgalmi értékét az elsőfokú bíróság tényállásában 1.160.000 Ft-ban állapította meg, az alperes alsószinti lakás értékét a kertrésszel együtt 808.000 Ft-ban és a kert értékét 352.000 Ft-ban.

A felperes eredetileg előterjesztett keresetében tulajdonjogi igényét kívánta érvényesíteni az alperessel szemben többek között az ingatlan-nyilvántartás kiigazítása címén. A ... Bíróság ....számú részítéletével megállapította, hogy a felperes az ingatlan egészéhez viszonyított ¼ hányadának a tulajdonosa és intézkedett a bejegyzett hányadok "kiigazításáról", ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A ... Bíróság .../10.számú részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és a "felperes tulajdoni igényét egészében" elutasította. Kiemelte, hogy ... az egész (¾) tulajdoni hányadát elidegenítette, ezen túlmenően a felperes ¼ tulajdoni hányadában is csökkenés következett be, a felperes a felek közötti szerződésben eladó, és nem jogszerző volt.

Ezt követően a felperes módosított keresetében ingatlan-nyilvántartás törlése és egyéb jogcímeken kívánta tulajdoni jogi igényét érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság .../3.számú ítéletével a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította.

A felek fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ....számú részítéletével az elsőfokú bíróság a felperes ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti elsődleges, ½ tulajdonjogának megállapítása iránti harmadlagos, elbirtoklás iránti negyedleges és jogalap nélküli gazdagodás iránti ötödleges keresetet elutasító döntését helybenhagyta, míg a társasházzá alakítás útján történő közös tulajdon megszüntetése iránti másodlagos keresetet elutasító, valamint az alperes közös tulajdon megváltás útján történő megszüntetése és többlethasználati díj beszámítása iránti viszontkeresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a körben utasította az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet, valamint az elsőfokú bíróság .../73.számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Az eljárt bíróságok által hozott döntésekben foglaltaktól eltérő jogi álláspontot foglalt el, határozatában megállapította a földhivatali bejegyzés érvénytelenségét és meghagyta hatályon kívül helyező végzésében az elsőfokú bíróságnak, hogy határozza meg az ...-én megkötött adásvételi szerződéssel az alperes által megvásárolt, illetve a felperes és jogelődje által eladott tulajdoni hányadokat, és intézkedjen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről. Kiemelte, hogy miután maga a bejegyzés érvénytelen, az Inytv. 62.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a törlési kereset törvényi feltétele a "bejegyzés" érvénytelensége fennáll, ezért a felperes elsődleges - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti - keresete alapos. Ezt követően lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti kereseti kérelem felől döntést hozzon.