BH 2001.10.468 A téves vélemény és értékítélet nem ad alapot a személyhez fűződő jog megsértésének a megállapítására [Ptk. 76. §, 78. § (2) bek.].

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az alperes 1994. január 27-én a személyére vonatkozó nyilatkozatával személyhez fűződő jogát megsértette, és amelyben erkölcsi elégtétel adására kérte kötelezni, elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes mint a B.-i Önkormányzat képviselő-testületének tagja az 1995. január 20-i zárt ülésen a felperes segélykérelme folyósításával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "Sz. K. mint szülő sem tett meg mindent az anyagi helyzetük javítása végett, mivel munkát nem vállal, az államtól várja a támogatást". Ezért nem javasolta a támogatás folyósítását.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes a felperes személyére vonatkozó valótlan tényt nem állított, mert a felperes 1992-ben munkanélküli lett, és 1996-ig munkát nem vállalt. Az egyéb, a felperes személyére vonatkozó vélemény pedig nem sértette a személyhez fűződő jogot, mert az valós tényállításokon alapult. Megalapozatlanul kifogásolta tehát a felperes a Ptk. 78. §-ában védett jó hírneve megsértését.

A jogerős ítélet ellen a felperes pártfogó ügyvédje útján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felülvizsgálati kérelem lényegi álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 78. §-át sértő módon tévesen utasította el a keresetet, mert nem valós tartalmának megfelelően értelmezte az alperes nyilatkozatát, amely a felperes személyét alaptalanul és sértően minősítette.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

A Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Következik ebből, hogy a jó hírnév megsértését általában valótlan, sértő tényállítás alapján lehet megállapítani.