A Pécsi Ítélőtábla Pf.20093/2018/13. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §, 207. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 20. §, 22. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.093/2018/13. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Tóth László ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Szabó Zoltán jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék 2018. március 6. napján kelt 5.P.21.490/2016/26. számú ítélete ellen a felperes által 27. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 59.520 (ötvenkilencezer-ötszázhúsz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget, valamint az államnak - az illetékes állami adóhatóság külön felhívására - 2.200.000 (kettőmillió-kettőszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és házastársa, B L az 1984 óta fennálló házasságuk felbontása nélkül 2009. január 5. napján a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy házastársi vagyonközösségük 2008. november 15. napján megszűnt. A házastársi közös vagyont olyan módon osztották meg, hogy B L kizárólagos tulajdonába került az A Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 34.300.000 forint forgalmi értékűnek jelzett üzletrésze, míg a felperes kizárólagos tulajdonába került a n 0000 helyrajzi számú ingatlan 53/200 tulajdoni illetősége, a b 0000/27 helyrajzi számú ingatlan 1/2 tulajdoni hányada, a b 000 helyrajzi számú ingatlan 1/1 tulajdoni illetősége, továbbá 2.800.000 forint és 15.000.000 forint értékű befektetési jegy, összesen 34.300.000 forint értékben. Az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot a három ingatlanra vonatkozó tulajdonjog átvezetési kérelemmel az alperes N Járási Földhivatalához 2009. március 18. napján nyújtották be. Az alperes a n ingatlanhányadra a felperes tulajdonjogát bejegyezte, azonban az illetékességi területén kívüli ingatlanokkal összefüggésben a megfelelő időben nem intézkedett. A mulasztását észlelve végül 2012. április 25. napján küldte meg a bejegyzési kérelmet és a szerződést a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Körzeti Földhivatalának azzal az átirattal, hogy azokat a bejegyzést követően a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Körzeti Földhivatalának kéri továbbítani. A Marcali Körzeti Földhivatal .../2012. számú, a másodfokú közigazgatási hatóság által helybenhagyott határozatával a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a szerződés pótolhatatlan hiányossága miatt elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a megállapodásban nem határozták meg a tulajdonszerzés jogcímét, és az "ellenjegyzem" szó helyett az "ellenjegyeztem" kifejezést használta az ügyvéd. Az okirat pótolható hiányosságaként jelölte meg, hogy az nem tartalmazza az ... Zrt.-nek, mint az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának, valamint a végrehajtási jog jogosultjának bejegyzési engedélyét.

A B L adós ellen indult végrehajtási eljárásokban a b ingatlanra és a b ingatlanhányadra 2012 évben az F Zrt., 2013 évben az ... Nyrt., 2014 évben a ... Zrt. javára végrehajtási jogot jegyeztek be.

A felperes az F Zrt. végrehajtást kérővel szemben végrehajtási igénypert indított. A Marcali Járásbíróság 2.P.20.525/2013/30. [helyesen 2.P.20.252/2013/30.] számú - a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.442/2014/2. számú határozatával helybenhagyott - ítéletében a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a házastársi közös vagyont megosztó szerződés fedezetelvonó, vagyonkimentést célzó volt. Rögzítette, hogy az A Kft. felszámolását az egyik hitelezője 2009. március 23. napján kérte a 2009. január 31. óta esedékessé vált követelés alapján, de a kft.-nek már 2008 novemberétől mintegy 100.000.000 forint tartozása állt fenn, gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Megítélése szerint a házasfelek vagyonközösség megszűnésére vonatkozó nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, vagyoni viszonyaik ténylegesen nem különültek el, amit az is igazol, hogy a P Kft. azóta is a felperes, B L és gyermekük közös érdekeltségébe tartozik.

A házastársi közös vagyon megosztása, valamint a b és b ingatlanok jelen per felperesének tulajdonába adása iránt B L a N Járásbíróságon pert indított. A járásbíróság az 1.P.20.391/2016/7. számú ítéletével a keresetet elutasította, határozatát a Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.20.299/2017/4. számú ítéletével helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy B L más személy tulajdoni igényének érvényesítésére nem rendelkezik perbeli legitimációval, a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában született érvényes szerződés alapján a jelen per felperese tulajdonjogának bejegyzését az illetékes ingatlanügyi hatóságtól kérheti.

A felperes tulajdonjogának bejegyzését a N Járásbíróságon 1.P.20.211/2015. szám alatt ingatlan-nyilvántartási bejegyzés pótlása iránt folyamatban volt perben is megkísérelte elérni, amely azonban permegszüntetéssel zárult.

A Zalaegerszegi Törvényszék az utóbb másodfokú eljárásban helybenhagyott és felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartott 5.P.20.528/2011/12. számú ítéletével megállapította, hogy B L a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetői feladatát nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, mert a 2009. június 9. napján felszámolás alá került A Kft. "f.a." vagyonát legkevesebb 26.457.000 forinttal csökkentette. Az ítéleti megállapítás alapját az képezte, hogy az A Kft. "f.a." a P Kft. 99,67 % mértékű üzletrészét 2009. február 20. napján átruházta a jelen per felperesére 100.000 forint vételárért. A P Kft. adózott eredménye 2009. évben 27.472.000 forint volt.

A felperes módosított keresetében a B 000 helyrajzi számú, 25.000.000 forint értékű ingatlanra vonatkozóan tehermentes tulajdonjogának megállapítását és ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, míg a B 0000/27 helyrajzi számú, időközben elárverezett ingatlanrész ellenértékének, 6.000.000 forintnak és ezen összeg 2015. március 6. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatainak megfizetését kérte az alperest kötelezni közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén. Keresetét arra alapította, hogy az alperes a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában született érvényes szerződés alapján elmulasztott határidőben intézkedni a b és b ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogának bejegyzése iránt, és ezzel összesen 31.000.000 forint kárt okozott számára.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem illetékes hatóság részére történő továbbítására határidőben nem került sor, a felperes azonban a földhivatal mulasztásával (hallgatásával) szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 20.§ (2) bekezdése szerinti jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe. Másrészt hivatkozott arra, hogy a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában megkötött szerződés fedezetelvonó jellegét jogerős bírósági ítélet megállapította, ezért a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 4.§ (4) bekezdése értelmében a felperes kártérítésre nem tarthat igényt.