A Fővárosi Törvényszék K.30942/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 47. §, 116. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. §] Bíró: Kopinja Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30942/2006/9.*, Kúria Kfv.35516/2006/5. (AVI 2009.10.108)

***********

Fővárosi Bíróság

1055. Budapest, Markó u. 27.

11.K. 30.942/2006/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Szűcs Viktor Géza Ügyvédi Iroda (...) által képviselt: ... felperesnek dr. Szabó Andrea jogtanácsos által képviselt APEH Elnök (....) alperes ellen adóügyben hozott - 8429778890 - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 900.000.- (kilencszázezer) forint kereseti illetéket a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 400.000.- (négyszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-budapesti Igazgatósága felperesnél 1999. december 16-tól 2002. augusztus 14-ig terjedő időszakra végelszámolás megindítást követő tevékenységet záró költségvetési kapcsolatok utólagos átfogó ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapítás nélkül zárult. Perbeli esetben a pénzügyminiszter 2005. január 3-án a 25388/2004. számú az adóhatósághoz intézett egyedi utasításával az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.116.§. (1) bekezdés a) pontja alapján az alapeljárás felülellenőrzését rendelte el. A felülellenőrzés jegyzőkönyvvel zárult, amelyre felperes észrevétellel élt. A felülellenőrzés elsőfokú adóhatósága felperes terhére 294.997.000.-ft általános forgalmi adó különbözet megfizetését írta elő, amely egyidejűleg adóhiánynak is minősült. Az adóhiány után 147.498.000.-ft adóbírságot is kiszabott, valamint 175.164.000.-ft késedelmi pótlékot is előírt felperes terhére. A határozatból kiderül, hogy a Felülellenőrzési Önálló Osztály a vizsgálat során megkereste a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát a társaság export-import tevékenységének adatai kontrollálása érdekében, és a kontrolladatok alapján az export-import tevékenységét felperesnek a bevallásokkel egyezően elfogadta.

Felperes a határozat ellen fellebbezést terjesztett elő kifogásolva azt, hogy a felülellenőrzés nem vette figyelembe az alapeljárás megállapításait, valamint azt, hogy az alapeljárásban megállapításra nem került sor. Álláspontja szerint az Art. 47.§. (2) bekezdése értelmében az iratok őrzéséről megfelelően gondoskodott, nem tehetett arról, hogy vis major keretében az iratok megsemmisültek.

Ezt követően alperes a Felülellenőrzési Osztály határozatát helybenhagyta. Határozatát részletesen indokolta és szükséges körben jogszabályi hivatkozással is alátámasztotta.

Felperes a Fővárosi Bírósághoz érkezetten keresettel élt. Keresetében kérte az alperesi határozat elsőfokú határozatra történő megsemmisítését, másodlagosan pedig az alperes határozatának megváltoztatását kérte. Keresetében arra hivatkozott, hogy a felülellenőrzésre eljárási és anyagi jogi jogszabálysértés folytán került sor, az ellenőrzés részére azért nem tudta az iratokat rendelkezésre bocsátani, mert azt korábban irattárban rendezés céljából elhelyezte. A megbízott részére olyan iratok is átadásra kerültek, melyek az akkor folyamatban volt alapellenőrzésben már részt vettek, ezért rendszerezésük és feldolgozásuk aktuálisnak bizonyult. Elsődlegesen feldolgozás céljából került átadásra a folyamatban lévő adóellenőrzés átláthatóbbá, gördülékenyebbé tétele érdekében. Az irattárban bekövetkezett csőtörés felperes érdekkörén kívül álló okból bekövetkezett katasztrófának tekintendő, melynek bekövetkezéséért senki felelőssége nem állapítható meg. Ez előre nem jelezhető, és objektíven el nem hárítható.

Hivatkozott arra, hogy felperes a megbízottnál lévő archiv iratokat tartalmazó irattárral kapcsolatban megfelelő gondosságot tanúsított. Hivatkozott a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseire, mely szerint a megbízó nem vonható felelősségre a megbízott vagy az általa igénybe vett harmadik személy által okozott károkért. Álláspontja szerint alperes azáltal, hogy a bekövetkezett káresemény elháríthatatlan, előre nem látható, felperes érdekkörén kivül eső jellegét nem ismerte el, valamint, hogy ennek alapján határozatában foglaltakat egyértelműen felperes felelősségére alapozta, illetve, hogy nem volt hajlandó figyelembe venni az iratok megsemmisülésének tényét, ezért a felülellenőrzési eljárást jogsértő módon folytatta le. Álláspontja szerint becslési eljárásnak lett volna helye az Art. 120.§.-a alapján. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes túllépte a törvény által biztosított, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 33.§. rendelkezését is, tekintettel arra, hogy a 2005. november 21-én előterjesztett fellebbezés alapján indult ügyintézési határidő 30 nap elteltével lejárt, ennek ellenére 2005. december 22-én hozott másodfokú határozatot felperesnek jelentős késéssel, csak 2006. január 2. napján kézbesítették. Ezért eljárásjogi jogsértésnek is tekinthető, és a késedelem anyagi hátránnyal is járt felperes számára. Hiányolta továbbá, hogy a jegyzőkönyvben nem kapott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről, ezért sérült az Alkotmány 57.§. (5) bekezdése, valamint az Art. 1.§. (5) bekezdése, az Art. 100.§. (3) bekezdése, és az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe) 2.§. (6) bekezdése is. Az alperesi határozat hiányos, tekintettel arra, hogy a felperes korábbi ügyvezetője felajánlotta az alperes számára, hogy a hiányzó iratok pótlását a felperessel ellenérdekű felektől beszerzi, azonban az adóhatóság a volt ügyvezetőt nem kereste meg. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes nem bizonyította, hogy felperes a felülvizsgálatkor nem tudta a kívánt iratokat rendelkezésre bocsátani. Nyilvánvaló, hogy a káreseményekben megsemmisült iratokat felperes nem tudta alperes rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor ezek követelése és a felperes hátrányos helyzetbe hozása jogszerűtlen és méltánytalan.

Kifogásolta továbbá, hogy alperes nem vette figyelembe a korábban lezárult alapellenőrzés, illetve két bizonylat ellenőrzési eljárások jegyzőkönyveit sem, pedig az Art. 116.§. (4) bekezdése úgy rendelkezik, ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes adóhatóság, illetve az önkormányzat által kijelölt bizottság a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettségét érinti, a felülellenőrzést lefolytató adóhatóság a korábbi ellenőrzés során hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz. Ebből következően arra is köteles lett volna az alapeljárásból következő tények megfelelő figyelembevételével. Hivatkozott továbbá arra is, hogy nem járt el jogsértően és gondatlanul, nem sértette meg az Art. 47.§. (1) bekezdését és (2) bekezdését, hanem az azokban foglaltaknak megfelelően járt el. Kétféle iratanyag került átadásra a I. Bt részére, egy részét archiválás céljából, más részét pedig irattározási célból adta át. Az átadással felperes nem akadályozta az alapeljárást. A iratőrzéssel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapeljárást végző adóhatóság nem állapította meg felperes iratainak rendezetlen voltát.