A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.128/2013/4. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 316. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 341. §, 386. §, 390. §, 392. §] Bírók: Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina, Sebe Mária

Kapcsolódó határozatok:

Salgótarjáni Járásbíróság B.163/2012/2., Balassagyarmati Törvényszék Bf.124/2012/9., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.128/2013/4.*, Kúria Bfv.1241/2013. (BH 2014.9.267)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

3.Bhar. 128/2013/4.

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, 2013. május hó 23. napján tartott tanácsülés alapján meghozta és kihirdette a következő

végzést:

A rablás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 2013. január hó 20. napján kelt 3.Bf.124/2012/9. számú ítéletével szemben az ügyész által előterjesztett másodfellebbezést elutasítja.

Megállapítja, hogy a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.124/2012/9. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A Salgótarjáni Városi Bíróság bíróság elé állítás keretében tartott tárgyaláson 2012. április hó 4. napján kihirdetett 4.B.163/2012/2. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki lopás vétségében (Btk. 316.§ (1) bek., (2) bek. I. fordulat) és ezért 180 óra fizikai munkakörben letöltendő - közérdekű munka büntetésre ítélte.

A büntetésbe beszámította az őrizetben töltött időt és tájékoztatta a vádlottat a közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségéről.

A magánfél polgári jogi igényét elbírálva kötelezte a vádlottat kártérítés, valamint eljárási illeték megfizetésére, továbbá a felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú ítéletet a vádlott és védő tudomásul vették, ellene az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a bűncselekmény téves minősítése és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében.

Az ügyészi fellebbezés elbírálása kapcsán a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság az ügyben bizonyítást vett fel és a 2013. január hó 30. napján tartott tárgyaláson kihirdetett 3.Bf.124/2012/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a vádlottat az ellene lopás vétsége (Btk. 316.§ (1) bek. (2) bek. I. fordulat) miatt emelt vád alól felmentette és vele szemben lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt húsz napi elzárást szabott ki, amelybe beszámította az őrizetben töltött időt. Kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be másodfellebbezést a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösségének rablás bűntettében (Btk. 321.§ (2) bekezdés) történő megállapítása és vele szemben börtönbüntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 282/2013/1. számú átiratában az ügyészi másodfellebbezést fenntartotta. Rámutatott, hogy a másodfokú bíróság az általa az iratok tartalma alapján kiegészített, illetve pontosított elsőfokú tényállás alapján téves jogi következtetésre jutott, amikor a vádlott által kifejtett erőszak mértékét nem találta elegendőnek a rablás megállapításához. Ekörben ellentmondásos indokolással fejtette ki, hogy a rablást megalapozó erőszaknak el kell érnie egy olya fokot, amely alkalmas rá, hogy a tolvajt tettenérő személyt megakadályozza az eltulajdonított dolog visszavételében. Álláspontja szerint amikor a vádlott a még nála lévő három üveg parfümmel az üzlet ajtajában a sértettet dulakodott kifejezetten azért karmolta meg a biztonsági őr csuklóját, hogy a megmaradt parfűmökkel elmenekülhessen a helyszínről. Az általa kifejtett erőszak mértéke mind a lopott dolog megtartására, mind a menekülésének biztosításához elegendő volt. Ekként a másodfokú bíróság felmentő rendelkezése és a cselekmény minősítése téves. Indítványozta, hogy a harmadfokú bíróság nyilvános ülésen eljárva változtassa meg a másodfokú ítéletet, a vádlottat mondja ki bűnösnek rablás bűntettében (Btk. 321.§ (1) és (2) bek.) és ezért ítélje őt börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra, egyebekben pedig hagyja helyben a másodfokú határozatot.

A rendelkezésére álló iratokból kitűnően a másodfokon eljárt törvényszék tárgyaláson megtekintette a bűncselekmény helyszínén készült kamerafelvételeket, azonban az elsőfokú bíróság által megállapított - fellebbezéssel egyébként nem támadott - történeti tényállást kiegészítés vagy változtatás nélkül megalapozottnak fogadta el. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával lefolytatott bizonyítás során, a bizonyítékok hiánytalan feltárásával és értékelésével a vádat kimerítve helyes történeti tényállást állapított meg, amelyet a fellebbezési eljárás során is irányadónak tekintett. A tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, akinek cselekményét - a vádtól eltérés lehetőségét megállapítva - törvényesen is minősített.