A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20653/2012/5. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, 553. §] Bírók: Csóka István, Levek Istvánné, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.653/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tóth István ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Karczub Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen, biztosítási összeg megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. december 12. napján meghozott, 10.G.40.047/2006/73. számú ítélete ellen, a felperes részéről 74. és 79. sorszám alatt, az alperes részéről 76. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperes marasztalásának tőkeösszegét 2.217.015 (kettőmillió-kettőszáztizenhétezer-tizenöt) forintra, a felperes javára megállapított perköltség összegét 25.700 (huszonötezer-hétszáz) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2004. május 1. óta rendelkezett alperesnél a ..., .... szám alatti telephelyére nézve lopáskárra is kiterjedő vállalkozói vagyonbiztosítással. A szerződés szerint a biztosító a gépekben, berendezésekben, felszerelésekben esett kárt pótlási értéken, az árukészletét beszerzési áron vállalta megtéríteni. A felperest terhelő önrész 20 %, minimum 50.000 Ft volt. A kockázatviselési helyre ismeretlen elkövető 2005. január 29. és 31. között álkulcs használatával, illetve a hengerzár feltörésével behatolt, és onnan különböző szerszámgépeket és anyagokat tulajdonított el. Az alperes a szolgáltatásának teljesítését azzal utasította vissza, hogy a bejárati ajtóra felszerelt zár a minimális mechanikai védelem szerződésben meghatározott követelményeit nem elégítette ki, ennek következtében a kifizetés alól mentesül.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította: a felperes jogosult arra, hogy a vagyonbiztosítási szerződés alapján a 2005. január 29. és 31. között bekövetkezett betöréses lopás biztosítási eseményre tekintettel az alperestől a pénzbeli szolgáltatás teljesítését követelje. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes 34.700.000 Ft összeghatáron belül és 20 %, de minimum 50.000 Ft önrész levonása mellett köteles megtéríteni a felperes ..., .... szám alatti ingatlanában 2005. január 29. és 31. között bekövetkezett betöréses lopásból származó kárát.

A felperes végleges keresete szerint 5.048.000 Ft biztosítási összeg és 2005. február 1. napjától a kifizetés napjáig számított Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetését kérte az alperestől. Álláspontja szerint az alperes nem pótlási érték, hanem új érték megtérítésére köteles a gépek, berendezések esetén is.

Az alperes a kereset összegszerűségét végső soron 2.062.958 Ft erejéig nem vitatta, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. A kár összegének meghatározásakor álláspontja szerint kizárólag az 5.048.000 Ft kárösszeget tartalmazó leltárból lehet kiindulni, figyelemmel arra, hogy a felperes a feljelentése mellékleteként ilyen összeget tartalmazó leltárt adott át a nyomozóhatóságnak. Ebben a leltárban szereplő gépek és berendezések pótlási értékének megfizetésére kötelezhető csak, az önrész levonása mellett. Ezért a szakértő leltárban utólag eszközölt módosításainak jogszerűségét - az olajradiátor helyett egy ... vésőgép betételét, valamint a 26. és 27. számmal jelölt sorok cseréjét és a szakértő által megállapított pótlási értéket - vitatta. Álláspontja szerint szolgáltatása a szükséges iratok 2005. február 24-i beérkeztét követő 15. napon vált esedékessé.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 2.526.354 Ft és 2005. március 12-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-ával növelt késedelmi kamat, valamint 133.840 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a biztosítás alapján az alperes a felszerelés pótlási értéken való megtérítését vállalta. A felperes a kirendelt szakértő véleményével álláspontja szerint bizonyította, hogy az eltulajdonított tárgyi eszközök pótlási értéke nettó 2.292.491 Ft-ot, a készleteké 865.452 Ft-ot tett ki. Ezt az összeget csökkentette a szerződésben kikötött 20 %-os önrésszel. Kifejtette, hogy az utolsó okirat 2005. február 14-én érkezett be a biztosítóhoz, így az alperes március 12. óta van késedelemben a teljesítéssel. Megállapította, hogy a pernyertesség-pervesztesség aránya 50 %-os. A feleknél felmerült illeték és szakértői költségek, valamint az arányos ügyvédi munkadíj összegének figyelembevételével határozta meg a felperesnek járó perköltség összegét.

Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezéssel élt, és annak részbeni megváltoztatását kérte. A felperes fellebbezése az alperesnek a teljes elsőfokú perköltségben való marasztalására irányult. Kifejtette, hogy a jogalap tekintetében teljes egészében pernyertes lett. A per az alperes alaptalan jogalapi védekezése folytán húzódott el, amely nála lényegesen magasabb jogi képviseleti költségeket okozott. A lopási cselekménnyel kapcsolatos bizonyítási nehézségekre a követelése megjelölt összege nem volt eltúlzott. A marasztalás összegének a kereseti kérelemhez viszonyított alacsonyabb volta abból fakad, hogy a raktárkészlettel kapcsolatosan elsődleges célja az értékesítés és felhasználás, nem pedig a bűncselekmény sértettjeként több tétel bizonyításának előzetes biztosítására irányult. Kérte az elsőfokú bíróság által álláspontja szerint helytelen összegben lerovatott fellebbezési illeték visszautalását is.

Az alperes elsődleges fellebbezési kérelme a marasztalása tőkeösszegének 2.062.958 Ft-ra való leszállítására és a felperes perköltség fizetésre való kötelezésére irányult. Másodlagosan a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását, és a pernyertesség-pervesztesség arányához igazodó perköltség megállapítását kérte. Előadta, hogy a biztosítási szolgáltatás fellebbezésével nem érintett részét időközben már teljesítette. Álláspontja szerint a szakértő által számolt pótlási érték nem felel meg a biztosítás pótlási érték fogalmának. A szakvélemény alapján 1.936.749 Ft érték fogadható el, mert ez felel meg a biztosítási szerződésben szereplő és okiratokkal alátámasztott nettó vagyoni elemnek, illetve a főkönyvben azoknak megfelelő nettó értéknek. Az ellenkérelmében kifogásolt tételeket a szakértő önkényesen emelte be a kárszámításába, a feljelentésben ugyanis ezek még nem szerepeltek. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévedett a perérték megállapítása során, mert nem az eredeti, hanem a leszállított keresetet vette alapul. A helyes perköltség számítás szerint neki járna 35.491 Ft perköltség.