A Pécsi Ítélőtábla Gf.30010/2011/7. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §, 207. §, 228. §, 229. §, 296. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 9. §, 25. §, 30. §] Bírók: Döme Attila, Kovács Ildikó, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.010/2011/7. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Gayer és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Barna Ágota ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Molnár és Tóth Ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Tóth Mátyás ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2.G.40.024/2010/21. számú ítélete ellen a felperes 22. sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000,- (háromszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az alperes megrendelésére 2006. júliusában halterméket szállított. A 39.416,36 EUR összegű vételárból az alperes 2006. november 3-án 4.312,36 EUR-t fizetett meg.

A felperes 2006. április 25-én árajánlatot tett az alperesnek 6 konténer bőr nélküli hekk filé azonnali szállítására. Az alperes 2006. május 2-án a felperestől megrendelt 27-28 tonna bőr nélküli hekk filét A.-ból 2,4 USD/kg CIF M./B. paritáson azzal, hogy a konténerek rakodása május első hetében történik. Május 8-án az alperes további 27-28 tonna bőr nélküli hekk filét rendelt azzal, hogy a rakodás május második hetében történik. Az alperes a felperestől megrendelt árura magyarországi gazdasági társaságokkal 2006. május 3-a és 11-e között szerződést kötött.

Az alperes 2006. május 12-étől július 21-éig folyamatosan kért információt a felperestől a szállítmányról, a konténerek érkezéséről, majd 2006. augusztus 2-án írásban felhívta az alperest a teljesítésre két napos határidő tűzésével. Tájékoztatta a felperest, hogy a határidő eredménytelen eltelte esetén a le nem szállított mennyiséget fedezeti vétellel pótolja. 2006. augusztus 4-én az alperes 54 tonna tengeri hallfilét vásárolt 2,6 EUR/kg egységáron, összesen 161.460,- EUR vételárért a S. É. K. Kft.-től, és felhívta a felperest a fedezeti vételből eredő kára, 35.100 EUR megfizetésére.

Az alperes a 2006. május 3-án megkötött szerződés alapján 2006. augusztus 4-e és december 18-a között szerződéses partnereinek összesen 56.019 kg hekk filét szállított.

A felperes keresetében 35.100 EUR, és ennek 2006. augusztus 29-étől számított kamatai, és a kiegyenlített 4.312,36 EUR 2006. augusztus 29-étől november 3-áig számított késedelmi kamata 732,22 EUR megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a haltermékeket átvette, de arra hivatkozott, hogy a 2006. május 2-án és 8-án megrendelt 54 tonna hekk filét a felperes nem szállította, ezért az árut magasabb áron, mástól kellett beszereznie. Ebből eredő kára 35.100 EUR, amelynek megfizetésére elsődlegesen beszámítási kifogást, másodlagosan viszontkeresetet terjesztett elő.

A felperes a beszámítási kifogás és viszontkereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint követelésével szemben beszámításnak nincs helye.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 17 EUR-t, ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperest megilleti a kereset szerinti 35.100 EUR, ebbe azonban beszámította az alperes ugyanilyen összegű kárigényét, ezért csak a felperes kamatkövetelésének megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a felek jogviszonyában a Nemzetközi Magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletnek a szerződéskötés időpontjára tekintettel irányadó 2009. december 16-áig hatályos 25. § a) pontját figyelembe véve a bíróságnak a jogvita eldöntése során a spanyol jogot kellett volna alkalmaznia. A felek azonban egyező nyilatkozatukban a külföldi jog mellőzését, a magyar jog alkalmazását kérték. Az 1987. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzeteknek az Áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, 1980. április 11-én kelt Egyezménye (Egyezmény) Cikk 2. bekezdése alapján az Egyezményben szabályozott ügyekkel összefüggő mindazon kérdéseket, amelyekre az Egyezmény kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, az Egyezmény alapjául szolgáló általános elvekkel, vagy ilyen elvek hiányában a nemzetközi magánjog szabályai alapján alkalmazandó jog rendelkezéseivel összhangban kell megoldani. Az Egyezmény beszámításról nem rendelkezik, így a beszámítás tekintetében a felek nyilatkozata szerint alkalmazandó jog, a magyar jog előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. 296. § (1) bekezdése és a Pp. 147. § (1) bekezdése alapján az alperes a fedezeti vételből eredő kártérítési igényét a felperes követelésével szemben beszámítási kifogás, illetve viszontkereset útján érvényesíthette, a beszámítást az Egyezmény nem zárja ki.

Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a felperes a 2006. május 2-án és május 8-án megrendelt hekk filé szállítására vállalt-e határidőt, és ha igen, mi volt ez a határidő. A felek pontos határnapot, határidőt nem állapítottak meg, így a felperesnek az Egyezmény 33. Cikk c) pontja alapján a szerződés megkötését követő ésszerű időn belül kellett volna szállítania. A tanúk vallomása szerint a várható szállítási határidő 6 hét volt, a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az elvárt teljesítési határidő 2006. június közepe, vége, illetve 2006. július hónap első hete volt. A felperes erről tudomással bírt, illetve ez a tőle elvárható ésszerű teljesítési határidőnek minősül. Az alperes 2006. augusztus 2-án írásban hívta fel a felperest két napos határidő kitűzésével a teljesítésre. Ezzel az Egyezmény 47. Cikk (1) bekezdése szerinti ésszerű póthatáridőt állapított meg, amely eredménytelenül telt el. Az egyezmény 49. Cikk (1) bekezdés d) pontja alapján az alperes jogosult volt a szerződéstől elállni, és a 74-77. Cikkek szerint kártérítést követelni.

A kártérítés összegét az elsőfokú bíróság az Egyezmény 75. Cikke alapján állapította meg figyelemmel arra, hogy az alperes kizárólag a fedezeti vételből eredő kára megtérítését kérte. A szerződéses ár és a fedezeti ügylet ára közötti különbözet kilogrammonként 0,65 EUR, 54 tonna esetében 35.100 EUR.

Az alperes a 2006/169. számú számlára 4.312,36 Eurót késedelmesen fizetett meg, ezért a bíróság a felperes kamat iránti igényét részben megalapozottnak találta, és a 2006. augusztus 29. és november 3-a közötti időszakra a nemzetközi pénzpiacon irányadó 4 %-os LIBOR kamat mértékét figyelembe véve 17 EUR megfizetésére kötelezte az alperest az Egyezmény 78. Cikke alapján.

Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a keresetnek adjon helyt. Álláspontja szerint a Ptk. alkalmazásának a perben nem volt helye, az elsőfokú bíróság iratellenesen hivatkozott a magyar jog kikötésére. A felperes a kereset alapjaként mindvégig az Egyesült Nemzeteknek az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről szóló Bécsben, 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendeletet jelölte meg. Utalt arra is, hogy az Egyezménynek a bevezetőben meghatározott célja a részes államok egységes jogi szabályozásának megteremtése, így nem lehetséges az eljáró bíróságok anyagi jogszabályainak felhívása. A magyar jog alkalmazása a perben kizárólag az Egyezménynek, mint a magyar jog részének alkalmazását jelentheti. A késedelmi kamat iránti igényre sem a Ptk. szabályai alkalmazandók, a kamat mértékét a koliziós szabályok utalása által kijelölt nemzeti jognak a kamatfizetési szabályai határozzák meg, ami a jelen esetben azt jelenti, hogy a kamat mértékére nézve a spanyol jog alkalmazandó.