BH 1990.12.468 A sajtójogi felelősség nem kerülhető meg úgy, hogy a valótlan állítás közlése a riportalanytól szerzett értesülésre hivatkozva történik [Ptk. 79. §, Pp. 342. § (2) bek., 345. § (2) bek., PK 14. sz.].

A K. című napilap 1990. február 10-i számában "Segélykiáltás Sz-en Dzsungeltanya a pusztán" címmel cikk jelent meg Sz-puszta lakóinak az életéről. Az ott levő családok rossz és nehéz életkörülményére vonatkozóan az újságíró idézte B. J. előtte tett nyilatkozatát. E nyilatkozat többek között a következőket tartalmazza: "Már ott tartunk, hogy a körzeti orvos azt mondja, ha meghal valamely gyermek, akkor sem jön ki többé segíteni. Itt ült, itt mondotta, az anyósom is tanúsíthatja".

A felperes orvos a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - 1990. február 12-én a napilap szerkesztőségétől a cikk rávonatkozó részének helyreigazítását kérte. Helyreigazításként válaszlevelének közzétételét igényelte. A válaszlevél ismerteti a beteg gyermekhez történt kihívás és orvosi vizsgálat előzményeit, és lényegében azt tartalmazza, hogy a felperes a cikkben állított kijelentést nem tette meg.

A felperes keresetében - válaszlevelének közzétételével - kérte helyreigazítani a cikknek személyiségét sértő azt az állítását, hogy ő kijelentette, ha meghal valamely gyermek, akkor sem jön ki többé segíteni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 nap alatt az alábbi szövegű helyreigazítást tegye közzé.

A K. című megyei napilap 1990. február 10-i számában "Segélykiáltás Sz-ről Dzsungeltanya a pusztán" c. cikkében a körzeti orvosnak tulajdonított azon kijelentést: "ha meghal valamelyik gyerek, akkor sem jön ki többé segíteni" - nem hangzott el. Kötelezte az alperest 2000 Ft perköltség megfizetésére.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy B. J. Erzsébet nevű leánygyermekét 1990. január 12-én védőoltás végett az I. községben levő rendelőbe vitte. Itt a védőnő észlelte, hogy a gyermek lázas beteg, és javasolta az anyának, hogy várja meg a rövidesen kezdődő orvosi rendelést, és a gyermeket az orvossal (a felperessel) vizsgáltassa meg. B. J-né ennek ellenére nem vizsgáltatta meg gyermekét, hanem hazament. Otthon a gyermek láza tovább emelkedett, és ezért az éjszakai órákban kihívták a felperest. A felperes a hívásra kiment a beteg gyermekhez, orvosi ellátásban részesítette. Ugyanakkor rosszallását fejezte ki az anya felelőtlen magatartása miatt. Nem találta azonban a bíróság bizonyítottnak azt, hogy a felperes a cikkben állított kijelentést tette volna, erre tekintettel a keresetnek helyt adott.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását" a kereset elutasítását. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy a cikk szerzője a riportalany részére feltett kérdésekre adott és magnetofonszalagra is rögzített válaszát "szó szerint leírta". Ezt az újságíró nem volt köteles kontrollálni.

A fellebbezés alaptalan.