A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21383/2007/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Mészáros Mátyás, Udvary Katalin, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24048/2005/8., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21335/2006/9. (ÍH 2007.64), *Kúria Pfv.21383/2007/6.* (BH 2008.12.329)

***********

Pfv.IV.21.383/2007/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Buczkó Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kárpáti Miklós ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., a perben nem védekező XIV.r. és a dr. Kárpáti Miklós ügyvéd által képviselt XVI.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.24.048/2005. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.335/2006/9. számú jogerős ítéletével befejezett perében az I. és III-XIII. rendű alperesek által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyában meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy mellőzi a III.r. alperes javára szóló perköltségben marasztalást.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű, valamint a III-XIII. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 50.000 (ötvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget és térítsen meg az államnak - felhívásra - 144.000 (egyszáznegyvennégyezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes a Fővárosi Közgyűlés FIDESZ-MKDSZ képviselő csoportja vezetőjeként 2005. február 11-én "Tiltakozás a szovjet megszállás átértékelése ellen" címmel közleményt juttatott el az MTI-hez. A közlemény szerint: "A fővárosi FIDESZ-MKDSZ frakció felszólítja Demszky Gábor főpolgármestert, Schiffer János főpolgármester-helyettest, Molnár Gyula budapesti biztost és Hiller István MSZP pártvezért, hogy ne ünnepelje Magyarország szovjet megszállását, mert ezzel sérti több százezer meghurcolt magyar áldozat emlékét. Felhívjuk az MSZP-SZDSZ vezető politikusainak figyelmét arra, hogy bár egyesek valóban felszabadulásként élték meg a bevonulást, a szovjet megszállás alatt több mint ötvenezer nőt erőszakoltak meg Budapesten, rengeteg civil férfit agyonlőttek vagy zaklattak, kifosztották a pincébe menekülő családokat. A szovjet megszállás rémtetteit fél évszázadon keresztül titkolták, de ez nem hatalmazza fel arra a felelős politikusokat, hogy átértékeljék a múltat. Nem hagyhatjuk, hogy a szovjet birodalom 45 éves elnyomása és a kommunizmus lelki, gazdasági, szellemi terrorja nyom nélkül eltűnjön történelmi emlékezetünkből".

A felperes felhívására válaszul 2005. február 14-én tizennyolc személy, köztük az alperesek "Egyes budapestiek levele" címmel válaszközleményt juttattak el az MTI-hez, amely a következőket tartalmazta: ".. a fővárosi FIDESZ-MKDSZ frakcióvezetője, a FIDESZ hivatalos honlapján is közzétett nyilatkozatában frakciója nevében nyilvánosan tiltakozott Budapest fasizmus alóli felszabadulásának megünneplése ellen, bár .. szerint egyesek valóban felszabadulásként élték meg a bevonulást. Valóban csak egyesek élhették meg a felszabadulást, a többiek elpusztultak a nyilas uralom és az ostrom alatt. A FIDESZ-MKDSZ frakció ezzel a nyilatkozattal azok mellé állt, akik hatvan évvel ezelőtt feláldozták Budapestet, hogy még néhány hétig fennmaradhasson a magyarországi nyilas hatalom és a náci birodalom. A FIDESZ-MKDSZ ezzel a nyilatkozattal csatlakozott a budapesti gettó felszabadulásáról való megemlékezésről kivonuló MIÉP frakcióhoz. A nácimosdatásnak és a nyilasmentegetésnek semmi helye a közéletben. Mi, egyes budapestiek, elvárjuk, hogy a FIDESZ-MKDSZ frakció zárja ki ..-t, egyúttal kérjen bocsánatot a város lakóitól. Mi, egyes budapestiek, elvárjuk, hogy Orbán Viktor kövesse meg a város lakóit párttársa nácizmust megbocsátó, a felszabadítást megünneplőket elítélő nyilatkozatáért. Mi, egyes budapestiek, követeljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a demokratikus pártok frakciói, a Fővárosi Önkormányzat munkatársai nyilvánosan szakítsanak meg minden együttműködést ..-sal".

A felperes keresetében az alperesek által is aláírt nyilatkozat miatt becsülete és jóhírneve megsértésének megállapítását, egyéb jogkövetkezmények alkalmazását és az alperesek 4.800.000 forint, majd leszállított keresetében 1.600.000 forint nem vagyoni kártérítésben marasztalását kérte.

Az elsőfokú bíróság a per tárgyalását .. XV.r. alperes ellen indított kereset tárgyalásától elkülönítette és ítéletével (helyesen részítéletével) a felperes keresetét elutasította. A felperest az I-XIII.r. és XVI.r. alperesek javára 240.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte és úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 288.000 forint kereseti illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni. Az elsőfokú bíróság a csatolt nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a peres felek között alapvetően történeti, politikai kérdésekben kialakult vitáról van szó, amelyben nem lehet a bíróság feladata, hogy azt bármilyen formában értékelje. Ugyanarról a jelenségről egyidejűleg többféle vélemény is jogszerűen kifejthető. Az alperesek a felperes politikai, történeti megnyilvánulását értékelték, arról fejtették ki véleményüket. E vélemény negatív, igen éles, illetve erőteljes, azonban az nem lépte túl a politikai közszereplővel szemben megengedhető, az átlagosnál tágabb véleménynyilvánítás határait. Az alperesek levele nem értékelhető úgy, hogy a felperesről állították volna, hogy akár nácibarát vagy nyilas eszmékkel rokonszenvező személy lenne. A nyílt levél csupán a felperes kifejtett nézeteit kritizálta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperesek a 2005. február 14-én az MTI-nek megküldött közös levelükben annak a hamis látszatnak a keltésével, hogy a felperes az MTI-hez 2004. február 11-én eljuttatott közleményében "nácimosdatás"-t, "nyilasmentegetés"-t, "nácizmust megbocsátó" tartalmú nyilatkozatot tett, valamint azon felhívásukkal, hogy a Fővárosi Önkormányzat demokratikus pártjainak frakciói és a Fővárosi Önkormányzat munkatársai nyilvánosan szakítsanak meg minden együttműködést ..-sal, megsértették a felperes becsület és jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte őket, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését 15 napon belül, közlemény formájában juttassák el az MTI-hez és ebben egyidejűleg kérjenek bocsánatot a felperestől a jogsértésért. Kötelezte továbbá az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 800.000 forint nem vagyoni kárt és ennek 2005. február 15-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, megállapítva, hogy a felek maguk viselik perköltségeiket. A felperest 288.000 forint, az alpereseket egyetemlegesen 96.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.