A Fővárosi Ítélőtábla Bf.1/2012/10. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 371. §, 372. §] Bírók: Lassó Gábor, Németh Nándor, Ujvári Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Fonyódi Járásbíróság B.265/2004/26., Veszprémi Törvényszék Bf.794/2004/8., Fővárosi Törvényszék B.777/2009/23., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.1/2012/10.*, Kúria Bfv.953/2013. (BH 2014.10.293)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.1/2012/10. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2013. év március hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2011. év november hó 10. napján kelt 8.B.777/2009/23. számú ítéletét megváltoztatja.

A II.r. vádlottal szemben a Fonyódi Városi Bíróság 4.B.265/2004/26. számú, illetve a Veszprém Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2005. április hó 6. napján jogerős 1.Bf.794/2004/8. számú ítéletében kiszabott 8 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtására vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Mindkét vádlott esetében a bűncselekmények rendbeliségére utalást mellőzi.

Az I.r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények megnevezése helyesen visszaélés kábítószerrel bűntette (Btk.282/A.§ (1) bekezdés III. fordulata és (3) bekezdés) és visszaélés kábítószerrel bűntette (Btk.282.§ (1) bekezdés III. fordulat (2) bekezdés b./ pont).

A II.r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények megnevezése helyesen visszaélés kábítószerrel bűntette (Btk.282/A.§ (1) bekezdés III. fordulata és (3) bekezdés), valamint visszaélés kábítószerrel vétsége (Btk.282.§ (1) bekezdés III. fordulata és (5) bekezdés a./ pont).

Az II.r. vádlott lakóhelye megjelölve

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a 2011. év november hó 10. napján kihirdetett 8.B.777/2009/23. számú ítéletében az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk.828/A.§ (1) bekezdés III. fordulata és (3) bekezdés], részben mint társtettes, és 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk.282.§ (1) bekezdés III. fordulat és (2) bekezdés b./ pont], amiért őt - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság a vádlott által előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.

A II.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk.282/A.§ (1) bekezdés III. fordulat és (3) bekezdés], és 1 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében [Btk.282.§ (1) bekezdés III. fordulat és (5) bekezdés a./ pont] állapította meg, amiért őt - a kábítószerrel visszaélés vétségében, mint visszaesőt - halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A Fővárosi Bíróság egyben elrendelte a Fonyódi Városi Bíróság 4.B.265/2004/26. számú jogerős ítéletével kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását is és megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Rendelkezett a bíróság az eljárás során lefoglalt tárgyakról is akként, hogy a kábítószert, valamint az annak kiszereléséhez használt tárgyakat elkobozta, a telefonos híváslistákat az iratoknál rendelte kezelni, a lefoglalt - bűncselekmény elkövetéséből származó - pénzre pedig vagyonelkobzást rendelt el.

A bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön, felmerülése arányában kötelezte a bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért, az I.r. vádlott és védője téves minősítés miatt és enyhítésért, a II.r. vádlott és védője a forgalomba hozatal megállapítása miatt és enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2011. év január hó 2. napján kelt BF.1062/2011/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, ugyanakkor a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Átiratában kifejtette, hogy a Fővárosi Bíróság a bizonyítási eljárás során nem vétett abszolút, vagy olyan relatív eljárási hibát, amely az ügy elbírálását érdemben befolyásolta volna.

A rendelkezésére álló bizonyítékokat maradéktalanul számba vette, azok helytálló mérlegelése alapján okszerű következtetést vont a vádlottak bűnösségére és a bizonyítékok értékelésekor az indokolási kötelezettségét megfelelően teljesítve, kellő és logikus indokot szolgáltatott a forgalmazói típusú cselekményt illetően előterjesztett vádlotti védekezések cáfolatára is. Álláspontja szerint a vádlottak cselekményeinek jogi minősítése, illetve az elkövetői magatartások megállapítása törvényes, az irányadó jogszabályoknak és joggyakorlatnak megfelelő.

Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság a büntetések kiszabásakor. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában rámutatott, hogy az akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető súlyosabb bűncselekmény tárgyi súlyára és a halmazati büntetés kiszabásának szabályaira tekintettel a büntetési tétel törvényi minimumában kiszabott szabadságvesztés büntetések eltúlzottan enyhék, figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is alkalmazott anélkül, hogy ennek részletes indokait adta volna. Ezért a kiszabott büntetések nem szolgálják kellőképpen a büntetési célokat, így azok súlyosítása indokolt.

Összességében a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket súlyosítsa és a szabadságvesztések végrehajtási fokozatát a Btk.42.§ (2) bekezdés b/3. pontja alapján fegyházban állapítsa meg.

A II.r. vádlott védője fellebbezését írásban is megindokolta. Ebben vitatta, hogy az elsőfokú ítélet II. tényállási pontot érintő részében megalapozott, mert álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság e cselekmény vonatkozásában törvényes vád hiányában járt el, amikor a II.r. vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította, mert a vád és az ezen alapuló ítéleti tényállás nem tartalmaz a II.r. vádlottra vonatkozóan pontosan körülírt cselekvőséget, ezért tehát a büntetőjogi felelőssége legalábbis vitatható. Szorgalmazta tehát az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését azzal az alternatív lehetőséggel, hogy amennyiben erre a másodfokú bíróság nem lát lehetőséget, akkor a II. tényállási pontban rögzített magatartását fogyasztói típusú elkövetésként értékelje a Fővárosi Ítélőtábla.

Vitatta továbbá az elsőbírói ítélet azon megállapítását, hogy a II.r. vádlott nem kábítószerfüggő és e vonatkozásban a korábban eljárt szakértő ismételt meghallgatására, vagy kiegészítő szakértői vélemény beszerzésére tett indítványt.

A IV. tényállási pontban írt tényekre - nevezetesen, hogy folyamatos volt-e a II.r. vádlott kábítószer fogyasztása, és fogyasztott-e kábítószert a felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje alatt - indítványozta, hogy a bíróság hallgassa ki a II.r. vádlottat, illetve 1. és 2. sz. tanúkat, akik a II.r. vádlott kábítószer fogyasztására vonatkozóan tudtak volna nyilatkozni a vádbeli időszakot illetően.