A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40292/2017/4. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TÁRSASÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. §, 155. §, 156. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 13. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:37. § (1) bek.] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.292/2017/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Zudor Mónika Csilla ügyvéd (.......) által képviselt .................. felperesnek a MEGAY Ügyvédi Iroda (........) által képviselt ................... alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. január 14-én kelt 37.G.40.948/2016/14. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes 7/2016. (02.22.) számú és 9/2016. (02.22.) számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi, egyidejűleg a tőkeemelés tárgyában új határozat meghozatalát rendeli el.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 84.000 (nyolcvannégyezer) forint illetékből és 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A cégnyilvántartás adatai szerint a perbeli taggyűlési határozatok meghozatalakor az 500.000 forint jegyzett tőkéjű alperesnek a felperes 200.000 forint, ............. 150.000 forint, ............... szintén 150.000 forint törzsbetéttel volt tagja, a tagok szavazati joga a törzsbetétek arányához igazodott.

Alperes ügyvezetője 2016. február 3-án kelt meghívóval 1.) 2015. évi beszámoló elfogadása; "2.) Társasági Szerződés 2013. évi V. tv. (új Ptk.) szerinti módosítása, a törzstőke felemelése, megfizetése" napirendi pontokkal 2016. február 22-én 8 órára összehívta az alperes taggyűlését, 2016. február 25-én 9 órára a megismételt taggyűlést.

Az alperes 2016. február 22-én taggyűlést tartott. A taggyűlésen jelen volt ............. tagként és .................. tag meghatalmazottjaként, felperes ............ meghatalmazottja útján, továbbá az ügyvezető ........... és ........... A határozatképes taggyűlés több határozatot hozott.

A 2. napirendi pont tárgyalása során az ügyvezető elmondta, hogy a törzstőkét jogszabály alapján 3.000.000 forintra fel kell emelni. Felperes úgy nyilatkozott, hogy a korábban megfizetett tagi kölcsöne terhére kívánja teljesíteni a törzstőke részének rendelkezésre bocsátását, majd miután ............. és az ügyvezető vitatta ennek teljesíthetőségét, felperes 2016. december 31-ig történő fizetést vállalt az alperes részére. Ezután ................, utalva arra, hogy az elmúlt időkben csak ............... és ő maga finanszírozta az alperes működését, a felperes ígérete ellenére pénzfizetést nem teljesített, csak azonnali befizetést tud elfogadni. Vállalta a törzstőke befizetését abban az esetben is, ha a felperes nem tesz eleget a befizetési kötelezettségének.

Ilyen előzmények után a taggyűlés egyhangú szavazással az 5/2016. (02.22.) számú határozatával a törzstőkét 3.000.000 forintra felemelte. A 6/2016. (02.22.) számú határozatával - a felperes ellenszavazata mellett - nem fogadta el azt az indítványt, hogy a tagok 2016. december 31-ig fizessék meg a törzstőkét törzsbetétjük arányában. A 7/2016. (02.22.) számú határozatával - a felperes ellenszavazata mellett - úgy döntött, hogy a helyszínen készpénzben kerüljön megfizetésre a törzstőke.

A felperes ez utóbbi határozat meghozatalát követően kifogásolta, hogy a meghívó azonnali teljesítésre vonatkozó előterjesztést nem tartalmaz, a határozat üzletrészének szándékos csökkentésére irányul. Ezután .............. és .......... tagok 1.250.000 - 1.250.000 forintot az alperes házipénztárába befizettek, a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a tagok törzsbetétei a következők: ..........1.400.000 forint, felperes: 200.000 forint, ............. 1.400.000 forint.

Majd a taggyűlés ugyancsak egyhangúlag meghozott 8/2016. (02.22.) számú határozatával döntött arról, hogy az alperes az új Ptk. rendelkezései szerint működik tovább, majd a felperes nem szavazata mellett 9/2016. (02.22.) számú határozatával határozott a társasági szerződés módosításáról.

(A meghozott határozatok alapján a cégjegyzéki adatváltozások bejegyzésre kerültek.)

A felperes 2016. február 29-én előterjesztett keresetében az alperes 7/2016. (02.22.) számú és 9/2016. (02.22.) számú taggyűlési határozatai hatályon kívül helyezését kérte azok gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. § (4), 144. § (2), 155. § (3) és 156. § (4) bekezdéseibe ütköző voltukra hivatkozással, továbbá alperes perköltségben marasztalását. A 7. számú határozat jogsértő volta körében előadta, hogy a 2016. február 22-i taggyűlés egyhangúlag határozott a törzstőke 3.000.000 forintra felemeléséről, egyértelműen nyilatkozott a tőkeemelésben való részvételi szándékáról. Mivel az alperes csak a 8. számú határozatával döntött a Ptk. szerinti működéséről, a tőkeemelésre a Gt. szabályai az irányadóak. A taggyűlés úgy határozta el a tőkeemelés azonnali befizetését, hogy erre a taggyűlési meghívó nem tartalmazott utalást. A meghívóban a megjelölt napirendi pont alapján nem volt felismerhető a tőkeemelés módjának azonnali jellege, ezáltal el volt zárva a tőkeemelésben való részvételtől. Egy általános megfogalmazású napirendi pont esetén nem hozható olyan döntés, amely azonnali és jelentős szolgáltatásra irányul, hiszen a napirendi pontok megjelölésének célja, hogy a tag a taggyűlésen hozható döntéseknek megfelelően tudjon mérlegelni és felkészülni. A határozat sérti a tőkeemelés során gyakorolható elsőbbségi jogát, e körben utalt a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.376/2012/4. számú határozatában írtakra. A kinyilvánított részvételi szándéka ellenére a határozatok a tőkeemelésben részvétel lehetőségétől elzárták oly módon, hogy az elsőbbségi joga ellenére egy taggyűlésen került sor a törzstőke felemeléséről döntésre. A jogszerű eljárás az lett volna, ha a tőkeemelésre két taggyűlésen kerül sor úgy, hogy a tőkeemelés elhatározását követően minden tagnak lehetősége nyílik az abban való részvételre.

2017. január 9-én arra is hivatkozott, hogy az elsőbbségi jog a tőkeemelésben történő részvétel jogát testesíti meg. A társaság csak a tagok tőkeemelésben történő részvétele tárgyában tett nyilatkozata függvényében kerül abba a helyzetbe, hogy ismerje, milyen összeggel, vagyonnal, kiknek a részvételével, milyen arányban történik meg a tőkefelemelés. A 7. számú határozat azért is jogsértő, mert a tagok a tőkeemelés során szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértéke tárgyában nem szavaztak, csupán a helyszínen történt befizetések alapján került sor az üzletrészek nagyságának megállapítására. A taggyűlés nem volt jogosult pusztán a helyszíni készpénzes teljesítés hiánya folytán a törzsbetétek megváltozása megállapítására. Az 5. számú határozatot követően a Gt. 155. § (3) bekezdése alapján a taggyűlésnek meg kellett volna állapítania, hogy mely tagok vesznek részt a tőkeemelésben. Erre leghamarabb 15 napot követően van lehetőség. Amennyiben az lenne megállapítható, hogy a taggyűlésen valamennyi tag élt az elsőbbségi jogával, a határozatok azért jogsértőek, mert figyelmen kívül hagyták, hogy maga is gyakorolta elsőbbségi jogát (Gt. 155. § (3) és Gt. 156. § (4) bekezdésbe ütközés). Amennyiben nem lenne megállapítható, hogy mely tagok kívántak részt venni a tőkeemelésben, úgy a Gt. 155. § (3) és Gt. 156. § (4) bekezdésbe ütközés szintén megvalósul, hiszen a taggyűlés úgy döntött a tőkeemelés kérdéseiről egy taggyűlésen, hogy a tőkeemelésben részvételre nyitva álló határidőt nem várta ki, és így elsőbbségi jogát sértő módon kizárta a részvételből. Hangsúlyozta, nem tett nyilatkozatot arra nézve, hogy a tőkeemelésben nem kíván részt venni.