A Győri Ítélőtábla Bf.71/2020/19. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 13. § (1) bek.] Bírók: Péntek László, Szalainé dr. Joánovits Krisztina, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

Bf.III.71/2020/19.

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2021. január 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A kábítószer kereskedelem bűntette miatt Terhelt1 és társa ellen indított büntetőügyben a Tatabányai Törvényszék 2020. szeptember 24. napján kihirdetett 17.B.80/2020/29. számú ítéletét megváltoztatja.

Terhelt1 I. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 (hat) évre, II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 (hat) évre enyhíti.

I. rendű vádlott születési dátumának évszáma helyesen: 1984.

Az eljárás során lefoglalt és a Tatabányai Törvényszéken I/103/2020. számon nyilvántartott 1001. tételszám alatti Samsung Galaxy A8 típusú telefon lefoglalását megszünteti és egyéb érdekelt1 (cím2.) részére kiadni rendeli.

Az eljárás során lefoglalt és a Tatabányai Törvényszéken I/103/2020. számon nyilvántartott 1003. tételszám alatti Alcatel One Touch mobiltelefon és a Tatabányai Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára BL.00023/2020/1. sorszám alatt befizetett 78.500,-Ft lefoglalását lefoglalásának megszünteti, I. r. vádlott részére kiadni rendeli és azokat az I.r. vádlottat terhelő vagyonelkobzás, illetve bűnügyi költség biztosítására visszatartja.

Az eljárás során lefoglalt és a Tatabányai Törvényszéken I/103/2020. számon nyilvántartott 2001. tételszám alatti Huawei P20 Lite típusú mobiltelefon és annak szilikon tokja lefoglalását megszünteti, II. r. vádlott részére kiadni rendeli és azt a II. r. vádlottat terhelő vagyonelkobzás, illetve bűnügyi költség biztosítására visszatartja.

Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből I. rendű vádlott külön helyesen 321.135.- (háromszázhuszonegyezer-százharmincöt) forintot köteles megfizetni

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe mindkét vádlott vonatkozásában beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időt is.

I n d o k o l á s

[1] A Tatabányai Törvényszék 2020. szeptember 24. napján kihirdetett 17.B.80/2020/29. számú ítéletében bűnösnek mondta ki I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.176.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés] és kábítószer birtoklása bűntettében Btk.178.§ (1) bekezdés], II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.176.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés]. I. rendű vádlottat ezért halmazati büntetésül 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra, II. rendű vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy mindkét vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, I. rendű vádlottal és II. rendű vádlottat szemben egyaránt 5.000.000.-Ft erejéig, vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen I. rendű vádlott és II. rendű vádlott, valamint védőik enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.

[3] I. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette indokolási kötelezettségét és az általa rögzített tényállás részben megalapozatlan. Az indokolási kötelezettség megsértése körében sérelmezte, hogy ellentmondás található a vádlott hátizsákjában talált 9,71 gramm delta-9-THC-t tartalmazó marihuána kapcsán ellentmondást tartalmaz az elkövetési magatartás mibenlétével kapcsolatban, későbbi részben egyértelműen hozzászámolta a mennyiséget a kereskedői magatartással érintett cselekményhez, így viszont ennek a mennyiségnek a fogyasztás céljából figyelembe vett mennyiségből történő kiesése azt eredményezi, hogy a saját fogyasztás céljából tartott kábítószer mennyisége mindössze 0,02+0,81 gramm (5. oldal harmadik és hatodik bekezdései), amely azonban nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát, így az a Btk. 178.§ (6) bekezdése értelmében a szubszidiaritásra figyelemmel kábítószer birtoklás vétségeként sem értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete így ellentétes szóbeli indokolással is és nem indokolta meg a bíróság, hogy miért nem a vádlott fogadta el I. rendű vádlott előkészítő ülésen tett nyilatkozatát a hátizsákban feltalált kábítószer rendeltetési célját illetően és e vonatkozásban nem hangzott el, milyen bizonyítékokat értékelő, összevető, mérlegelő tevékenységet végzett a bíróság és álláspontját mire alapítottan alakította ki.

[4] A megalapozatlanság körében azzal érvelt, hogy nem vizsgálta a bíróság Terhelt1 I. r.vádlott vallomásmódosítását, ennek helyes kiküszöbölését abban látta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének változtassa szükséges annyiban, hogy a bíróság az ügyiratok tartalma alapján a tényállás korrekciójával küszöbölje ki a tényállás részbeni megalapozatlanságát és ennek eredményeként állapítsa meg a hátizsákban talált kábítószer vonatkozásában, hogy az is eladásra volt készletezve és így I. rendű vádlott tekintetében a saját fogyasztásra tartott kábítószer mennyisége nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát, ezért a Btk. 178.§ (6) bekezdése értelmében e bűncselekmény önálló értékelést nem nyerhet. Így ebben a cselekményben bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentését indítványozta a I. rendű vádlottat a kábítószer birtoklás bűntettének vádja alól, kérte, hogy mellőzze a halmazati büntetésre vonatkozó ítéleti megállapítást és az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét mérsékelje.

[5] Harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítését kérte az eredeti minősítés mellett és az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozta. A törvényi minimumként meghatározott öt évnél rövidebb tartamban kérte meghatározni a szabadságvesztés mértékét, amennyiben a bíróság nem lát lehetőséget az ún. enyhítő szakasz alkalmazására, másodlagosan a szabadságvesztés mértékének a törvényi minimumban történő meghatározását kérte akként, hogy a szabadságvesztés mértékének ötévi, vagy annál rövidebbre történő mérséklése esetén a bíróság állapítja meg, hogy I. rendű vádlott a büntetés fele részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.

[6] II. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában a belső arányosság hiánya és az enyhítő körülmények túlsúlyára hivatkozott és az elsőfokú bíróság által kiszabottnál enyhébb büntetés kiszabását indítványozta.

[7] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.226/2020/3-I. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítélete ellen I. rendű vádlott és II. rendű vádlott, valamint védőik által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Rámutatott, hogy az ügyben a felülbírálat korlátozott, a törvényszék az eljárási szabályokat betartotta, nem sértette meg sem a Be. 567. § (1) és (2) bekezdéseiben, sem a 608. § (1) bekezdésében írt előírásokat, a Be. 590. § (3) bekezdésére figyelemmel a tényállás megalapozottága pedig nem vizsgálható. Megjegyezte, hogy a tényállás pontatlanságokat tartalmaz, amikor azt rögzíti az 5. oldala második bekezdésének első sorában, hogy eladási céllal, a negyedik és az ötödik bekezdésében, hogy a kábítószer (delta-9-THC) összmennyisége 160,91 gramm volt, a negyedik bekezdésében, hogy a jelentős mennyiség alsó határának 134%-a.