A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27184/2013/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉLELMISZERLÁNC felügyelet ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 6. §, 12. §, 16. §, 18. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 86. §] Bíró: Hadnagyné dr. Göllén Mária
Kapcsolódó határozatok:
*Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27184/2013/7.*, Kúria Kfv.37564/2014/6. (BH 2015.11.320)
***********
Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
1.K.27.184/2013/7.
A bíróság a Dr. Németh Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Németh Péter ügyvéd felperesi jogi képviselő címe/ által képviselt felperes neve /felperes címe/ felperesnek - Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Vida Enikő ügyvéd, jogi képviselő címe/ által képviselt beavatkozó neve /beavatkozó címe/ beavatkozó által támogatott és dr. Járdány Erzsébet jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság /alperes címe/ alperes ellen vadászati ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.
Kötelezi felperest, 15 napon belül fizessen meg alperesnek 10.000,-Ft /tízezer/ forint, alperesi beavatkozónak 12.700,-Ft /tizenkettőezer-hétszáz/ forint perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s :
Az elsőfokú vadászati hatóság a 28.4/146-2/2007. számú határozatával felperest a földtulajdonosi közösség képviselőjeként az adott vadászterületre vonatkozóan nyilvántartásba vette. A felperes és az alperesi beavatkozó között létrejött vadászati haszonbérleti szerződést a 9. alszámú határozatával még 2007-ben jóváhagyta és egyidejűleg alperesi beavatkozót, mint vadászatra jogosultat nyilvántartásba vette.
A haszonbérlő a haszonbérleti szerződés 3. pontjában nyilatkozott arról, hogy a területet természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja. Az elsőfokú hatóság 2008. évben a vadászterületet a vad génállományának megőrzése céljából különleges rendeltetésűvé nyilvánította.
A bejelentés alapján eljáró elsőfokú hatóság megismételt eljárásban a XIX-H-001/02931-3/2013. ügyszámú határozatával az alperesi beavatkozót, mint vadászatra jogosultat a hatósági nyilvántartásból törölte. Döntésének indokolása szerint a gazdasági társaság nem felel meg a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 16. § (1) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek.
Az alperesi beavatkozó által benyújtott fellebbezés alapján eljáró alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes földtulajdonosi képviselőkénti kérelmét elutasította. A másodfokú hatóság indokolása szerint a Vtv. 18. § (2) bekezdése csak arra jogosítja fel a vadászati hatóságot, hogy a vadászatra jogosult nyilvántartásba vételét elvégezze, a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának megtagadását a (4) bekezdésben foglaltak szerint teheti meg. A Vtv. nem hatalmazza fel arra a hatóságot, hogy a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását követően a szerződés teljes időtartama alatt vizsgálja a Vtv. 16. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek fennállását, de ezt a vadászatra jogosultnak sem írja elő. A vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele pedig több, mint 5 éve jogerőre emelkedett, így nincs jogi lehetőség e határozat hivatalbóli felülvizsgálatára. Amennyiben a haszonbérlő a haszonbérbeadó szerint nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, illetve a haszonbérleti szerződésben foglaltaknak, akkor polgári perben érvényesítheti a haszonbérlővel szembeni igényét.
Felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat hatályában való fenntartását kérte. Felperes érvelése szerint a vadászati jog hasznosítására a Vtv. szerint csak az előírt korlátok között van lehetőség, e körbe tartozik a Vtv. 16. § (1) bekezdésében írt feltételrendszer is. A gazdasági versenyt érdemben befolyásoló jogszabályi korlátozás alkotmányos indoka az, hogy a vadászterületek száma és kiterjedése korlátlanul nem bővíthető, a természeti környezet vadállomány eltartó képessége sem növelhető. E követelményekből levezethetően a jogalkotó szándéka szerint vadászatra jogosult az lehet, aki a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társaság, szövetkezet, illetve erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25 %-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.
Felperes érvelése szerint nem annak van jelentősége, hogy a hatóság a vadászatra jogosult nyilvántartásba vételi eljárása során miként járt el, adott esetben a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy a Vtv. 16. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltételek a haszonbérlő vonatkozásában folyamatosan fennállnak-e. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a vadászterület haszonbérlője nem használja gazdasági tevékenység céljára a vadászterület 25 %-át, a jogszabályi feltétel a haszonbérlő vonatkozásában tehát nem áll fenn, ebből következően jogszerű a nyilvántartásból való törlése.
Felperes a tárgyaláson a keresetét fenntartotta arra hivatkozva, hogy a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy van-e felhatalmazása a haszonbérleti szerződés jóváhagyását követően a 10 éves ciklus fennállása alatt a vadászati hatóságnak arra, hogy a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételeként előírtak fennállását vizsgálja, ennek megállapítása során pedig a bíróságnak figyelemmel kell lennie a Vtv. 6. §-ában, illetve 16. § (1) bekezdésének c) pontjában előírtakra, és ezen rendelkezéseket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (3) bekezdésében foglaltakkal egybevetve kell alkalmaznia, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazott, a bíróságok általi jogalkalmazás során a jogszabályok szövegének az Alaptörvénnyel összhangban való értelmezésének követelményére.
Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozata indokolásában foglaltakat. Álláspontja szerint a Vtv. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a nyilvántartásból való törlésre, amikor pedig a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel vagy felmondással megszűnik, haszonbérlő hiányában a törlést nyilvánvalóan el kell végezni és a Vtv. 12. §-a alapján a földtulajdonosi közösség feladata a további hasznosításról való döntés meghozatala. A jogalkotó azonban a nyilvántartásból való törlésre vonatkozóan a Vtv-ben semmilyen eljárási és anyagi jogi szabályt nem határoz meg és a Ket. eljárásjogi rendelkezései sem alkalmazhatóak adott esetben anyagi jogi szabályok hiányában.
Alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a vadászati hatóság a Vtv. előírásai szerint nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a nyilvántartásba vett vadászatra jogosult haszonbérlői minőségét, és ezen belül a haszonbérlő által végzett tevékenységet vizsgálja. Ebből következően alperes a döntésének meghozatala során jogszabályi rendelkezést nem sértett.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!