BH 1997.10.467 A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt személy az ítélet jogerőre emelkedését követően előzetes bírósági mentesítésben nem részesíthető [Btk. 104. §, Be. 381. §].

A városi bíróság a vádlottat az 1994. április hó 1. napján jogerőre emelkedett ítéletében maradandó fogyatékosságot okozó ittas járművezetés bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre és 2 évre a "B" kategóriára vonatkozó járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az elítélt a bírósághoz 1996. május hó 6. napján benyújtott kérelmében kérte, hogy a bíróság utólagosan részesítse előzetes mentesítésben a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Kérelmében azt adta elő, hogy 62 éves, 45 évi munkaviszony után nyugdíjas, nyugdíjának összege havi 10 700 forint, a felesége 59 éves, munkaképtelen, leszázalékolt, fekvő beteg, havi jövedelme 7500 forint segély. A család havi rezsije és OTP-költsége 14 000-15 000 forint. Más jövedelemmel nem rendelkeznek. Vállalkozóként jövedelemkiegészítéshez jutna, ennek azonban előfeltétele a tiszta erkölcsi bizonyítvány.

A megyei főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság az elítélt előzetes mentesítés iránti kérelmét érdemben bírálja el, és annak eredményeként azt utasítsa el. Az ügyészi indítvány szerint az elítélt nem méltó arra, hogy a bíróság előzetes mentesítésben részesítse, figyelemmel arra, hogy az ittas vezetések országosan elszaporodtak, továbbá a vádlott az ittas vezetés minősített esetét valósította meg, így cselekménye igen jelentős tárgyi súlyú. Hivatkozott az ügyész arra, hogy a vádlott javára egyetlen enyhítő körülményt lehetett értékelni, a büntetlen előéletét, egyébiránt pedig a vádlott a bűnösségét nem ismerte el a vádbeli cselekményben.

A bíróság az elítélt kérelmét a következők miatt utasította el.

Az adott esetben utólagos eljárásról van szó, ezért a Be.-nek a különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Be. 381. §-a foglalkozik a bírósági mentesítéssel. A Btk. 103. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a büntetés mértékétől függően a törvényben meghatározott ún. várakozási idő eltelt. A Be. 381. §-ának (1) és (2) bekezdésében szabályozott különleges eljárás e kérelem elbírálásának a rendjét állapítja meg. A Btk. 103. §-ának (1) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy a bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet - kérelemre - mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.

Ezekből a rendelkezésekből az tűnik ki, hogy az elítéltet a felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélése esetén csak magában az ítéletben lehet előzetes mentesítésben részesíteni.