3144/2014. (V. 9.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (a továbbiakban indítványozó) jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással a Kúria Kvk.I.37.480/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] A Kúria Kvk.I.37.480/2014/2. számú végzése a Nemzeti Választási Bizottság NVB/1097-1/2014. számú levelét határozatnak tekintette és azt helybenhagyta. A Kúria a végzés fejrészében kérelmezőként egy magánszemélyt jelölte meg, majd kérelemre a Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzésében a kérelmező megnevezését Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártra, a kérelmező címét 1051 Budapest, Arany János utca 10.-re javította.
[4] A kúriai végzés indokolása szerint a kérelmező 2014. április 4-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál a Pk.69.374/1989/1. számú végzéssel elrendelt Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt bírósági nyilvántartásba vétele miatt, állítva, hogy a párt nyilvántartásba vételére valótlan adatokkal került sor. Kérte a törvénysértő tevékenység és a jogellenes állapot miatt a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását (a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további tevékenységétől), mert álláspontja szerint az így nyilvántartásba vett párt, mint jelölő szervezet nem rendelkezik jogi személyiséggel. Arra hivatkozott, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt bírósági nyilvántartásba vételére a 6.Pk.60.862/2. számú végzéssel került sor.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a kérelmezőt 2014. április 6-án kelt NVB/1097-1/2014. számú levelében arról tájékoztatta, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele miatt benyújtott kifogásokat a 869/2014., a 911/2014.,és a 939/2014. számú határozataival elbírálta, a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy a beadványban foglaltak nem minősülnek választási ügynek, ezért annak elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre.
[6] 2. A kérelmező a kifogás el nem bírálása miatt bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, amelyben a Ve. egyes rendelkezései megsértése miatt kérte a 2014. április 4-ei kifogása érdemi elbírálását. Állította, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak érdemben kellett volna a kifogását elbírálnia.
[7] A Kúria a választási szerv válaszlevelét - annak tartalma alapján - hatáskör hiányát megállapító és emiatt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatnak tekintette, és a kérelmező kifogását érdemben megvizsgálta.
[8] A Kúria a végzésben megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Nemzeti Választási Bizottság helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogásban foglaltak nem minősülnek választási ügynek. A két párt nyilvántartásba vételével kapcsolatosan a választási bizottságok nem folytatnak le törvényességi vizsgálatot, nem vizsgálják, hogy melyik párt a törvényes és legitim. Utalt a Kúria arra: önmagában az a körülmény, hogy a kifogásban választási alapelv megsértésére hivatkoztak, nem teremt hatáskört a Nemzeti Választási Bizottságnak a kifogás elbírálására. A választási bizottság a jelölő szervezet nyilvántartásba vételekor a Ve. 133. § (1) bekezdése szerint folytatott ellenőrzés során a szervezet bírósági nyilvántartási adatait vizsgálja, ezen túlmenően hatásköre a bejegyzett szervezet működése vonatkozásában nincs. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését a Ve. 215. § d) pontja alapján helybenhagyta.
[9] 3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.
[10] Indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. 2014. április 14. napján kelt végzése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg.
[11] Az indítványban vitatta a bírói jogértelmezést. Álláspontja szerint a Kúria jogértelmezésével sérti az Alaptörvény B) cikke szerinti jogállamiságot, R) cikke szerinti törvényességet, I. cikke szerinti emberi alapvető egyéni és kollektív jogokat, VIII. cikke (3) bekezdése szerinti szabad népakarat kinyilvánításának jogát, XIII. cikke szerinti szabad választás alapjogát, XXVIII. szerinti jogorvoslathoz való alapjogot, a 2. cikk (1) bekezdés szerinti közvetlen szavazást és a választói szabad akarat kifejezését.
[12] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennálltát, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § szerinti feltételeket.
[13] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[14] Az indítványozó a saját ügyében hozott kúriai végzést támadta, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
[15] 5. A Ve. 233. § (1) bekezdése értelmében a választási szerv határozatával kapcsolatos bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be.
[16] A kúriai végzés közlése napjának - kézbesítésre vonatkozó egyéb adat hiányában - az Alkotmánybíróság 2014. április 16-át tekinti, minthogy az indítványozó saját állítása szerint ezen a napon nyújtotta be a Kúriához az általa támadott végzés fejrészének kijavítására vonatkozó kérelmét a kérelmező megnevezésének elírása miatt.
[17] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2014. április 24-én nyújtotta be.
[18] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az előterjesztett alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt határidőn belül érkezett meg, így az elkésettnek minősül, érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.
[19] Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2014. április 28.
Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/856/2014.