A Kúria Pfv.20207/2014/4. számú precedensképes határozata szerződésszegés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 237. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Ha az ingatlan adásvételi szerződés semmis, az alperesnek az ingatlan eladási árával el kell számolnia a felperesnek, ha a beszámítási igényt nem tudja bizonyítani. 1959. IV. Tv. 200. § (2), 1959. IV. Tv. 237. § (1), 1959. IV. Tv. 237. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.20728/2011., Veszprémi Törvényszék P.20728/2011/17., Győri Ítélőtábla Pf.20455/2012/3., *Kúria Pfv.20207/2014/4.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.207/2014/4.szám

A Kúria dr. Pataricza György ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ábrahám István ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződésszegés megállapítása iránt a Törvényszék előtt 3.P.20.728/2011. szám alatt megindított és másodfokon az Ítélőtábla Pf.V.20.455/2012/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A 700.000 (hétszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes és az alperes testvérek. A felperes 1987-ben kivándorolt Németországba házasságkötés folytán. Az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján fel kellett számolnia a magyarországi tulajdoni érdekeltségeit, így az A., S. tér 4. A. lph. IV/22. szám alatti lakás helyzetét is rendeznie kellett. Az 1987. június 2. napján készült adásvételi szerződéssel eladta azt az alperesnek azzal, hogy az alperes átvállalja, illetve rendezi a lakáson még fennálló terheket. A szerződéskötéskor az ingatlanon 431.525 forint teher volt. A feleknek valójában nem volt adásvételi szerződés megkötésére irányuló szándéka. A szerződéskötés napját megelőző napon, 1987. június 1. napján megállapodást írtak alá arról, hogy az alperes ingyen jut a lakáshoz, a felperes, illetve német férje pedig egy személygépkocsit biztosít részére, ami elegendő fedezet a lakáson fennálló terhek kifizetésére. Az alperes ugyanakkor vállalta, hogy az így megszerzett tulajdonjogát másra nem ruházza át és a lakást nem adja el a felperes beleegyezése nélkül.