A Veszprémi Törvényszék P.20728/2011/17. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 237. §, 301. §, 361. §] Bíró: Szigetiné dr. Sutka Mária

A Veszprémi Törvényszék

3. P. 20.728/2011/17.

A bíróság a dr. Pataricza György (felperesi képviselő címe ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe alatti lakos felperesnek a dr. Ábrahám István (alpresi képviselő címe) ügyvéd által képviselt alperes neve alperes címe alatti lakos alperes ellen szerződés-szegés és más iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7 (hét) millió Ft-ot és ennek 2006. szeptember 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk 301. §-a szerinti kamatát.

Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 820.000,- (nyolcszáz-húszezer) Ft lerótt eljárási illetéket, 100.000,- (százezer) Ft készkiadás, valamint 700.000,- (hétszázezer) Ft ügyvédi díjat perköltségként. Egyebekben a felek viselik a perrel felmerült saját költségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítését követő 15 napon belül, írásban, 3 példányban a Veszprémi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket

· amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, vonatkozik,

·

· a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

·

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

tárgyalás tartását kérhetik, illetve közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - melynek során a peres felek nyilatkozatokat tettek, iratokat csatoltak, irat, szakvélemény beszerzésére, tanúk meghallgatására került sor - a Győri Ítélőtábla Pf. I. 20.347/2010/4. sz. végzésében foglalt útmutatása szerint is eljárva az alábbi

t é n y á l l á s t

állapította meg:

A felperes és az I. r. alperes testvérek.

A felperes 1987-ben egy német állampolgárhoz ment férjhez, s kivándorolt Németországba. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kivándorlási engedélyt akkor kapott, ha nem volt vagyonjogi, illetve köztartozása, azok rendezése nélkül nem hagyhatta el az országot, s fel kellett számolnia magyarországi tulajdoni érdekeltségeit. Ennek okán, miután az cím alatti lakás tulajdonosa volt az első házastársa, néhai néhai neve házastársi közös vagyona megosztása tárgyában kötött megállapodás eredményeként, így a peres felek egymás között 1987. június 1. napján megállapodást írtak alá arról, hogy az alperes "ingyenesen megkapja a lakást". A tulajdonjog kizárólag az alperest illeti. "Az OTP kölcsön miatt a szerződést adásvételnek kell írni. személy neve 1 ill. személy neve 2 egy szgk.-t biztosít a kölcsönök fedezetére. alperes neve kijelenti, hogy a tulajdonjogot másra át nem ruházza, és nem adja el személy neve 1 beleegyezése nélkül. Mivel a lakáson OTP kölcsön van ennek kifizetéséért személy neve 1 egy személygépkocsit biztosít. alperes neve kijelenti, hogy a tulajdonát képező lakást méltányossági alapon személy neve 1 beleegyezése nélkül másra át nem ruházza, és nem adja el. Esetleges értékesítés közös megegyezés esetén történhet."

Az 1987. június 2. napján - ügyvéd közreműködésével - készült adásvételi szerződés szerint a felperes eladta, az alperes megvette a lakást 264.000,- Ft vételár megfizetése mellett, átvállalva a még fennálló terheket. Az 1987. június 9. napján készült kiegészítő nyilatkozat szerint a lakás vételára 580.000,- Ft, a felperes által fizetett törlesztés 148.475,- Ft, a szerződéskötéskor meglévő teher 431.525,- Ft Átvállalás: vállalati kölcsön 94.764,- Ft, OTP kölcsön 270.761,- Ft, banki kölcsön 66.000,- Ft, összesen 431.515,- Ft + átírási költség 12.000,- Ft, együttesen 443.525,- Ft. A megjelölt szerződésben 600.000,- Ft vételár szerepel, mivel az Illeték Hivatal a napi forgalmi értéknek megfelelően értékelte. Tehát a 20.000,- Ft eltérés ebből adódik.

A felperes előadta, valójában abban állapodott meg az alperessel, amikor igényli, a lakást vissza kell kapnia, azt az alperes visszajuttatja. Ezen kívül állítása szerint abban is megállapodtak, a lakást bérbeadás útján hasznosítják, s ő megkapja a bérleti díj 30 %-át, a 70 %-ot pedig közreműködése és kiadásai fejében az alperes kapja.

Az alperes a lakást egy időben hasznosította, de a felperesnek a bérleti díjból nem juttatott.

A peres felek között a lakás jogi sorsa akkor került előtérbe, amikor az alperes házasságának felbontása és a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatosan peres eljárás indult. A házasság felbontása és más iránt az Ajkai Városi Bíróság előtt P 20.298/1997. sz. alatt jogerősen befejeződött peres eljárásban a vagyonjogi igények rendezése során érintett volt a perbeli ingatlan, valamint egy, a felperes és házastársa közreműködésével Németországból érkezett személygépkocsi is. Az első fokú bíróság ítéletében megállapítottak szerint a perbeli lakásingatlanra a személy neve 1 és alperes neve valójában adásvételi szerződéssel leplezett ajándékozási szerződést kötöttek. A Veszprém Megyei Bíróság a Pf. 20.344/2005/22. sz. ítéletében az első fokú bíróság jogi álláspontját elfogadta. A házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos igények elszámolása körében figyelembevételre és elszámolásra került a felperes és házastársa közreműködésével juttatott személygépkocsi is. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban Pfv. II. 21.231/2006/6. sz. végzésével az alperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.

Az alperes házastársa a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos jogerős bírósági döntés alapján az alperessel szemben végrehajtás elrendelését kérte. Ennek során az alperes a volt házastársa igényét akként tudta kiegyenlíteni, hogy a perbeli ingatlant 2006. augusztus 26. napján értékesítette.