A Fővárosi Törvényszék P.20521/2011/25. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 301. §, 339. §, 340. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2011/25.szám

a Fővárosi Törvényszék

a . Magyar Attila István (ügyvéd címe.szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe.szám alatti lakos) I.r.felperesnek

és II.r. felperes neve (II.r. felperes címe szám alatti lakos) II.r.felperesnek

a jogi főelőadó jogi főelőadó által képviselt

Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, név u. 4-6.szám alatti székhelyű) alperes ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogát, így a szabad véleménynyilvánításhoz, emberi méltósághoz, védelemhez való jogát azzal, 2009.március 15-én alkalmazottai jogellenesen elfogták, előállították, megbilincselték, majd levetkőztették és nem engedélyezték, hogy hozzátartozóikat, védőiket telefonon értesíthessék. Ezért a bíróság kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek külön-külön 750.000,- - 750.000,- (Hétszázötvenezer-Hétszázötvenezer) forint tőkét, s ezen összeg után 2009.március 15.napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamatot, valamint 60.000,- - 60.000,- (Hatvanezer-Hatvanezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, kötelezi a felpereseket, fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 45.000,- - 45.000,- (Negyvenötezer-Negyvenötezer) forint eljárási illetéket, a le nem rótt 90.000,- (Kilencvenezer) forint eljárási illetéket az alperes helyett a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

2009.március 15-én a Kossuth téren tartott központi állami ünnepségen vettek részt felperesek, szabad véleménynyilvánítási jogukkal élve kívánták kifejezni véleményüket, miszerint a miniszterelnöknek, akinek tevékenysége felperesek véleménye szerint káros volt az országra nézve, azonnali hatállyal le kell mondania. 1-es személy volt ekkor Magyarország miniszterelnöke, aki a 2009.március 15-én tartott ünnepi rendezvények közül kizárólag a központi állami ünnepségen jelent meg, ezért a felperesek ezen központi állami ünnepségen megjelenve fejezték ki "1-es személy takarodj!, Hazaáruló!, Mondjon le!" felkiáltásokkal fenti véleményüket. A felperesi, kormányfői tevékenységet kritizáló tevékenységre az állami ünnepségen résztvevő hallgatóság részéről megjelent egyéb személyek indulatosan reagáltak, felperesek személye épségét is veszélyeztető cselekményekkel igyekeztek őket csendre inteni, felperesek azonban továbbra is véleményüknek adtak hangot. Ezt a tevékenységüket a helyszínen megjelent, az állami ünnepséget biztosító alperesi alkalmazottak közbelépve egy idő után megakadályozták azzal, hogy ("Sün!Sün!" kiáltással) egy rendőri alakzatba intézkedve felpereseket elfogták, majd a Szabálysértési törvény 152/A.§(1)bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő egyesülési és gyülekezési szabadság, választási gyűlésen való részvétel jogának megzavarása szabálysértése elkövetése gyanújával a felpereseket előállították, rendőrautón történő szállításuk megkezdése előtt felpereseket megbilincselték, majd a név utcai fogdába szállították őket. Ott orvosi vizsgálatnak vetették őket alá, majd személyi átvizsgálásukra került sor, elvették tőlük személyes tárgyaikat, falhoz állítva arra kérte őket alperes alkalmazottja, nem orvos személy, hogy vetkőzzenek le. Ruhadarabjaikat egyenként átvizsgálták, teljesen meztelenre kellett vetkőzniük, és testi motozásukat is elvégezték. Karemelést, szájüreg-vizsgálatot követően talpukat, nemi szervüket is fel kellett emelniük, és guggolniuk is kellett ilyen megalázó helyzetben. Ezt követően fogdába kerültek, személyes tárgyaikat visszakapták és meghallgatásra kísérték őket. Meghallgatásuk rövid ideig tartott, majd a meghallgatási jegyzőkönyvek kézhezvételét követően elhagyhatták a rendőrség épületét. Felperesek a fogva tartás alatt nem kaptak enni, inni 4 óra elteltével kaptak, hozzátartozóikat, ügyvédeiket nem hívhatták fel. A felperesekkel szembeni alperesi intézkedést követően a felperesek úgy döntöttek, hogy az őket ért rendőri intézkedés számukra sérelmes voltát a nyilvánosság elé tárják, ezért az alperes név utcai székháza előtt jogi képviselőjük jelenlétében sajtótájékoztatót tartottak, amelyről több országos lefedettségű sajtóorgánum is beszámolt, az ő beszámolóik alapján "híresült el" a velük szemben alkalmazott csoportos rendőri alakzat (a Sün, Sün! felkiáltásról nevet kapott) sün alakzata. A felperesek a velük szemben alkalmazott intézkedéseket jogtalannak tartották, ennek fentiek szerint a sajtó útján is hangot adtak, valamint a szabálysértési hatóság velük szemben hozott határozataiban kiszabott 50.000,- - 50.000,- forintos bírsággal szemben kifogást terjesztettek elő, mely kifogások nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009.május 6-án illetve 4-én tárgyalás mellőzésével hozott végzéseiben ...Szk..../2009/2.számú, ...Szk..../2009/2.számú határozataiban a BRFK V.kerületi Rendőrkapitánysága Elsőfokú Szabálysértési Hatósága végzését helybenhagyta. A felperesek tárgyalás tartását kérték védőjük útján, a bíróság meghallgatásukat követően hozott határozataiban ...Szk..../2009/7.számú, ...Szk..../2009/8.számú határozataiban a szabálysértési hatóság bíróság által helybenhagyott határozatát hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A bíróság végzése indokolásában azt állapította meg, hogy nem tartozik a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá az a rendezvény, amelyen a felperesek részt kívántak venni, és véleményüket nyilvánították, így nem követhették el a szabálysértési törvény 2009.év elején életbelépő 152/A.§(1)bekezdésében meghatározott és bírsággal büntetni rendelt szabálysértését, nem akadályozták egyesülési, gyülekezési joguk gyakorlásában azokat a személyeket, akik az állami ünnepség rendezvényén részt vettek, mert ez nem volt a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény. 2009.október 1.napján határozatok meghozatalával párhuzamosan az akkori országos rendőr-főkapitány, 2-es személy, valamint a Független Rendészeti Panasztestület és az emberi jogok általános országgyűlési biztosa is vizsgálta a felperesekkel szembeni alperesi rendőri intézkedést, mivel e fórumokon is panaszt tettek. A rendőr-főkapitány is helyt adott a panaszuknak, a panasztestület is megállapította, hogy nem követtek el szabálysértést, és a panasztestület véleménye szerint a bilincselés törvényi feltételei sem álltak fenn, a panaszosok befogadása, ruházat átvizsgálása, a test szemrevételezése szükségtelen és aránytalan volt, szabálysértés esetén nem merülhet fel ilyen rendőrségi eljárás szükségessége. A tisztességes eljáráshoz fűződő alapjog sérelmét is megállapította a panasztestület abban, hogy hozzátartozóikat nem értesíthették. Az országos rendőr-főkapitány vizsgálatot rendelt el kiemelve, hogy a fogdában történt rendőri intézkedések is jogszerűtlenek voltak, mert nem voltak felperesek szabálysértési őrizetben. Az intézkedő rendőrökkel szemben fegyelmi eljárások voltak folyamatban, ezek kimeneteléről a felpereseknek nincs tudomásuk, alperes pedig nem kívánta ezeket a bíróság elé tárni, adatvédelmi okokra hivatkozással. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése is azt tartalmazza, hogy fogalmilag kizárt állami rendezvény kapcsán gyülekezési jog hatálya alá tartozó jelleg, így az új szabálysértési törvényi tényállásba tartozó szabálysértést ilyen rendezvények kapcsán nem követhetik el az állampolgárok. Az ombudsmani jelentés azt is tartalmazza, hogy az előállítottak levetkőztetése miatt az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával összefüggő visszásság történt és azzal, hogy kérésük ellenére védőiket, hozzátartozóikat nem értesíthették, a tisztességes eljáráshoz való jogot sértették meg alperes alkalmazottai.