A Kúria Bfv.1304/2012/3. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 10. §, 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 331. §, 416. §, 427. §] Bírók: Csák Zsolt, Csere Katalin, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Újságíró foglalkozású terhelt felmentése rágalmazás vétségének vádja alól jogellenesség hiányában.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1304/2012/3.szám

A Kúria Budapesten, a 2013.év január hó 29. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rágalmazás vétsége miatt a terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.26354/2010/18. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.9255/2011/4. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja,

a II. rendű terheltet az ellene rágalmazás vétsége [Btk.179.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja] miatt emelt vád alól felmenti.

Elrendeli a II. rendű terhelt által a pénzbüntetés és a magánvádló jogi képviselőjének bűnügyi költség címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a II. rendű terheltnek történő visszatérítését.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a magánvádló által tett feljelentés alapján eljárva a 2011. május 26. napján kihirdetett 13.B.26354/2010/18. számú ítéletével az I. rendű terhelttel szemben a rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást - vádelejtés folytán - megszüntette, míg a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében [Btk.179.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja]. Ezért a II. rendű terheltet 300 napi tétel, napi tételenként 800.-, összesen 240.000 forint pénzbüntetésre ítélete, és kötelezte, hogy az eljárás során felmerült 55.000 forint bűnügyi költséget a magánvádlót képviselő ügyvédnek fizesse meg.

A II. rendű terhelt és védője által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének a II. rendű terhelt büntetésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta: a pénzbüntetés napi tétel számát 80 napra enyhítette, az egy napi tétel összegét 2500 forintra súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta, és kötelezte a magánvádlót képviselő ügyvédnek bűnügyi költség címén 20.000 forint megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a másodfokú bíróság által kiegészített tényállásának a II. rendű terheltre vonatkozó lényege szerint: A. A. volt vezérigazgató és társai ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a BRFK előtt indult eljárásban az xxx.Zrt. vezérigazgatóját 2010. február 12-én tanúként kihallgatták. A tanú vallomásának teljes szövege - ismeretlen körülmények között - eljutott egy országos napilap szerkesztőségébe, ahol a II. rendű terhelt már foglalkozott a magánvádló személyével kapcsolatos "súlyos visszaélésekkel". Az újságíró fontosnak tartotta, hogy a jegyzőkönyv tartalmát a nyilvánosság elé tárja.

A napilap 2010. április 21-i számának Belföld rovatában a II. r. terhelt által jegyzett cikk jelent meg "Tanúvallomás a H. modellről" címmel "xxxxxx" alcímmel. A cikk bevezetőjében az is szerepelt, hogy "az xxxx vezérigazgatójának lapunk birtokába került tanúvallomása lerántja a leplet H. M. és M. E. korrupt üzelmeiről".

Az xxx Zrt. vezérigazgatója, I. r. terhelt részletes tanúvallomásáról készült és a lap birtokába került jegyzőkönyv szerint " a céget H. M. volt főpolgármester-helyettes, illetve D. G. főpolgármester tanácsadója, M. E. kézi vezérelte, ők szabták meg, kikkel kössenek szerződést, milyen közbeszerzési eljárásokat írjanak ki, mely ügyvédi irodákat bízzák meg a legzsírosabb munkákkal."

"B. elmondta:2007-ben került az F. élére, ezután legalább havonta egyszer találkoznia kellett H. M-al, aki rögtön az elején azt kérte tőle, hozzon létre egy harmadik vezérigazgató-helyettesi pozíciót, és ide a szocialista politikus jelöltjét nevezze ki."

"M. megmondta" alcím alatt "Később úgy kellett közbeszerzési eljárást kiírniuk az K. Zrt. átvilágítására, hogy H. M. megmondta, melyik cégnek kellene nyernie".

"A közlekedésirányítási rendszer fejlesztésébe is beleszóltak H-ék. Az önkormányzati cég a feladatot a rendszert fejlesztő S-re bízta volna, de H. és M. - egy belvárosi étteremben megejtett találkozón - azért lobbizott, hogy a G. Magyarország Kft. és a Budapest M. Zrt. legyen a befutó a meghívásos közbeszerzési eljáráson. Az előre megírt menetrend alapján végül tényleg ez a két cég nyert."

H. M. főpolgármester-helyettesi tisztsége 2009. november 20. napjával bezárólag szűnt meg.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

A védő jogi álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen értékelték a Btk. 182. §-a szerinti, a büntetőjogi felelősség alóli mentesülés körülményét, miszerint nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolja.

Az EBH 1289/2005. számú eseti döntésre, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a sajtó felelősségének vizsgálata szempontjából színesebb és némileg eltérő képet mutató gyakorlatára hivatkozott. A demokratikus társdalomban a sajtó a "házőrző kutya" szerepét tölti be, az újságíró felelősségének vizsgálatakor az újságíró jóhiszeműségének és az általa állított, híresztelt tények megalapozottságának van jelentősége.

Mindezekre figyelemmel a II. rendű terhelt felmentését indítványozta.

A Kúria a Be. 420. §-ának (1) bekezdése és a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a II. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.

A magánvádló jogi képviselője a nyilvános ülésen felszólalásában a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt - az alább kifejtendők szerint - alaposnak találta.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás kötelezően irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható [Be.423.§ (1) bekezdés].