A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22180/2007/7. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 300. §] Bírók: Kollár Márta, Rőth Pálné, Wellmann György

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20617/2006/15., Győri Ítélőtábla Pf.20132/2007/3., *Kúria Pfv.22180/2007/7.* (BH 2009.3.82)

***********

Pfv.VI.22 180/2007/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Magyar Balázs ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Kiss Endre ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt a Veszprém Megyei Bíróságnál 1.P.20 617/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.III.20 132/2007/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős ítélet ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. évi március hó 11. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek fejenként 50 000 - 50 000 (ötvenezer - ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az I.r. felperes által le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperesek a 2003. július 21. napján létrejött szerződéssel eladták az alperesnek a 8350/16881., illetve 8351/16881-ed arányban tulajdonukban álló Sz. külterület 0374/35. hrsz.-ú 9 ha 9295 m2 alapterületű ingatlant 8 000 000 forint vételárért.

A szerződésben a felek rögzítették, hogy annak tárgya termőföld-terület és az alperes elővásárlási joggal nem rendelkezik, ezért az eladóknak az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal közölniük kell. Az alperes az elővásárlásra jogosultaktól visszaérkezett nemleges vételi szándék megérkezésétől számított három napon belül vállalta az általa 2003. július 15-én az adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvédnél letétbe helyezett vételár kifizetését. A letéti szerződés az alperes és a letéteményes között két hónapig állt fenn azzal, hogy az 2003. szeptember 15-én véglegesen megszűnik.

Az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd elkészítette az elővásárlási jogról szóló, a Nemzeti Földalap Kht-nek elküldendő és a sz-i Polgármesteri Hivatalban kifüggesztendő tájékoztatást. Azt a sz-i Polgármesteri Hivatalban 2003. augusztus 4-én függesztették ki és 2003. augusztus 19-én vették le a hirdetőtábláról. A kifüggesztett iratot az I.r. felperes képviseletében édesapja vette magához, majd a II.r. felperessel együtt állításuk szerint több alkalommal is tájékoztatták az ügyvédet arról, hogy az okirat náluk van és azt a vételár kifizetése után részére átadják.

A felperesek azt állították, hogy az adásvételi szerződésben foglaltakkal szemben szóban abban állapodtak meg, hogy az önkormányzatnál kifüggesztett okirat átadásával egyidejűleg történik meg a vételár kifizetése. Az alperes és ügyvédje azonban technikai akadályokra, távollétre hivatkozva halogatta a vételár kifizetését.

Ezzel szemben az alperes álláspontja az volt, hogy a felperesek nem tettek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek, az elővásárlási joggal kapcsolatos okiratot nem bocsátották a rendelkezésére. Miután a felperesek 2004. március 12-ei levelükben közölték vele, hogy az ingatlant felajánlották az önkormányzatnak, a 2004. március 22-én kelt nyilatkozatában a szerződéstől elállt.

A felperesek keresetükben az alperes kötelezését kérték 8 000 000 forint vételár és ezen összeg 2004. április 2. napjától járó kamatának a megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperesek az elővásárlásra jogosultak nemleges vételi szándékát tanúsító okiratok tartalmának pusztán az alperes tudomására hozásával nem teljesítették szerződéses kötelezettségüket. Erre akkor került volna sor, ha az okiratot a felperesek az alperes részére átadják, de legalábbis bemutatják. A szerződés nyelvtani értelmezése szerint, melyet a II.r. felperes nyilatkozata is alátámasztott, a megállapodás lényege az volt, hogy ha megjön a nemleges vételi ajánlat az önkormányzattól, akkor azt a felperesek az ügyvéd részére átadják. Ez pedig az okirat megszerzését követően azonnal, de legalábbis a lehető legrövidebb időn belül esedékes volt. A felperesek ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, az okiratokat maguknál tartották. A jelentős időmúlásra tekintettel a felperesek késedelembe estek.

Az alperesnek a szerződés megkötésével elérni kívánt célja, az, hogy az ingatlant regionális hulladék lerakó céljára továbbértékesítse, a felperesek késedelme miatt meghiúsult, ezért az alperes jogszerűen állt el a szerződéstől.