BH 1990.4.138 Jótálláson, illetve szavatosságon alapuló igények bíróság előtti érvényesítésének határideje gépkocsi adásvétele esetén [Ptk. 308. § (1)-(2) bek., 326. § (2) bek., 327. §, I. PED-GED].

A felperes 1983. december 8-án vásárolta meg az alperestől a Dácia 1310 típusú személygépkocsit. A felperes a gépkocsi hibái közül még a. jótállási időn belül 1984. szeptember 14-én és 1984. október 16-án jelezte a gépkocsi beázását, valamint a fenéklemez rozsdásodását. Az alperes teljesítési segédje a bejelentett hibákra tekintettel KERMI vizsgálatot kért, amelynek során 4 %-os vételár-visszafizetést tartott indokoltnak. Az alperes a vizsgálat eredményeként az 1985. április 29-én kelt levélben 4 %-os értékcsökkenés megfizetését vállalta, a felperes egyéb igényeit elutasította.

A felperes 1986. március 24-én benyújtott keresetlevelében jótállási, illetve szavatossági igényt érvényesített, és a gépkocsi kijavítását kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes az igény érvényesítésével elkésett, másodlagos védekezésként vitatta, hogy a felperes által jelzett hibák fennállottak. Az alperes teljesítési segédje a perbe beavatkozott, és a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest az alperes és a beavatkozó részére - egyenként - 300 Ft perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperesnek a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésében engedett, a teljesítéstől számított hat hónapos határidő állt rendelkezésre az igény érvényesítésére. A felperes nem vitatta, hogy az alperes 1985. április 29-én az igényét elutasította. A felperes azonban ezt követően csak 1986. március 24-én indította meg a pert. Ebből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az igény érvényesítésével elkésett, ezért a keresete alaptalan.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy a felperes személygépkocsijának karosszériáját az e célja történő átadástól számított 60 napon belül gyári új karosszéria cseréjével javítsa ki, és a kijavított gépkocsit adja ki a felperesnek attól feltételezetten, hogy a felperes a gépkocsi átvételével egyidejűleg megfizet az alperesnek 14 460 Ft-ot. Kötelezte az aleprest 8010 Ft megfizetésére a főtengelycsere költségeként, valamint 10 766 Ft első- és másodfokú eljárási költség megfizetésére. Rendlekezett a le nem rótt illeték megfizetéséről is.

A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes a hibák közül a beázást és a fenéklemez rozsdásodását a jótállási időn belül jelezte, ezekre a hibákra tehát az alperes a 4/1969. (III. 30.) BkM- -KgM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet értelmében kötelező jótállási felelősséggel tartozik, így ezekre nézve a felperes követelése alapos.

Rámutatott a másodfokú bíróság; nem állapítható meg, hogy az ún. kocsiszekrény csavarodást és a féltengely hibáját a felperes egy éven belül, illetve 10 000 km-es futásteljesítmény megtétele előtt jelezte, ezért ezekkel kapcsolatos igényére a kellékszavatosság szabályai alkalmazandók.

Ebben a körben a másodfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes a jogérvényesítési határidőt betartotta-e. Álláspontja szerint e kérdés elbírálásánál nem a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály, hanem a 308. §-ának (2) bekezdése az irányadó. Ha ugyanis a hibák a jótállási idő lejárta után voltak észlelhetők, akkor a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy ezeket az átvételtől számított hat hónapon belül jelezze. Viszont ha a hiba később jelentkezik, akkor az igényérvényesítési határidő - tartós fogyasztási cikk esetén - az átvételtől számított három év, ezt pedig a felperes nem késte le.

A másodfokú bíróság a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a hibák kijavításaként a felperes milyen igényt érvényesíthet. A beszerzett szakértői vélemények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kocsiszekrény hibái, a beázás és a karosszéria erős korrodáltsága ma már csak a kocsiszekrény cseréjével javíthatók ki. Ezért a másodfokú bíróság kötelezte az alperest a kocsiszekrény kicserélésére, azzal azonban, hogy a rendeltetésellenes használatból előállt károk megtérítéseként a felperes köteles 14 480 Ft megfizetésére.

A másodfokú bíróság megállapítása szerint a féltengelyhiba is nagymértékben valószínű, így a féltengely-csere költségeként 8010 Ft megfizetésére kötelezte az alperest. A kocsiszekrény csavarodását a felperes nem bizonyította, ezért az erre irányuló kereseti kérelmet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést a másodfokú bíróság helyesnek fogadta el.