BH 1993.11.659 A lopás érték szerinti minősítése szempontjából az eltulajdonított dolog kiskereskedelmi ára a forgalmi értékkel azonos akkor is, ha a bűncselekményt olyan sértett sérelmére követték el, amely a dolgot nagy tételben, nagykereskedelmi áron szerezte be [Btk. 316. § (1) bek., (5) bek. b) pont].

A megyei bíróság katonai tanácsa az I. r. tartalékos honvéd és a II. r. polgári egyén vádlottakat társtettesként, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt 8-8 hónapi szabadságvesztésre, a IV. r. vádlottat pedig orgazdaság bűntette miatt 150 napi - napi tételként 200 forint - pénzbüntetésre ítélte. A III. r. polgári egyén vádlottat bűnsegédi minőségben elkövetett lopás bűntette miatt próbára bocsátotta.

A tényállás szerint a tartalékos honvéd I. r. vádlott sorkatonai szolgálatát teljesítette. Az I. r. vádlott a testvérével, a II. r. vádlottal megegyezett abban, hogy az alakulat élelmiszerraktárából - ahol nagy mennyiségű cigarettát tároltak - cigarettát fognak eltulajdonítani. A délutáni órákban megkeresték ismerősüket, a III. r. vádlottat, és anélkül, hogy szándékukat elmondták volna, arra kérték, hogy a késő esti órákban vigye el őket személygépkocsijával T.-re, mert onnan valamit el kell hozni, ezért 10 000 forintot ígértek. A III. r. vádlott az ajánlatot elfogadta. Ilyen előzmények után a késő esti órákban mindhárman az alakulat kerítéséhez mentek a III. r. vádlott által vezetett személygépkocsival. A kerítésen az I. r. vádlott, valamint a II. r. vádlott az alakulat területére bemászott, és az élelmiszerraktárhoz ment. Az I. r. vádlott az élelmiszerraktár kettős ajtaját benyomta, melynek következtében a zár kiszakadt, és a raktárba mindketten bementek. Onnan eltulajdonítottak 14-16 karton cigarettát. Az eltulajdonított cigaretták összértéke - a beszerzési nagykereskedelmi ár alapján - kb. 170 000 forint. Az I. r. és a II. r. vádlottak a kartondobozokat a kerítéshez vitték, és azon keresztül kidobálták. Miután az alakulatot elhagyták, a III. r. vádlott személygépkocsijába rakták be, ebben a III. r. vádlott is segített. A fentiek után a cigarettát a IV. r. vádlott lakására szállították, aki a vádlottaktól azt átvette, ellenértékként 120 000 forintot fizetett. A kár nem térült meg.

A katonai tanács ítélete ellen a katonai ügyész a III. r. vádlott tekintetében a jogi minősítés miatt, a IV. r. vádlott terhére súlyosításért, az I. r., a II. r. és a IV. r. vádlott és védője pedig felmentésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Az ítéletet ezek alapján felülbírálva a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a katonai tanács az ügyet felderítette és a tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelésével alapvetően helyesen állapította meg.

A tényállást a Legfelsőbb Bíróság - az alábbiakra tekintettel - részben helyesbítette és kiegészítette.

Az elsőfokú bíróság az eltulajdonított cigaretta mennyiségét 14-16 karton közöttinek jelölte meg azzal, hogy ez pontosabban nem állapítható meg. Értékként pedig - miután az eltulajdonításra elosztó raktárból került sor - nem a kiskereskedelmi, hanem a beszerzési árat vette alapul. Miután a kétséget kizáróan nem bizonyított tények, a terheltek terhére nem értékelhetők [Be. 61. §-ának (4) bekezdése], az adott esetben teljes bizonyossággal csak az rögzíthető, hogy legalább 14 karton cigaretta eltulajdonítására került sor.

Az érték megállapításánál pedig ezek kiskereskedelmi árát kell alapul venni. A töretlen bírói gyakorlat szerint ugyanis (a Btk. XVIII. fejezetéhez fűzött általános miniszteri indokolás 4. pontja) az érték büntetőjogi szempontból annak a dolognak az elkövetés időpontjában meglevő, pénzben kifejezett forgalmi értékét jelenti, amelyre a bűncselekményt a feldolgozó, gyártó, készletező vagy nagykereskedelmi vállalat sérelmére követték el. Ha a dolognak kiskereskedelmi ára nincs, az elkövetési értéket az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani.

A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a tényállást azzal egészítette ki és helyesbítette, hogy

- a IV. r. vádlottnak egy személygépkocsi vagyona van;