A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21948/2013/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.948/2013/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lakatos Viktor (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Patakiné dr. Schneider Márta (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. szeptember 2. napján kelt 26.P.24.930/2011/24. számú ítélete ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt és az alperes részéről 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.000 (Harmincötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy a felperes munkáltatójának küldött, 2011. július 18. napján kelt levelében valótlanul állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.... számú határozata megállapította, hogy a felperes az alperest és az alperessel közös kiskorú gyermeket a szülést követően az utcára tette.

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a felperesnek küldött magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértés megtörténtéért és ezzel adjon elégtételt a felperesnek az elkövetett jogsértésért.

Megállapította továbbá, hogy az alperes megsértette a felperes családi- és magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a felperes munkáltatójának küldött, 2011. július 18. napján kelt levél mellékleteként a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.... számú, a Fővárosi Bíróság 50.Pf.... számú, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.... számú, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 20.P.II.... számú, valamint a Fővárosi Bíróság 9.K.... számú ítéleteit a felperes hozzájárulása nélkül megküldte.

Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 forint perköltséget. Kötelezte az alperest, hogy a nemzeti adóhatóság felhívására fizessen meg a Magyar Állam javára 27.000 forint feljegyzett kereseti illetéket.

Határozatának indokolásában ismertette a Római Egyezmény 8. cikkének, a Ptk. 75. § (1) bekezdésének, a 78. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit, hivatkozott a PK 12. számú állásfoglalás II. pontjában írtakra.

Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes által sérelmezett alperesi közlés közvetett, burkolt formában azt adta a felperes munkáltatójának a tudtára, miszerint jogerős bírósági döntés állapította meg azt, hogy a felperes az alperest és közös gyermeküket a szülést követően az utcára tette, ezzel szemben tény, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban meghozott határozata ilyen megállapítást nem tartalmaz. A Pfv.II.... szám alatti ítélet 6. oldalán a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett kérelmek ismertetése történik meg.

A tényállítást alkalmasnak találta arra, hogy az a felperes megítélését hátrányosan befolyásolja. Ennek különös jelentőséget tulajdonított arra figyelemmel, hogy a felperes repülőgép vezető munkakörben dolgozott, mely feladat ellátása során a kiegyensúlyozott magánéleti háttér kiemelkedően fontos szerepet játszik a munkavállaló megítélése, előmenetele során, ezért indokoltnak találta a jóhírnév sérelmének megállapítását.

Alaposnak találta a családi- és magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog megsértésének megállapítására irányuló keresetet is. Rámutatott arra, hogy a hivatkozott ítéletek teljes terjedelmükben megküldésre kerültek olyan harmadik személy részére, akinek a felek családi és magánéleti viszonyairól, konfliktusairól, a közöttük folyamatban lévő peres eljárásokról nem volt tudomása. A határozatok tartalmának megismeréséhez a felperes hozzájárulását nem adta, így az alperesi magatartás jogellenessége megállapítható volt, figyelemmel arra is, hogy a felperesnek sem volt olyan kötelezettsége, hogy munkáltatóját - a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségén kívül - tájékoztassa a bírósági határozatban írtakról.

A jogsértések megállapítása a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt, míg a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a jogsértéstől való eltiltásra, a Ptk. 84. § (1) bekezdés c) pont alapján pedig az elégtételadásra vonatkozó rendelkezés alkalmazására került sor.

A perköltségviselés körében a Pp. 78. §-a alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben a határozat megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Másodlagos fellebbezési kérelme az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítására irányult.