A Kúria Pfv.21144/2015/5. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Családi és magánélethez való jog megsértésének megállapítása a felek magánéletére vonatkozó megállapításokat tartalmazó ítéletek munkáltató részére történt megküldése miatt.

***********

Pfv.IV.21.144/2015/5.szám

A Kúria a dr. Lakatos Viktor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lakatos Viktor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Schneider & Pataki Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Patakiné dr. Schneider Márta ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 26.P.24.930/2011. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.948/2013/5/II. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 34. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek házastársak voltak. Házasságukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.102.317/2006/89. számú ítéletével felbontotta. A Fővárosi Bíróság 50.Pf.633.191/2008. szám alatt járt el az ügyben, majd a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.927/2008/11. szám alatt hozott határozatot a felülvizsgálati eljárásban. A felek házassága alatt, 2006. február 22-én született .. utónevű gyermekét a bíróság az édesanyánál helyezte el.

Az alperes 2011. július 18-án levelet küldött a felperes akkori munkáltatójának, a ..-nek, a staff travel irodavezetőnek címezve, amelyben sérelmezte, hogy a felperes a gyermeket a nyári kapcsolattartás idején egy felperes által vezetett repülőgépen Prágába vitte. Kérte, hogy csak abban az esetben adjanak ki kedvezményes repülőjegyet a kiskorú gyermek részére, ha ahhoz a hozzájárulását az alperes megadta. A levélben mindezeken túlmenően azt is közölte, hogy csatolja a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, amely részletesen összefoglalja, hogy a felperes a szülést követően az utcára tette az alperest a gyermekkel együtt. Az alperes a levélhez csatolta a bontóperi eljárásban született ítéleteket, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság és a Fővárosi Bíróság közigazgatási perben meghozott határozatait teljes terjedelemben. Ehhez a felperes hozzájárulását nem szerezte be.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy valótlanul állította a munkáltatónak küldött levélben, miszerint közös gyermeküket és az alperest a szülést követően az utcára tette. Olyan hamis színben tüntette fel a való tényeket az alperes közlése, mint ha ez a bíróság ítéleti megállapítása lenne. A jogsértés miatt elégtételadásra is kérte kötelezni az alperest. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperes megsértette családi és magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor a határozatokat a felperes munkáltatójának a felperes hozzájárulása nélkül megküldte. Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását e körben.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy a felperes munkáltatójának küldött 2011. július 18. napján kelt levelében valótlanul állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.927/2008/11. számú határozata megállapította, hogy a felperes az alperest és az alperessel közös kiskorú gyermeket a szülést követően az utcára tette. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a felperesnek küldött magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértés megtörténtéért és ezzel adjon elégtételt a felperesnek az elkövetett jogsértésért. Megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes családi és magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a felperes munkáltatójának küldött 2011. június 18. napján kelt levél mellékleteként a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.102.317/2006/89. számú, a Fővárosi Bíróság 50.Pf.633.191/2008/5. számú, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.927/2008/11. számú, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 20.P.21.521/2009/26. számú, valamint a Fővárosi Bíróság 9.K.30.320/2008/9. számú ítéleteit a felperes hozzájárulása nélkül megküldte. Az elsőfokú bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.