BH 2005.10.353 Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását - a kötelező alakiság elmulasztása miatt - az örökhagyó, mint szerződő fél is kérheti [Ptk. 629. § (2) bek., 656. §].

Dr. P. M. felperesi jogelőd az 1992. április 16-án kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg az általa lakott önkormányzati bérlakást, 35 évi részletfizetés kedvezményével, 649 100 forint vételárért.

A felperesi jogelőd 1992. június 9-én öröklési szerződést kötött az alperesekkel, amelynek alapján a lakás örökösévé az alpereseket nevezte, az alperesek pedig vállalták, hogy az örökhagyó megélhetése támogatásaként 500 000 forintot megfizetnek, törlesztik a havi vételárrészleteket, közös költséget és fedezik a lakás fenntartásával járó rendkívüli kiadásokat.

A szerződés két különálló lapra írt okirat, amelyet a második oldalon írtak alá a szerződő felek és a tanúk. A szerződés alapján az alperesek összesen 500 000 forintot adtak át a felperesnek és 2000. május 26-áig 1 701 147 forintot teljesítettek.

A felperesi jogelőd keresetében a szerződés alaki érvénytelensége alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte.

Az alperesek a szerződés érvénytelenségét elismerték, viszonkeresetükben elsődlegesen a Ptk. 5. § (3) bekezdés alkalmazásával az érvénytelenség kiküszöbölését, másodlagosan - jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva - az ingatlan 33/100 illetőségére tulajdonjoguk megállapítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felek által kötött öröklési szerződés érvénytelen.

Kötelezte a felperesi jogelődöt, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek 1 701 147 forintot és ennek 1996. július 1. napjától a kifizetésig járó évi 20% kamatát, míg a viszontkeresetet elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a perbeli szerződés a Ptk. 656. §-a szerint alkalmazandó 629. § (2) bekezdése alapján érvénytelen, mert a felek a két lapból álló okiratnak csak a második lapját írták alá. Az érvénytelen szerződés esetén a Ptk. 237. § (1) bekezdés szerint a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Az alperesek a szerződés alapján 2000. május 26-áig 1 701 147 forintot teljesítettek, ezért annak és az összeg középarányos kamatának megfizetésére kötelezte a felperesi jogelődöt azzal, hogy a jogelőd kamatfizetési kötelezettsége nem szűnt meg azáltal, hogy a felajánlott ellenértéket ügyvédi letétbe helyezte, mert az nem a Ptk. 287. § szerinti bírói letétbe helyezés és az alperesek nem estek késedelembe. A viszontkereset elutasítását pedig azzal indokolta, hogy a Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nem tehető, a felperes jogalap nélkül nem gazdagodott, hanem az érvénytelen szerződés alapján jutott ahhoz az értékhez, amelynek visszatérítésére a Ptk. 237. §-a alapján köteles.

Az ítélet ellen a felperesi jogelőd fellebbezett keresetének való helyt adás, a kamatfizetési kötelezettség 2000. május 26-áig történő megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. Az alperesek fellebbezése a kereset elutasítására, továbbá viszontkeresetüknek való helyt adásra irányult.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélet indokolásában a kereset elutasítását a másodfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperesi jogelőd az öröklési szerződés érvénytelenségének elbírálását öröklési jogra alapítottan kérte. Öröklési jogi jogcímen csak a hagyaték megnyíltát követően és az arra jogosult megtámadása alapján kérhető a szerződés érvénytelenségének megállapítása. A felperes a Ptk. 653. § alapján ezen a jogcímen a szerződés érvénytelenségének megállapítását nem kérheti, csak élők közötti szerződés szabályai szerint támadhatná azt, ilyen jogcímre azonban nem hivatkozott.