1009/1998. (I. 30.) Korm. határozat

a nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának monitoring rendjéről

1. A Kormány a nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében Központi Monitoring Bizottságot (a továbbiakban: KMB) hoz létre. Vezetője a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, tagjai a Fejezeti Monitoring Bizottság delegáltjai, a nemzetközi segélyprogramok nemzeti koordinátora, a központi pénzügyi egység igazgatója és a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárság vezetője, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Magyar Államkincstár és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (a továbbiakban: KEI) elnöke, továbbá tanácskozási joggal az Európai Unió képviselője.

A KMB döntéseit egyszerű többséggel hozza, a döntés során az Európai Unió képviselőjének véleményére különös figyelmet kell fordítani. Szavazategyenlőség esetén a KMB elnökének szavazata dönt.

2. A KMB működését Titkárság segíti, amely feladatot a KEI lát el. A Titkárság működésének fedezetét 1999-től a KEI éves költségvetésében kell tervezni.

3. a) Fejezeti Monitoring Bizottságokat (FMB) kell létrehozni azon költségvetési fejezeteknél, ahol PHARE, vagy egyéb nemzetközi segélyt vagy támogatást használnak fel. A bizottságok legfeljebb 15 tagból álljanak. A tagokat a fejezet felügyeletét ellátó személy (miniszter) jelöli ki. A monitoring bizottság elnöke a fejezet adminisztratív vezetője (közigazgatási államtitkár) legyen.

b) Területi Monitoring Bizottságokat (TMB) kell létrehozni azokban a régiókban, ahol a nemzetközi segély területi szinten biztosított. Tagjait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jelöli ki a régióban fejlesztési tevékenységet folytató kormányzati szervek munkatársai közül, valamint a helyi önkormányzatok, kamarák és az érintett társadalmi szervezetek delegálása alapján. A TMB elnökét a tagok választják.

c) A Fejezeti és Területi Monitoring Bizottságok (együtt: HMB) ülésein biztosítani kell a nemzetközi segélyprogramok nemzeti koordinátora, valamint a Magyar Államkincstár képviseletét. A TMB-k feladataikat az adott fejlesztésben hatáskörrel rendelkező FMB irányításával és felügyelete mellett látják el.

4. A KEI a HMB-k létrehozására és működésére vonatkozó útmutatókat küldje meg a fejezetek vezetőinek.

5. A Központi Monitoring Bizottság feladata:

a) vizsgálja és értékeli a PHARE programok segítségével megvalósuló fejlesztések összhangját a kormányprogramokkal és a kormányzati fejlesztési tervekkel;

b) kapcsolatot alakít ki az EU bizottság megfelelő igazgatóságaival és előkészíti a PHARE források felhasználásának monitoringjára vonatkozó EU részvételt (részletes együttműködési leírás, közös módszertan);

c) koordinálja és felügyeli a HMB-k monitoring és értékelési munkáját a minőség biztosítása érdekében;

d) folyamatosan figyelemmel kíséri a hosszú távú PHARE program alapján megvalósuló munkát, vizsgálja az Országos PHARE Program célkitűzései megvalósításának menetét;

e) meghatározza az irányelveket és útmutatókat a monitoring és értékelés területén, kialakítja az egységes jelentéstételi eljárási rendet;

f) szükség szerint intézkedést kezdeményez.

6. A Helyi Monitoring Bizottságok feladata:

a) a programok szabályszerűségének és célszerűségének ellenőrzése;

b) a Központi Monitoring Bizottság rendelkezésére bocsátják az általa előírt információkat a programokkal kapcsolatosan;

c) a segélyek felhasználása során tapasztalt rendellenességek felmerülése esetén haladéktalanul tájékoztatják az intézkedésre jogosultat és a KMB-t;

d) tevékenységükről és tapasztalataikról éves jelentést készítenek a KMB számára minden év január 31-ig.

A HMB-k Szervezeti és Működési Szabályzatukat a fentiek alapján - a KMB elnökének előzetes egyetértésével - maguk hagyják jóvá.

A TMB-k valamennyi jelzésüket, jelentésüket, javaslatukat, intézkedés kezdeményezésüket az adott fejlesztésben hatáskörrel rendelkező FMB-nek küldik meg, amely azt véleményével együtt továbbítja a KMB-nek.

7. A Monitoring Rendszer költségvetési kihatásaira, státusigényeire és annak fedezeti forrásaira a KEI koordinációjával, a Kormány számára előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztésben külön kell kezelni a felállítás évében várhatóan ténylegesen megjelenő költségeket és az 1999-től az állami költségvetést bázisjelleggel terhelő költségeket.