11/1999. (V. 7.) AB határozat
a 8/1999. (III. 29.) OVB számú határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság országos népszavazást kezdeményező ügyben az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 8/1999. (III. 29.) OVB számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó ügydöntő országos népszavazást kívánt kezdeményezni vagylagosan az alábbi kérdésekről:
1. "Egyetért-e azzal, hogy a társadalom védelme és az élet elleni bűncselekmények megelőzése céljából az Országgyűlés teremtse meg a halálbüntetés visszaállításának jogi feltételeit?"
2. "Egyetért-e az élet elleni erőszakos bűncselekmények elkövetői esetén a halálbüntetés átmeneti visszaállításával és ennek jogi feltételei megteremtésével?"
3. "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés teremtse meg a jogi feltételét annak, hogy az erőszakos élet elleni bűncselekmények elkövetői esetében a halálbüntetés visszaállítható legyen?"
4. "Egyetért-e? Az Országgyűlés teremtse meg a jogi feltételeket az erőszakos, élet elleni bűncselekmények elkövetői esetében a halálbüntetés átmeneti visszaállítására."
5. "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az élet elleni bűncselekmények minősített eseteiben a jogi feltételeket teremtse meg a halálbüntetés átmeneti visszaállítására?"
6. "Egyetért-e? Az Országgyűlés teremtse meg a jogi feltételeket - az erőszakos, élet elleni bűncselekmények elkövetői esetében - a halálbüntetés visszaállítására."
Az indítványozó elkészítette az említett hat kérdést egyenként magában foglaló hat aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és 1999. március 9-én beadvánnyal fordult az Országos Választási Bizottsághoz. Ebben az aláírásgyűjtő ívek, illetőleg az azokon szereplő kérdések hitelesítését kérte. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) az 1999. március 29-én hozott 8/1999. (III. 29.) OVB határozatával az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését megtagadta. Az OVB határozata indokolásában kifejtette, hogy bár a benyújtott aláírásgyűjtő ívek, illetve az azokon szereplő kérdések megfelelnek a hatályos törvényi rendelkezéseknek, de az aláírásgyűjtő íveken szereplő kérdések beleütköznek az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjába - amely kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról -, ezért a halálbüntetés visszaállítása kérdésében nem lehet népszavazást tartani. Az indítványozó az OVB határozata ellen 1999. március 29-én kelt és OVB-hez benyújtott kifogással élt, amely 1999. március 30-án - a kifogás benyújtására rendelkezésre álló törvényi határidőn belül - érkezett meg az Alkotmánybírósághoz.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő törvényi előírásokra alapozta:
1. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozóan az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
"2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz."
"9. § (2) Az Országos Választási Bizottság az Alkotmányban, valamint a 10. § a)-c) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek alapján dönt a konkrét kérdés hitelesítéséről. Az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét."
"10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek."
"13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
(2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani."
2. A Ve. az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozóan a következő rendelkezéseket tartalmazza:
"117. § Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti."
"118. § (2) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük."
"130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő három napon belül az Alkotmánybírósághoz lehet benyújtani.
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja."
3. Az Alkotmánynak az indítványozó által hivatkozott, illetve az Alkotmánybíróság által figyelembe vett rendelkezései:
"7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját."
"28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról."
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."
"57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."
4. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (2) bekezdése szerint:
"(2) Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján - szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával - folytatja le a bizonyítási eljárást. Egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható."
III.
A kifogás nem megalapozott.
Az indítványozó kiegészítő beadványában kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az indítványa tárgyalásánál az Abtv. 25. §-ának alkalmazásával biztosítson lehetőséget az eljárás során személyes meghallgatására. Általános szabály, hogy az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az Alkotmánybíróság a jelen esetben a rendelkezésre álló adatokat elégségesnek ítélte a döntéshez, ezért nem tartotta szükségesnek az Abtv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott további bizonyítási eszközként az indítványozó személyes meghallgatását.
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak és jogszerűnek ítélte az OVB döntését, amely megállapította, hogy az OVB-hez hitelesítésre benyújtott, népszavazásra bocsátható kérdések az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésbe ütköznek, mivel a feltett kérdésben az államot nemzetközi kötelezettség terheli, márpedig nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról.
Az Országgyűlés az 57/1992. (X. 15.) OGY határozatával megerősítette - nemzetközi szerződésként - az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó kilenc kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyeket az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvénnyel, illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény kilencedik jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1994. évi LXXXVI. törvénnyel hirdettek ki. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez a halálbüntetés eltörléséről szóló Hatodik kiegészítő jegyzőkönyvének 1. Cikke szerint: "A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni." A 2. Cikke szerint: "Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején, vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni." A Hatodik kiegészítő jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiktől az Egyezményben részes felek még háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén sem térhetnek el, a Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában fenntartással sem lehet élni (3-4. Cikk).
Az Országgyűlés a 70/1993. (IX. 16.) OGY határozattal ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Második Fakultatív Jegyzőkönyvét, amelyet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az Egyesült Nemzetek közgyűlése XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott Második Fakultatív Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 1995. évi II. törvénnyel hirdettek ki. A Jegyzőkönyv 1. és 2. Cikke kimondja:
"1. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv részes államainak joghatósága alá tartozó személyeken nem szabad halálbüntetést végrehajtani.
2. Joghatósága körében minden részes állam megteszi a szükséges intézkedéseket a halálbüntetés eltörlésére.
2. Cikk
1. Ezen Jegyzőkönyvhöz nem lehet fenntartást tenni, kivéve a megerősítéskor vagy csatlakozáskor tett azon fenntartást, amely a halálbüntetés alkalmazását háború idején, a háború alatt elkövetett legsúlyosabb katonai természetű bűncselekményekben való bűnösség megállapítása miatt lehetővé teszi.
2. A részes állam, mely ilyen fenntartást tesz a megerősítéskor vagy csatlakozáskor, köteles írásban közölni az Egyesült Nemzetek Főtitkárával a háború idején alkalmazandó nemzeti törvényeinek megfelelő rendelkezéseit.
3. Az a részes állam, mely ilyen fenntartást tett, köteles értesíteni az Egyesült Nemzetek Főtitkárát valamennyi, a területén lévő háborús állapot kezdetéről vagy befejezéséről."
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB az Alkotmány 28/C. § (3) bekezdésére figyelemmel, a Ve. 117. §-a alapján jogszerűen járt el.
Az Alkotmánybíróság ezért a kifogást - amelyben az OVB népszavazási aláírásgyűjtő ívek hitelesítését megtagadó határozatának megsemmisítését kéri az indítványozó - elutasítva az OVB 8/1999. (III. 29.) OVB számú határozatát helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.
Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi Istvánn s. k., alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k., alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 273/H/1999/3.