1998. évi III. törvény

az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről[1]

Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között, elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen.[2]

Ezekre az elvi alapokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. §[3] (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.

(2) Országos népi kezdeményezésben az vehet részt, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.

2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.

3. § (1) Népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetőleg népi kezdeményezés támogatására a hitelesített mintapéldánnyal megegyező aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni.

(2)[4] Az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.

(3)[5] Népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés támogatására négy hónapig lehet aláírást gyűjteni.

(4)[6] Népi kezdeményezés támogatására két hónapig lehet aláírást gyűjteni.

4. § (1) Az Országos Választási Bizottság gondoskodik a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetőleg a népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről.

(2)[7] A kezdeményezés benyújtására a 3. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetén az Országos Választási Bizottság az aláírásokat nem ellenőrzi.

(3) A (2) bekezdésben hivatkozott határidő elmulasztásáról, illetőleg az aláírások ellenőrzésének eredményéről az Országos Választási Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

5. §[8] Ha a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést, illetőleg a népi kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az Alaptörvényben vagy e törvényben meghatározott számot, az Országgyűlés elnöke a 4. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.

6. § Az Országgyűlés elnöke a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő kezdeményezést a 4. § (3) bekezdése, illetőleg a 9. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti.

7. § (1) Az Országgyűlés a kezdeményezést köteles napirendre tűzni és megtárgyalni.

(2) A 14. § (1) bekezdésében és a 20. §-ban foglalt határidő számításánál az ülésszakok közötti szünetet, valamint az elnapolás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

Népszavazás

8. §[9] Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.

9. § (1)[10] A mérlegelés alapján elrendelendő (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, illetve a Kormány az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be.

(2)[11] Az Országos Választási Bizottság az Alaptörvényben, valamint a 10. § a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek alapján dönt a konkrét kérdés hitelesítéséről. Az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(3) Ha az Országos Választási Bizottság a kérdést nem hitelesítette, az Országgyűlés elnöke a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.

10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a)[12] a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe,

b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,

c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,

d)[13] ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül érvényes és eredményes országos népszavazást tartottak,

e)[14] az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.

11. §[15] A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést - az aláírásgyűjtésnek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118/A. §-a szerinti szünetelése kivételével - az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő négy hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.

12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet, illetőleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyűjtő ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetőleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §)

a) a népszavazás megtartásáig, vagy

b) a kezdeményezés elutasításáig, illetőleg

c) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig.

13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.

(2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.

14. § (1) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a 6. § szerinti bejelentést követően

a) kötelező népszavazás esetén 15,

b) fakultatív népszavazás esetén 30

napon belül kell dönteni.

(2)[16] Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről.

(3) Az Országgyűlés elnöke a népszavazás elrendeléséről három napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.

15. §[17]

16. §[18]

Népi kezdeményezés

17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.

18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,

b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,

c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.

19. §[19] A népi kezdeményezést - az aláírásgyűjtésnek a Ve. 118/A. §-a szerinti szünetelése kivételével - az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő két hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.

20. § A népi kezdeményezésről a 6. § szerinti bejelentést követő három hónapon belül dönteni kell.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[20]

22. §[21] (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23. §[22]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. február 17-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 160. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[3] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 159. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[4] Az 1998. évi III. törvény 3. § 2. bekezdését a 2000. évi XXII. törvény 10. § -a iktatta be, egyidejűleg az eredeti szöveg számozása 1. bekezdésre változott

[5] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 159. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[6] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 159. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[7] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 160. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[8] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 160. § c) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[9] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 159. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[10] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 159. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[11] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 160. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[12] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 160. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[13] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 160. § f) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[14] Jelölését módosította a 2007. évi CLXXII. törvény 11. §-a. Hatályos 2007.12.26.

[15] Az 1998. évi III. törvény 11. §-a a 2000. évi XXII. törvény 11. § -ának megfelelően módosított szöveg

[16] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 159. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXXI. törvény 63. § (2) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.07.16.

[18] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXXI. törvény 63. § (2) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.07.16.

[19] Az 1998. évi III. törvény 19. §-a a 2000. évi XXII. törvény 14. § -ának megfelelően módosított szöveg

[20] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.12.26.

[21] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 159. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.12.26.

Tartalomjegyzék