A Nyíregyházi Törvényszék Bf.646/2014/5. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 71. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 351. §, 352. §, 361. §, 372. §, 386. §] Bírók: Gulácsiné dr. Torda Gabriella, Lengyelné dr. Katona Piroska, Murvayné dr. Márkus Katalin

Kapcsolódó határozatok:

*Nyíregyházi Törvényszék Bf.646/2014/5.*, Debreceni Ítélőtábla Bhar.508/2015/3., Nyíregyházi Járásbíróság B.1037/2011/86.

***********

Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza

1.Bf.646/2014/5. szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Nyíregyházán, 2015. május 19. napján tartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rágalmazás vétsége miatt dr. K. Á. és társa ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Járásbíróság 2014. június 20. napján kihirdetett 38.B.1037/2011/86. számú ítéletét megváltoztatja.

I.r. dr. K. Á. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, II.r. B. Zs. vádlott bűnösségét 1 rendbeli rágalmazás vétségében (1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b.) pont) kimondja és a vádlottakat megrovásban részesíti.

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 5.000,- forint bűnügyi költséget I.r. dr. K. Á. vádlott köteles megfizetni az X. Kft. magánvádlónak, mindkét vádlott egyetemlegesen köteles megfizetni 6.900,- (hatezer-kilencszáz) forint bűnügyi költséget dr. K. Á. magánvádlónak, 7440,- (hétezer-négyszáznegyven) forint bűnügyi költséget pedig az államnak.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélet ellen a védő szóban vagy 3 (három) napon belül, a vádlottak és a magánvádló a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezést jelenthet be a Nyíregyházi Törvényszéken a Debreceni Ítélőtáblához címezve.

I N D O K O L Á S

A Nyíregyházi Járásbíróság a felülbírálat alapját képező ítéletével I.r. dr. K. Á. és II.r. B.Zs. vádlottakat az ellenük 2-2 rendbeli rágalmazás vétsége (1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a./, b./, c./ pontok) miatt emelt vádak alól felmentette. Megállapította, hogy dr. K. Á. magánvádló maga viseli a 6.900 forint összegű, az X. Kft. magánvádló pedig 5.000 forint összegű

költségét. Kötelezte dr. K. Á. és a X. Kft. magánvádlókat, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak 7.440 forint bűnügyi költséget.

Az ítélet ellen dr. K. Á. magánvádló és dr. K. Á., mint a X. Kft. magánvádló képviselője jelentettek be fellebbezést mindkét vádlott terhére bűnösségük megállapítása végett.

A vádlottak védője a járásbíróság ítéletét kihirdetésekor tudomásul vette, a nyilvános ülésen annak helybenhagyását kérte.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348.§ (1) bekezdése alapján, az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül, a Be.361.§-ában szabályozott nyilvános ülésen eljárva.

A felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával a lehetséges körben teljes körűen lefolytatta a vád megalapozottságáról való döntés meghozatalához szükséges bizonyítást. Ítélete azonban a Be.351.§ (2) bekezdés b./ pontjában írt okból megalapozatlan, mivel a megállapított tényállás hiányos.

A törvényszék a megalapozatlanságot - a Be.352.§ (1) bekezdés a./ pontjában biztosított jogkörében - eljárva úgy orvosolta, hogy a tényállást az iratok alapján az alábbiakkal egészítette ki:

A magánvádló az 1990-es évek második felétől a M. Párt tagja, 2010. május hónaptól M. város és környéke szervezetének választmányi elnöke.

A 100 %-ban a M. Megyei Jogú Város önkormányzat tulajdonában álló és 2006. évben megalapított M. Zrt. stratégiai igazgatói pozícióját a gazdasági társaság megalakulásától 2008. július hónapjáig töltötte be.

2008. július 24-én a magánvádló tulajdonában álló M.-S. Kft. a M. Zrt-től megvásárolta az X. Kft. 30 %-os üzletrészét, majd 2009. február 6-án további 40 %-os üzletrészért, míg a fennmaradó 30 %-os üzletrészét 2009. november 20-án a N. Egyesület és a magánvádló között létrejött üzletrész adás-vételi szerződés folytán magánvádló tulajdonába került.

2008. őszén a magánvádló személyes érdekeltségében működő X-Kft. M. Megyei Jogú Várostól olyan megbízást kapott, hogy készítsen a város közgyűlése részére előterjesztést a M. Egészségügyi Centrum gazdasági társasággá történő átalakítására. A szerződést az X.Kft. teljesítette, a szükséges anyagot elkészítette, így jött létre a M. Egészségügyi Centrumból a MI Kft.

Az X. Kft. és a M.-S. Kft., valamint a MI Kft. 2009. márciusától 2009. májusáig az alábbi vállalkozási szerződéseket kötötték:

2009. március 27-én a MI Kft. megbízta a M.-S. Kft-t a MI Kft. új szervezeti rendjének kialakítása, a főfolyamatok újra szabályozása tárgyában, melynek vállalkozói díja 7 millió forint + 20 % Áfa volt, a teljesítési határidő 2009. május 15. napja. Ugyanezen a napon a MI Kft. és a M.-S. Kft. között a MI Kft. vagyongazdálkodási szabályzatának elkészítése tárgyában is vállalkozási szerződés köttetett, melynek vállalkozói díja 2.500.000 forint + 20 % Áfa volt, a teljesítés határidő pedig ugyancsak 2009. május 15. napja.

A fenti napon a MI Kft. az X. Kft-vel is vállalkozási szerződést kötött. Az X. Kft. a MI Kft. szervezeti és működési szabályzatának elkészítését vállalta 7.500.000 forint + 20 % Áfa vállalkozási díjért, e megbízás teljesítésének határideje szintén 2009. május 15. napja volt.

A MI Kft. a fenti három vállalkozási szerződésben foglaltak teljesítését követően a megállapított vállalkozói díjakat több részletben - 2009. júniusától 2010. áprilisáig - a X Kft. és a M.-S. Kft. részére megfizette.

A MI Kft. mindhárom vállalkozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított az X. Kft. és a M.-S. Kft-vel szemben, melynek során a bíróság megállapította, hogy a MI Kft. tekintetében, mint újonnan létrejött társaság esetében mind a társaság új szervezeti rendjének kialakítására vonatkozó szabályozás, mind a vagyongazdálkodási szabályzat és mind az új SZMSZ létrehozására irányuló cél indokolt volt, minthogy a MI Kft. egy olyan összetett szervezeti rendszerű, nagy létszámú munkavállalóval dolgozó, jelentős vagyonnal és igen jelentős tartozásokkal rendelkező gazdasági társaság, melynek irányításához, gazdaságos működtetéséhez célszerű és indokolt volt a megkötött szerződésekben meghatározott szabályzatok, illetve szabályzások, javaslatok elkészítése. A bíróság megállapította továbbá, hogy a szerződések tárgya, illetőleg a szerződések által elérni kívánt eredmény az általános társadalmi megítélések szerint egyértelműen nem minősül tisztességtelennek, éppen ellenkezőleg a szabályzatok, szabályzások elkészítése indokolt és célszerű volt. Nem állapítható meg továbbá az sem, hogy ezen munkák elkészítéséért felajánlott ellenszolgáltatás sértené az általános társadalmi megítélést, minthogy a megbízottak által elkészített anyagokhoz jelentős munkabefektetés és szakértelem volt szükséges. A bíróság jogi álláspontja szerint az a tény, hogy magánvádló a M. Zrt. részére végzett és korábban már kifizetett munka során szaktudáshoz, ismeretekhez jutott, amelyeket nyilvánvalóan felhasznált a megkötött három vállalkozási szerződés teljesítésénél, nem teszi a vállalkozási szerződéseket jó erkölcsbe üközőnek