A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1018/2008/6. számú határozata rongálás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 420. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Márki Zoltán, Varga Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
Siófoki Járásbíróság B.174/2008/6., Kaposvári Törvényszék Bf.387/2008/3., *Kúria Bfv.1018/2008/6.* (BH 2009.9.267)
***********
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év március hó 31. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t :
A rongálás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló által - jogi képviselője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Siófoki Városi Bíróság 1.B.174/2008/6. számú, és a Somogy Megyei Bíróság 2.Bf.387/2008/3. számú végzését - mindkét terhelt tekintetében - hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárás során felmerült 18.000 (tizennyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye; az indítványozó ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
A Siófoki Városi Bíróság a 2008. július 31. napján meghozott 1.B.174/2008/6. számú végzésével a - pótmagánvádló vádindítványa alapján - rongálás vétsége miatt az I. rendű és a II. rendű terhelttel szemben indult büntetőeljárást megszüntette.
A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2008. szeptember 26. napján meghozott 2.Bf.387/2008/3. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú végzéssel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő.
A pótmagánvádló, jogi képviselője útján 2008. május 19. napján, törvényes határidőben előterjesztett vádindítványa szerint a terheltek egy évtizeden át fokozatosan felszámolták a pótmagánvádló telkével szomszédos telkük közötti határt jelző természetes határjegyeket.
Ezt követően a terheltek az általuk helyesnek vélt telekhatáron rozsdás vaskarókból önkényesen kerítést létesítettek. Az építésügyi hatóság elrendelte a vaskarók lebontását, ami megtörtént.
Ezután a pótmagánvádló előbb fakarókkal, majd 10-12 db vasbetonoszlop leásásával jelölte meg az általa helyesnek vélt telekhatárt, az oszlopokat annál 70 cm-rel beljebb, a saját telke felé helyezte el.
Időközben a telekhatár megállapítása végett peres eljárás indult, és megtörtént a terület felmérése.
A terheltek a határjelző fa- és vasbetonoszlopokat összetörték, darabjait átszórták a pótmagánvádló telkére. A pótmagánvádló telkén lévő gyepes útból kb. 40-60 m2 területet felszántottak, méreggel lepermeteztek. E területet a pótmagánvádló többször próbálta újrafüvesíteni, eredménytelenül. Ezen kívül a pótmagánvádló telkén lévő borostyán lugast kb. 50-60 m2 felületen összetépték, szétszórták.
A terheltek magatartásukkal mintegy 100.000-120.000 Ft kárt okoztak.
Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a pótmagánvádló vádindítványában felrótt cselekmény nem bűncselekmény. Ezért mindkét terhelt tekintetében a velük szemben indult eljárást - a 275. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen - a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
Álláspontja értelmében nem állapítható meg a terheltek károkozási szándéka. Magatartásuk a birtokvédelem keretei közötti önhatalom gyakorlása, az általuk jogellenesnek vélt magatartás következményeinek felszámolása volt.
Kifejtette, hogy a pótmagánvádló és a terheltek között birtokvita alakult ki. Emiatt a terheltek keresete alapján birtokvédelmi per indult, a vádindítványban felrótt cselekmények pedig a birtokvédelmi per tárgyát képező (vitatott) területrészen történtek. E területen mind a terheltek, mind a pótmagánvádló - saját igazuk tudatában - tulajdonost megillető jogokat gyakoroltak.
Ehhez képest a vádindítványban a terhelteknek felrótt magatartás a Ptk. 190. § (1) bekezdésében írt jogok gyakorlása. E rendelkezés szerint a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja. A terheltek pedig ezzel olyan mértékben éltek, amely szükséges volt birtokuk megvédéséhez.
A másodfokú bíróság a fenti jogi értékeléssel maradéktalanul egyetértett.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen 2008. október 9. napján a pótmagánvádló, jogi képviselője útján terjesztett elő - a Be. 405. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve - mindkét terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt az eljárás megszüntetése miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.
Álláspontja szerint a terheltek vádindítványban megjelölt magatartása túllépte a Ptk. 190. § (1) bekezdésében meghatározott szükséges mértéket, mivel abba nem fér bele a vasoszlopok szétverése, pótmagánvádló telkén való szétszórása, valamint a vitatott terület méreggel való lepermetezése.
A szükséges mérték szándékos és célzatos túllépésével pedig a terheltek megvalósították a Btk. 324. § (1) bekezdése szerinti rongálást.
Az indítvány szerint a jogerős határozat ellentétes a BH 2004. 132. szám alatt közzé tett eseti döntéssel.
Az indítvány kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság határozatának indokolása nem tartalmazza a fellebbezésben foglaltak részletes cáfolatát.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!