A Kecskeméti Törvényszék Bf.172/2010/4. számú határozata jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §] Bírók: Babinyecz Ferenc, Endre Istvánné, Isaszegi István

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.1379/2007/36., *Kecskeméti Törvényszék Bf.172/2010/4.*, Kúria Bfv.1028/2011/6. (BH 2012.10.237)

***********

Bács-Kiskun Megyei Bíróság, Kecskemét

1.Bf.172/2010/4. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság,

mint másodfokú bíróság Kecskeméten, 2011. évi március hó 2. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

V É G Z É S T :

A megyei bíróság a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított bűnügyben a

Kecskeméti Városi Bíróság 2010. évi február hó 12. napján kelt 6.B.1379/2007/36. szám alatt hozott ítéletét helybenhagyja.

I N D O K O L Á S :

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vele szemben kiszabott börtönbüntetés és a felfüggesztés próbaideje hosszabb tartamban való megállapításáért illetve a pénzmellékbüntetés magasabb összegben való megállapításáért, az előzetes mentesítés mellőzése érdekében valamint a vádlottnak a magánokirat-hamisítás vétsége alóli felmentése és bűnösségének e bűncselekményben való megállapítása miatt, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn. A magánokirat-hamisítás vétsége alóli felmentést támadó ügyészi fellebbezést visszavonta, azt nem tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a vádlottal szemben hosszabb tartamú és hosszabb próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki, a pénzmellékbüntetést magasabb összegben állapítsa meg és az előzetes mentesítésben részesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzze.

A kölcsönösen bejelentett jogorvoslatok folytán a másodfokú bíróság a Be.348.§/1/ bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást, azonban a Be.348.§/2/ bekezdésre tekintettel a főügyészség nyilatkozat folytán nem érintve a felmentő rendelkezést.

A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az első fokú bíróság az ügyben a bizonyítást a szükséges körben lefolytatta, a tényállást a beszerzett bizonyítékok megfelelő, okszerű értékelésével állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett, eljárási szabályt nem sértett.

Az így megállapított tényállás megalapozott, ezért a Be.351.§/1/ bekezdése szerint irányadó volt a felülbírálat során.

A másodfokú bíróság a megalapozott tényállást azonban kiegészítette azokkal a jogszabályokkal amelyeken alapult a hazai központi költségvetési támogatás illetve az Európai Közösség támogatásának összege.

Ezek a jogszabályok a következők:

Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohíziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003 (XII.16.) Kormányrendelet, valamint az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, valamint az ISPA/Kohíziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának egyes szabályairól szóló 1/2004 (II.16.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet.

A felmentésre irányuló fellebbezések lényegében a megállapított tényállás megalapozottságát vitatták illetve az első fokú bíróság mérlegelését kifogásolták.

A védő fellebbezése indokolásában kifogásolta, hogy a városi bíróság a tényállást a rögzített bizonyítékok alapján állapította meg, illetve állította, hogy az ezeken alapuló tényállás téves, valamint tévesek a városi bíróság jogi következtetései is.

A másodfokú bíróság nem osztotta vádlott illetve védője álláspontját.

Mint már utalás történt rá, az első fokú bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelte. Valamennyi rendelkezésre álló releváns bizonyítékot a mérlegelési körébe vont. Részletes és logikai hibáktól mentes indokát adta, hogy a tényállást mely bizonyítékokra alapította, és miért illetve mely indokok alapján vetette el a vádlott védekezését.

A megyei bíróság az első fokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységében hibát, hiányosságot nem észlelt.

Nyilvánvaló , hogy az ügy tárgyát képező képzési és foglalkoztatási projekttel kapcsolatos szabálytalanságokhoz, valótlan adatközlésekhez nem a vádlott tevékenysége vezetett egyedül, hanem azt a munkatársaival együtt valósította meg.