A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.103/2016/11. számú határozata jelentési kötelezettség megszegésének vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 275. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 343. §, 440. §, 452. §] Bírók: Mészáros László, Szabó Éva, Török Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Kb.587/2015/25., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.103/2016/11.*, Kúria Bfv.623/2017/6., 3223/2020. (VI. 19.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.103/2016/11. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. február hó 10. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A jelentési kötelezettség megszegésének vétsége és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. május 12. napján kihirdetett 42(II.)Kb.587/2015/25. számú ítéletét megváltoztatja.

I.r. vádlott cselekményeit hivatali visszaélés bűntettének [1978. évi IV. törvény 225. §] és bűnsegédként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés b) pont] minősíti.

I.r. vádlottal szemben a felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntető rendelkezést mellőzi.

II.r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményének helyes jogszabályi megnevezése az 1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés b) pont.

I.r. vádlottat további 3.000,- (háromezer) forint, az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. május 12. napján kihirdetett 42.(II.)Kb.587/2015/25. számú ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.440.§ (1) bekezdésébe ütköző jelentési kötelezettség megszegésének vétségében és a Btk.452.§ (1) bekezdés a) pontjába ütköző elöljárói intézkedés elmulasztásának vétségében, ezért megrovásban részesítette. Kötelezte az I.r. vádlottat az eljárás során felmerült 13.103,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.343.§ (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, ezért megrovásban részesítette. Kötelezte a II.r vádlottat az eljárás során felmerült 16.103,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. Ugyanakkor I.r. vádlottal szemben a Btk.343.§ (1) bekezdésébe ütköző felbujtóként elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárást törvényes vád hiánya miatt megszüntette.

A tárgyaláson a kijelölt katonai ügyész az I.r. vádlott terhére súlyosítás és ez eljárás részbeni megszüntetése miatt a minősítés megváltoztatása és büntetés kiszabása, míg a II.r. vádlott terhére büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Utóbb előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben bejelentett fellebbezése irányát megváltoztatva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazva tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az I.r. vádlottnak a valótlan tartalmú közokirat elkészítése során kifejtett tevékenysége nem valósítja meg a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének részesi - legalább bűnsegédi - alakzatát és tévedett, amikor e bűncselekmény miatt az eljárást megszüntette. Érvelése szerint a titkos információgyűjtés eredménye is felhasználható az I.r. vádlottal szemben, nem értett egyet az elsőfokú bíróság ettől eltérő álláspontjával. Az eljárás törvénysértő megszüntetése miatt a Be. 373.§ (1) bekezdés II/e pontja alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását indítványozta. Megjegyezte, hogy a Bűnüldöző Szervek Nemzetközi Együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 4.§-a lehetővé tette a városi rendőrkapitányságok számára is a közvetlen információcserét.

A vádlottak és védők felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.703/2016/1-I. számú átiratában a módosított ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az első fokon eljárt katonai tanács eljárását a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A bizonyítékokat azonban nem teljes körűen vizsgálta meg, így a megállapított tényállás hiányos, ezért az ítélet megalapozatlan. Utalt arra, hogy a titkos információgyűjtés eredménye az I.r. vádlottal szemben is felhasználható, és így értékelendő. Osztotta az ügyészi fellebbezést a tekintetben is, hogy jogszabálysértő az eljárás törvényes vád hiányában történő megszüntetése a felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás tekintetében. Mindezek alapján indítványozta, hogy a fellebbviteli bíróság az elsőfokú ítéletet mindkét vádlott vonatkozásában a Be. 373.§ (1) bekezdés II/e pontja és a Be. 376.§ (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és az első fokon eljárt katonai tanácsot utasítsa új eljárás lefolytatására.

Az I.r. vádlott a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben felmentését kérte. Kifejtette, hogy a titkos információgyűjtés eredménye azért nem használható fel, mert az alkalmasság megállapítására nem tett indítványt az ügyészség, így az a bizonyítékként történő felhasználást engedélyező nyomozási bírói végzés ellenére sem értékelhető. Hivatkozott arra, hogy a jelentési kötelezettség megszegésének vétsége tekintetében a katonai tanács túlterjeszkedett az ügyészi vádon, és utalt arra is, hogy a rendőrség és az ügyészség viszonya nem illeszkedik a szolgálati jogviszony keretei közé, így őt nem is terhelhette jelentési kötelezettség az ügyészség felé, így a jelentési kötelezettség elmulasztásának vétségét nem is követhette el. Kifejtette, hogy a kapcsolatfelvétel a külföldi társszervvel teljesen jogszerű volt, erről jelentést tennie nem kellett. A közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt váddal kapcsolatban megjegyezte, hogy álláspontja szerint a vádemelés törvénytelen, emellett a hiányos, de lényeges tényeket valósan tartalmazó közokirat nem lehet közokirat-hamisítás elkövetési tárgya. Álláspontja szerint minden lényeges kérdésben az igazságot tartalmazza a jegyzőkönyv, így az valós tartalmú. Rámutatott arra is, hogy hamis tanúzás miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében iratellenesen rögzítette azt, hogy tanú1 tanú gyanúsítottként tett vallomása felolvasásához hozzájárult volna. Álláspontja szerint egyébként is a gyanúsítotti jegyzőkönyve tiltott módon, a résztvevő eljárási jogainak lényeges korlátozásával megszerzett bizonyíték, ami ezért nem is használható fel, hiszen tanú1 hamis tanúzás bűntette miatti gyanúsítotti kihallgatásának nem lett volna helye. Mindezek alapján, mivel nem követett el bűncselekményt, kérte valamennyi vádpont alóli felmentését és azt, hogy a másodfokú bíróság ne helyezze hatályon kívül az ítéletet.