BH 2000.1.9 A szerződés természetére is tekintettel kell elbírálni azt, hogy a jogosult érdekmúlásra hivatkozással elállhat-e a szerződéstől. A bizonyítás az érdekmúlás tekintetében a jogosultat terheli [Ptk. 300. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kártérítés megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelmét elutasította. Tényként megállapította, hogy a peres felek 1993. december 23-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, ennek alapján az alperes köteles volt a felperes részére tejet szállítani. A szerződés rögzítette a felperes fizetési kötelezettségeit, többek között azt, hogy a tárgyhó 15-ig 3 millió forint előleget köteles minden hónapban az alperes részére megfizetni. Az alperes 1994. május 31-ig a szerződésben foglalt kötelezettségét teljesítette, a felperes a fizetéssel május kivételével minden hónapban különböző mértékben késedelembe esett, az előlegfizetési kötelezettségének március és április hónapokban egyáltalán nem tett eleget. Az alperes 1994. május 31-én a szerződést azonnali hatállyal felmondta.

A felperes módosított kereseti kérelmében 3.975.124 forint kártérítés és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes késedelmes fizetése miatt érdekmúlás történt, ezért az elállása jogszerű volt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az alperes elállását jogszerűnek minősítette. Szakértői vélemény alapján állapította meg, hogy a felperes rendszeresen fizetési késedelembe esett. Az a tény, hogy a felmondás időpontjában nem állt fenn aktuális fizetési késedelem, a korábbi szerződésszegéseit nem teszi meg nem történtté.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. Az ítélet indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a tartós jogviszonyokban a felek szerződéses teljesítését a teljesítés folyamatában kell vizsgálni, és nem vonható le megalapozott jogkövetkeztetés egy kiragadott időpontból. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperes szerződésszegő késedelmes magatartását megállapítva az alperes elállását jogszerűnek minősítette.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, ebben a határozat megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a Ptk. 300. §-a szerinti elállásnak az adott esetben nem volt helye. Hivatkozott a fellebbezésben foglaltakra és azt kiegészítette a Ptk. kommentárnak a késedelem megszűnésére vonatkozó magyarázatával, valamint a Legfelsőbb Bíróság GK 16. számú kollégiumi állásfoglalásának c) pontjában foglaltakkal. A kötelezett teljesítésével a késedelem megszűnik, ebben az esetben a késedelem következményei csak a lejárat és a teljesítés közötti időre alkalmazhatók. A késedelem miatt bekövetkezett érdekmúlásra alapítottan elállási jogot csak a szolgáltatás átadás-átvételéig lehet gyakorolni. Az igaz, hogy a korábbi hónapokban a tej ellenértékét a felperes több esetben késedelmesen fizette ki, de az alperes ezen összegeket átvette. Szerinte az alperes érdekmúlását nem bizonyította. Miután a felmondás időpontjában a felperesnek késedelme nem állt fent, ezért az alperes elállása jogszerűtlen.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.