BH 2022.10.259 I. Az összbüntetési indítványról egységesen kell dönteni, az indítványtól eltérő tartalommal, részbeni összbüntetésbe foglalásnak nincs helye. Az összbüntetési eljárás lefolytatására a legutóbb befejezett ügyben eljárt, a magasabb hatáskörű vagy a katonai büntetőeljárásban eljárt bíróság attól függetlenül illetékes, hogy az általa hozott ítélet összbüntetésbe foglalásának helye van-e.

II. Amennyiben az összbüntetés feltételei az indítvánnyal érintett egyes alapítéletek tekintetében fennállnak, nincs akadálya annak, hogy az indítvány elutasítását követően az arra illetékes bíróság a terhelt hozzájárulása esetén a feltételeknek megfelelő elítélések tekintetében az összbüntetési eljárást hivatalból lefolytassa [Be. 24. § (1) bek., 839. § (1), (2) és (3) bek.].

[1] A terhelt a 2020. június 21-én kelt beadványában indítványt terjesztett elő az E.-i Járásbíróságon a Gy.-i Járásbíróság ítéletével (1. számú alapítélet), a T.-i Járásbíróság ítéletével (2. számú alapítélet), a B.-i Járásbíróság ítéletével (3. számú alapítélet), az E.-i Járásbíróság ítéletével (4. számú alapítélet), és az S.-i Járásbíróság ítéletével (5. számú alapítélet) kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása iránt.

[2] Az E.-i Járásbíróság a 2020. július 9-én kelt és 2020. augusztus 3-án véglegessé vált végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és az ügyet áttette az indítványban szereplő büntetéseket kiszabó bíróságok közül utolsóként eljárt S.-i Járásbírósághoz.

[3] Az S.-i Járásbíróság a 2020. december 11-én kelt ítéletével a Gy.-i Járásbíróság, a T.-i Járásbíróság és az E.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta, ezt meghaladóan azonban a terhelt indítványát elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az összbüntetésbe foglalás törvényi feltételei valamennyi indítványozott szabadságvesztés tekintetében nem állnak fenn, ugyanakkor e törvényi feltételek az 1., 2. és 4. számú alapítélettel, az 1., 3. és 4. számú alapítélettel vagy a 4. és 5. számú alapítélettel kiszabott szabadságvesztések vonatkozásában adottak. E lehetőségek közül pedig az 1., 2. és 4. számú alapítélettel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása a legkedvezőbb a terhelt számára.

[4] A terhelt fellebbezése nyomán eljárt törvényszék a 2021. február 11-én meghozott végzésével az S.-i Járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

[5] Ezt követően a terhelt az S.-i Járásbíróságra 2021. április 14-én érkezett beadványában indítványt terjesztett elő az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezése és az ügy E.-i Járásbíróságra történő áttétele iránt, hivatkozva arra, hogy az S.-i Járásbíróság illetékesség hiányában járt el a támadott összbüntetési ítélet meghozatala során. Az S.-i Járási Ügyészség ugyancsak az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezését és a Be. 839. §-a alapján az összbüntetési eljárás ismételt lefolytatását indítványozta, kifejtve, hogy az összbüntetésbe foglalható szabadságvesztéseket kiszabó alapítéletek meghozatala során az E.-i Járásbíróság járt el legutóbb.

[6] Az S.-i Járásbíróság a 2021. július 19-én kelt végzésével az ügyészség által az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett indítványt elutasította. Indokai szerint ítéletében "a bíróság megállapította, hogy mind az öt ítélet nem áll úgynevezett kvázi halmazatban egymással, így csak azt a három ítéletet foglalta összbüntetésbe, melyek esetében a törvényi feltételek fennálltak és melyek összbüntetésbe foglalása a vádlott számára kedvezőbb volt. […] Az elítélt indítványa alapján, mint illetékes hatóság eljárva egyébként a bíróság dönthetett volna úgy is, hogy csak az E.-i Járásbíróság és a legutóbb eljárt S.-i Járásbíróság által kiszabott szabadságvesztéseket foglalja összbüntetésbe, ez azonban az elítélt számára kedvezőtlenebb lett volna. Ugyanakkor a bíróság illetékessége nem attól függ, hogy több lehetőség közül, éppen melyik alapítéleteket foglalja végül összbüntetésbe. Összegezve a fentieket, a bíróság az elítélt indítványa alapján járt el, melynek elbírálására kizárólag az S.-i Járásbíróság rendelkezett illetékességgel […]."

[7] Az ügyész és a terhelt fellebbezése folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. szeptember 30-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az S.-i Járásbíróságot az összbüntetési eljárás ismételt lefolytatására hívta fel. Okfejtése szerint "hiába tartalmaz az összbüntetési kérelem olyan későbbi jogerős ítéletet is, amit nem lehet összbüntetésbe foglalni, azt figyelmen kívül kell hagyni az összbüntetésbe foglalás szempontjából, így a különleges eljárás lefolytatására az abban eljárt bíróság nem lehet illetékes. Jelen ügyben az összbüntetéssel érintett három alapítélet figyelembevételével a Be. 839. § (1) bekezdése alapján mint a legutóbb befejezett ügyben eljárt bíróságnak, az E.-i Járásbíróságnak van illetékessége."

[8] A megismételt utólagos összbüntetési eljárásban az S.-i Járásbíróság a 2021. december 16-án meghozott és 2022. január 3-án véglegessé vált végzésével a korábbi összbüntetési ítéletét - a törvényszék idézett érvelésével egyező indokok alapján - hatályon kívül helyezte, és az iratokat felterjeszteni rendelte a Kúriához az összbüntetés miatt eljáró bíróság kijelölése végett.

[9] A terhelt a 2022. január 8-án kelt beadványában az E.-i Járásbíróság kijelölésére tett indítványt.

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában az illetékességi összeütközést az E.-i Járásbíróság kijelölésével tartotta feloldhatónak.

[11] Álláspontjának alátámasztására kifejtette, hogy amennyiben a terhelt ahhoz - az utolsóként eljárt - bírósághoz nyújtotta be az összbüntetésbe foglalás iránti indítványt, amelynek a jogerőre emelkedett ítélete az összbüntetésbe foglalni kért további elítélések egyikével sem foglalható összbüntetésbe, de van olyan alapítéleti elítélés, amely összbüntetésbe foglalhatónak látszik, az indítvány elutasítása mellett azt meg kell küldeni a többi elítélés tekintetében az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

[12] Jelen ügyben tehát az S.-i Járásbíróság saját anyagi jogi álláspontjához képest akkor járt volna el helyesen, ha egyrészt elutasítja az öt alapítélet együttes összbüntetésbe foglalása iránti indítványt, és egyúttal az 1., 2. és 4. szám alatti alapítéletek tekintetében az összbüntetési eljárás lefolytatására illetékes E.-i Járásbíróság korábbi, illetékességének hiányát megállapító végzésére figyelemmel már ekkor kezdeményezi az eljáró bíróság kijelölését. Amikor pedig e három alapítéletet összbüntetésbe foglalta, valóban illetékesség hiányában járt el.

[13] A bíróságok között felmerült negatív illetékességi összeütközésre tekintettel a Be. 24. § (1) bekezdés második fordulata alapján az eljáró bíróság kijelölésének helye van. Az ügyben a kijelölésről a Be. 24. § (3) bekezdése alapján a Kúria határoz, mivel az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblák területén működő törvényszékhez tartozó járásbíróságok között merült fel, és ilyen esetben a bíróság kijelölését az említett törvényhely (2) bekezdése nem utalja más bíróság hatáskörébe.