A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10480/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.480/2010/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Dr. Csitáry Tibor ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek főosztályvezető jogtanácsos által képviselt Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (mint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár jogutódja) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 4.M.2557/2009. szám alatt indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2010. február 3-án kelt 4.M.2557/2009/8. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelme folytán 2010. október 11. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 4.M.2557/2009/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 (Harmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2008. május 29-én kelt határozatával - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. §-a alapján - 76.266 Ft megfizetésére kötelezte a felperest munkavállaló 2007. április 6-án bekövetkezett munkabalesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén.

A fizetési meghagyás indokolása szerint a sérült egy 1200x500x3 mm-es bútorlemez körfűrésszel történő leszabása során szenvedett balesetet úgy, hogy jobb keze a bútorlemezen megcsúszott, hüvelykujja a fűrésztárcsához ért és azt körömnyúlványig roncsolta. A baleset azért következett be, mert a sérült nem használta munkavégzés közben a megfelelő segédeszközt, a tolófát, a munkáltató a baleset bekövetkeztéért felelős, mert megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 42. § b) pontjában és 54. § (7) bekezdés b) pontjában írt kötelezettségeit.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 4.M.2557/2009/8. számú ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. A munkaügyi bíróság a sérült és tanúvallomása, valamint az okirati bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem szegte meg a fizetési meghagyásban felsorolt munkavédelmi szabályokat.

Az ítélet indokolása szerint a sérült - szakmunkás képesítése és az alperes által tartott balesetvédelmi oktatás révén - tisztában volt az általa végzett munka során betartandó munkavédelmi szabályokkal, köztük a tolófa használatának szükségességével is. A munkavégzés helyszínén többféle méretű tolófa állt a rendelkezésére; a sérült azzal is tisztában volt, hogy a körfűrészt a balesetkor szabálytalanul használta (a védőburkolatot felhajtva végezte a munkát), nyilatkozata szerint a szabályos használat esetén a baleset elkerülhető lett volna.

A bíróság a sérült tanúvallomása alapján bizonyítottnak találta a munkáltató ellenőrzési kötelezettsége betartását, ami a tolófa használatára is kiterjedt és azt, hogy szabálytalan munkavégzési gyakorlatot, a védőburkolat használatának mellőzését a munkáltató nem tűrte el, ezért - a munkavédelmi szabályok megszegése hiányában - a felperes megtérítési felelősségét nem találta megállapíthatónak.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte az Ebtv. 67. §-a, a Pp. 206. § (1) bekezdése és 221. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.

Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság logikátlanul és iratellenesen jutott az ítéletben foglalt következtetésekre, arra, hogy a sérült tisztában volt a tolófa használatának szükségességével, továbbá, hogy a baleset a védőburkolat szabályos használatával elkerülhető lett volna, valamint, hogy annak felemelését a munkáltató nem tűrte el. Ezeket a megállapításokat a sérült tanúvallomása nem támasztotta alá; a munkabaleseti jegyzőkönyv pedig azt igazolta, hogy a tolófa használatát a munkáltató kellőképpen nem követelte meg, azt nem szankcionálta: az intézkedések rovatban a balesetet kivizsgáló személy a balesetet megelőzően megtenni elmulasztott kötelezettségként írta elő a felperes számára a szabályszegőkkel szembeni felelősségre vonás alkalmazását, és a munkavégzéstől való eltiltást.

Vitatta az alperes azt a - felperes mentesítése alapjául szolgáló - ítéleti következtetést is, hogy a munkavállalók a védőburkolatot általában használják, a baleset megelőzéséhez ugyanis nem elegendő a védőberendezések általábani használata.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.