A Győri Ítélőtábla Pf.20232/2015/5. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 87. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Szalay Róbert, Vass Mária

A Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.232/2015/5/I.szám

A Győri Ítélőtábla pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen 25.000.000 forint kártérítés megfizetése iránt a Győri Törvényszék előtt folyamatba tett perében Győrött, 2015.évi szeptember hó 8.napján 4.P.20.077/2013/60.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 62. és 67.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a követkő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 nap alatt megfizetni az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélőtábla megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban a felperes 100 %-os arányban pervesztes lett, a pártfogó ügyvédi díj viselésére ilyen arányban ő köteles.

A feljegyzett 2.000.000 (kettőmillió) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében 25.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Előadta, hogy pajzsmirigy betegsége az alperesi fogvatartás időszakában kiújult, mivel 2010.júniusától 2011.novemberéig nem megfelelően kezelték. Az esetben, ha az alperes a gyógykezelést megfelelően végzi, akkor nem alakul ki nála a pajzsmirigy túltengés.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes tényelőadásai nem felelnek meg a valóságnak, és az orvosszakértői szakvélemény is megállapította, hogy az alperest semmilyen mulasztás nem terheli a felperes állapotának kialakulása miatt. Igényt tartott a perköltség megfizetésére is.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte őt, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 forint perköltséget.

Megállapította, hogy a felperes teljes egészében pervesztes lett, pártfogó ügyvédi díj viselésére az állam köteles, valamint a le nem rótt kereseti illeték és az állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Ítéletének tényállásában rögzítette, hogy a felperes 2009.júliusától 2012.januárjáig az alperesi bv.intézetben töltötte szabadságvesztés büntetését. A korábbi orvosi iratok szerint 2006.február 7.napjától pajzsmirigy betegségben szenvedett, kezelés alatt állt. Ezt követően 2008.június 10.napján megállapították a felperesnél a TSH érték csökkenését és kb. 1 éve a gyógyszeres kezelést leállították, mivel a pajzsmirigy működés normális volt. 2012.február 8.napjától november 21.napjáig terjedő időszakra az orvosszakértői szakvélemény szerint szintén normális TSH értéket mértek. Ezen időszakot megelőzően azonban orvosi dokumentáció nem áll rendelkezésre. Annyi véleményezhető, hogy a pajzsmirigy funkció normalizálódott, azonban pajzsmirigy túltengés alakult ki. A beszerzett igazságügyi orvosszakértői szakvélemény szerint hiányosságot, mulasztást nem lehet megállapítani a felperes gyógykezelésével kapcsolatban. A dokumentált időszakban állapotrosszabbodás nem igazolható, a pajzsmirigy működése a normális tartományban van.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak ítélte.

Álláspontja szerint a perbeli jogvita elbírálására az r. Ptk. szabályai az irányadók, figyelemmel arra, hogy a felperesi előadás a 2009.júliusától 2012.januárjáig terjedő időszakra vonatkozik.

Vizsgálta, hogy az r. Ptk.339.§./1/ bekezdésébe és a 349.§./1/ bekezdésében meghatározott törvényi feltételek fennállanak-e.

A Pp.3.§./3/ bekezdése értelmében a felperes megfelelő kioktatásban részesült, így őt terhelte annak bizonyítása, hogy a kártérítés általános és különös feltételei fennállanak.

A felperes kérte az elsőfokú eljárás anyagává tenni a "A" féle szakvéleményt, valamint igazságügyi orvosszakértő kirendelését.

A bíróság által beszerzett "B" igazságügyi orvosszakértő által a bíróság elé 2013.június 18.napján beterjesztett szakvélemény megállapította, hogy a felperesnél 2006.februárjában diagnosztizálták a pajzsmirigy betegséget, majd ezt követően a TSH értékek normális szintre süllyedtek. A rendelkezésre álló számszerű adatok szerint 2012.február 8. - november 21.között szintén normális működés állapítható meg.

A szakvélemény értelmében a felperes kezelése megfelelő volt, nem állapítható meg semmilyen hiányosság, állapotrosszabbodás nem igazolható. A felperes egészségi állapotának megóvása érdekében mindenre kiterjedő lelkiismeretes intézkedés történt.

Az elsőfokú bíróság ezt követően a "A" féle szakvélemény ismeretében ismételten nyilatkoztatta "B" orvosszakértőt, aki a korábbi szakvéleményét fenntartotta és kiemelte, hogy a korábbi szakértői vélemény a felperes gerincbetegségére, tehát teljesen más betegségre vonatkozott.

Az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta az aggálytalan orvosszakértői szakvéleményt. Ez alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy jogellenes magatartás, mulasztás az alperes részéről nem állapítható meg. Így a kártérítés törvényi feltételei hiányoznak.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének történő helyt adást, valamint igényt tartott a felmerült első- és másodfokú perköltség megfizetésére is.