A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20624/2015/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Törvényszék

2.Pf.20.624/2015/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Törös Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Zsámboki Anna ügyvéd) által képviselt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. január 13. napján kelt 25.P.23.545/2014/12. számú ítélete ellen az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a Fejér megyei állami tulajdonú földek haszonbérbe adása céljából 2011. január 1. és 2012. május 30. napja közötti időszakban kiírt és elbírált nyertes pályázatok kiadására vonatkozó kereseti kérelmet a pályázatok 1., 2., 4., 5., 9., 10. számú mellékletei tekintetében elutasítja.

A nyertes pályázatok

- 3. számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye e mellékletekben a természetes személy pályázók anyja nevét, születési helyét, adószámát, adóazonosító jelét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét, KSH-számát, számlavezető pénzintézetének nevét és címét és számlaszámát, valamint gazdasági társaság pályázók esetén minden olyan adatot, amely a cégjegyzékben nem szerepel;

- a 6. számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye e mellékletekben a természetes személy pályázók anyja nevét, születési helyét, adószámát, adóazonosító jelét, levelezési címét, telefonszámát, fax számát, e-mail címét, KSH-számát, számlavezető pénzintézetének nevét és címét és számlaszámát; valamint gazdasági társaság pályázók esetén minden olyan adatot, amely a cégjegyzékben nem szerepel, valamint az ezen melléklethez csatolt jegyzői igazolásból a pályázó nevén, lakcímén és az önkormányzat felé fennálló adótartozásra vonatkozó adatokon felül a további adatokat;

- a 7. számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye az e mellékletekhez csatolt személyazonosító okmányokról készült másolatokat, illetve a pályázókra vonatkozóan a nevükön és lakóhelyükön kívül az egyéb adatokat;

- a 8. számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye e mellékletek C. részének 2. pontjában foglaltakat.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Az elsőfokú bíróság perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, és azt állapítja meg, hogy a peres felek a költségeiket maguk kötelesek viselni.

A peres felek a másodfokú perköltségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére elektronikus úton a Fejér megyei állami tulajdonú földek haszonbérbe adása céljából 2011. január 1. és 2012. május 30. napja között kiírt és elbírált valamennyi, így a nyertes és vesztes pályázatok vonatkozásában is, a pályázatok értékelése során készült bírálati lapokat, értékelési jegyzőkönyveket és a döntési lapokat oly módon, hogy azokon a vesztes pályázók nevét és címét tegye felismerhetetlenné, ugyanakkor azonosítható legyen, hogy az egyes pontszámok, illetve bírálati lapok mely pályázathoz tartoznak.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy a fenti határidőn belül adja ki a felperesnek szintén elektronikus úton a pályázatok értékelését végző bizottság tagjainak névsorát, valamint a nyertes pályázatokat.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 5. § (1), (2) bekezdéseit, az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését, 27. § (2), (5), (6) bekezdését, a Nemzeti földalapról szóló 2010. évi CVII. törvény (Nfa tv.) 30. § (1) bekezdés a) pontját.

Az alperes azon védekezésével kapcsolatosan, mely szerint a felperesi adatigénylés kétszeri előterjesztése joggal való visszaélésnek minősül, úgy foglalt állást, hogy nem tilalmazott az adatigénylés többszöri előterjesztése, de rendszeres, visszatérő jellegű ilyen irányú magatartás azonban adott esetben visszaélésszerű lehet. A perbeli esetet nem minősítette visszaélésszerűnek, mivel a második igény a korábbi alperesi megtagadásban foglalt érvekre való választ is jelentette, egyben a kérelmet többlettartalommal látta el a felperes.

Úgy minősítette, hogy a felperes a jogszabály által meghatározott határidőben fordult a megtagadást követően a bírósághoz.

Megállapította, hogy a felperes által igényelt adatok közérdekű adatok, mivel azok az állami tulajdonú földek haszonbérbe adására irányuló pályázatok során keletkezett információk kiadására irányultak.

Rögzítette, hogy az Info tv. 26. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat nyilvánossága csak az Info tv.-ben meghatározott kivételes esetekben korlátozható. Az Nfa tv. 30. § (1) bekezdése nyilvánosság korlátozó rendelkezéseket az Info tv.-ben meghatározott adatfajták körében nem tartalmaz. Nem állapítható meg ezért, hogy a felperes által igényelt adatok nyilvánossága tekintetében bármilyen, az Nfa tv.-ben írt korlátozás fennállna.

Az alperes azon védekezését, mely szerint a kért okiratok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek, nem ítélte alaposnak, mivel a pályázatokat az alperes már véglegesen elbírálta, ezért a döntés ezekkel kapcsolatban megszületett. Ezen adatok már nyilvánosak és a megismerésükre vonatkozó igény csak speciális esetben utasítható el.

Kifejtette, hogy nemcsak maga a végleges döntés, hanem a döntés előkészítése, a döntés kialakítására vezető folyamat nyilvánossága is lényeges. A közérdekű adat meghatározásának nem fogalmi eleme, hogy maga az adat közérdeklődésre számot tart-e, és az adatkérőnek sem kell számot adnia arról, hogy milyen célból kívánja az adat megismerését. Ebből arra következtetett, hogy az alperes arra hivatkozással sem tagadhatja meg az adatközlést, hogy megítélése szerint az információk a felperes által nem értelmezhetők és felhasználhatók.

Megállapította, hogy az egyes okiratok az állami vagyonra vonatkozó gazdálkodáson túl személyes adatokat is tartalmaznak, így a kijelölt értékelő bizottságban eljárt személyek nevét, az eljárásba bevont személyként még ügyvédek neveit is, valamint a pályázatot benyújtó személyek nevét és lakcímét. Ezek az adatok személyes adatnak minősülnek, így közérdekű adatnak nem tekinthetők. A jogszabály szerint az alperessel szerződő nyertes pályázó személyes adatai közérdekből nyilvánosak, ezért ezen adatok kiadására is köteles az alperes. Ugyanígy közérdekből nyilvános az értékelő bizottság tagjaként eljárásba bevont személy neve, ezért ezeket nem takarhatja ki az alperes.