BH 1990.7.276 Az államigazgatási szerv törvénysértő eljárásával okozott kár megosztására kerülhet sor, ha a jogerős államigazgatási határozatot önként nem teljesítő fél magatartása is közrehatott a kár bekövetkezésében [Ptk. 349 § (1) bek., 340. § (1) bek.]

A szerződésben foglalt megállapodás szerint az eladó továbbra is kizárólagosan használhatta az ingatlanon levő egylakásos felépítményt, míg a kertrész és a melléképület használatára a felperes vált jogosulttá. A felperes 1989-től az ingatlanon két német juhászkutyát tartott, mely miatt a korábbi tulajdonos 1989 márciusától több alkalommal is panaszt tett a városi tanács vb szakigazgatási szervénél (az alperesnél).

Az államigazgatási hatóság az ingatlanon tartott helyszíni szemle adatai alapján a felperest jogerős határozattal a kutyák eltávolítására kötelezte.

A felperes a határozatban foglaltaknak eleget tett, majd 1989. július 7-én benyújtott kérelmében az alperestől az ebtartás engedélyezését kérte. Bejelentése szerint a kutyák biztonságos elhelyezését vaskenel felállításával megoldotta. Az alperes a bennlakó volt tulajdonos tiltakozása miatt a felperes kérelmét 1989. július 6-án kelt határozatával elutasította. Az ügyben keletkezett másodfokú határozat a felperest a kutyák három napon belüli eltávolítására kötelezte. A jogerős határozatot követően az alperes végrehajtási eljárás keretében 1989. augusztus 22-én a kutyák kényszerelszállítását rendelte el. A felperes ezt akként hiúsította meg, hogy a kitűzött időpontban az ebeket rövid időre elvitte az ingatlanról. Emiatt az alperes a felperest pénzbírsággal sújtotta.

A városi tanács vb titkára határozatával a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, és a kutyák eltávolításának végső határidejét 1989. szeptember 15-ben jelölte meg.

A határidő elmulasztása miatt az alperes "1989. szeptember 20-án kelt határozatával a felperessel szemben 8000 Ft végrehajtási bírságot szabott ki, és a kutyák kényszerelszállításának újabb időpontját 1989. szeptember 27-re tűzte ki. Az erről szóló határozatot a felperes és a jogi képviselője csak 1989. szeptember 28-án kapta kézhez.

Az alperes által megkeresett Városgazdálkodási Vállalat 1989. szeptember 27-én a kutyákat az ingatlanról elszállította, és azokat nyomban elpusztította.

A felperes keresetében az alperest államigazgatási jogkörben okozott kár címén 100 000 Ft kár megtérítésére kérte kötelezni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta a kártérítési követelés jogalapját és az összegszerűségét is. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint az alperes eljárása során nem tanúsított törvénysértő, jogellenes vagy felróható magatartást, mert az ebek tartásáról szóló 6/1982. sz. tanácsrendelet 18. §-ának (1) és 19. §-ának (1) bekezdését alkalmazta. Ezért kártérítési felelősség a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján nem terheli.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperes kártérítési felelőssége az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt akkor áll fenn, ha a kár a közhatalom gyakorlása során kifejtett jogellenes tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben keletkezett. Mentesül az alperes a felelősség alól annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.