A Fővárosi Ítélőtábla Bf.216/2010/16. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 64. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 110. §, 332. §, 339. §, 351. §, 352. §, 372. §, 373. §, 386. §, 408. §, 605. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sebe Mária

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.216/2010/16.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2012. év szeptember hó 12. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt II. rendű vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 2010. február hó 17. napján kihirdetett 19.B.121/2006/209. számú ítéletét III. r. vádlott tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a pénzmellékbüntetését 300.000 (Háromszázezer) forintra enyhíti.

A vagyonelkobzásra ítélése helyett a vádlottal szemben 271.000 (Kettőszázhetvenegyezer) forint vagyonelkobzást rendel el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű vádlott és III. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét a 195. sorszám alatti Verbatim DVD lemezt kiadó rendelkezés érintetlenül hagyása mellett hatályon kívül helyezi, és az ellene a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntette, valamint a Btk. 282. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszünteti.

A Pest Megyei Főügyészség NF.119/2006/72. számú vádiratát megküldi a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség részére a Bfk.499/2008. számra hivatkozással a perújítási indítvány benyújtásának megfontolása végett.

A másodfokú eljárásban felmerült 12.630 (Tizenháromezer-hatszázharminc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen IV. r. vádlott és védője a kihirdetéskor, míg az ügyész az ítélet kézbesítésétől számított 8 napon belül fellebbezést jelenthet be. II. rendű vádlott és III. r. vádlottak tekintetében az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Pest Megyei Bíróság a 2010.február 17. napján kelt 19.B.121/2006/204. számú ítéletében II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 282/A. §(1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében és a Btk.282. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő 1 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében, ezért halmazati büntetésül 2 év 8 hó börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 405.000 forint vagyonelkobzásra ítélte. III. r. és IV.r. Vádlottak bűnösségét 1-1 rb. a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettében, valamint 1-1- rb. A Btk. 282. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségében állapította meg. I.r. vádlottat 2 év börtönre, 6000 forint vagyonelkobzásra és 600.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette; IV. r. vádlottat 1 év 6 hó börtönre, és 840.000 forint vagyonelkobzásra ítélte azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság emellett rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról és egyéb járulékos kérdésekről.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész, valamint I.r. vádlott és védője tudomásul vette - e vádlottal szembeni, nem részletezett döntés a Pest Megyei Bíróság előtt jogerőre emelkedett -, ellene II. r vádlott és védője a három napi gondolkodási idő alatt enyhítésért, III. r. vádlott és IV. r. vádlottak védőikkel az ítélet kihirdetését követően szintén enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.44/2007/5. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen II. rendű vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezését fenntartotta. Felhívta a figyelmet védence oldalán fennálló nagy számú enyhítő körülményre, melyre figyelmemmel a büntetésből ténylegesen hátralévő 6 hónap börtönbüntetés letöltésének már nincs értelme, mivel nem szolgálná sem a speciális, sem a generális prevenciót. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és jogi minősítést nem vitatta. Felhívta a figyelmet az időmúlásra, ami immár mintegy 7 éves. Munkaszerződést, főiskolai jogviszony igazolást csatolt, és arra hivatkozott, hogy folyamatosan munkahellyel rendelkezik a vádlott, aki ugyan nem kábítószerfüggő, azonban habituációban szenved, márpedig ez olyan enyhítő körülmény, amely ugyancsak arra vezet, hogy a védencének ne kelljen börtönbe vonulnia. Indítványozta ezért a kiszabott szabadságvesztés oly mérvű csökkentését, hogy feltételes szabadságra bocsátásával vagy a feles kedvezmény alkalmazásával elkerülje a vádlott a további börtönbüntetést.

II. rendű vádlott csatlakozott védőjéhez egyben előadta, hogy nősülését tervezi.

III. r. vádlott védője enyhítésért bejelentett fellebbezését fenntartva kifogásolta az elsőfokú ítéletet abban a részében, melyben az értékesítéssel kapcsolatban nem a védence vallomását, hanem I. r. és II. rendű vádlottak előadását fogadta el. E körben kérte akként pontosítani a tényállást, hogy azt III. r. vádlott vallomására alapozott legyen. Felsorolta a vádlott javára felmerülő enyhítő körülményeket, melyekre figyelemmel álláspontja szerint nem mellőzhető a védencével szemben a kiszabott pénzmellékbüntetés mérséklése.

III. r. vádlott a nagyon megterhelő pénzmellékbüntetés kiszabását panaszolta. Kérte a felfüggesztett szabadságvesztés tartamának is a rövidítését; az előbbiek mellett megbánásának adott hangot.

IV. r. vádlott védője csatlakozott ügyvédkollégáihoz és az enyhítőkörülmények felsorolásával az e vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítését kérte. IV. r. vádlott felszólalásában és az utolsó szó jogán megbánásának adott hangot.

A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdésére figyelemmel a 349. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással csak a fellebbezéssel érintett II. rendű vádlott, III. r. és IV. r. vádlottak tekintetében bírálta felül. A felülbírálatot mellőzte a jogerősen elítélt I. r. vádlott tekintetében.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok részbeni betartásával folytatta le az eljárását. Helytállóan hivatkozott ugyanakkor a fellebbviteli főügyészség átiratában arra, hogy a szakértőknek a 2009. október 1. napján tartott tárgyaláson elhangzott jegyzőkönyvi figyelmeztetésük nem a hatályos eljárási törvény alapján történtek. Az ekkor már hatályos Be. 110. § (1) bekezdése alapján ugyanis szakvélemény szóbeli előadását megelőzően "a szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetés valamint a szakértőnek a figyelmezetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni". Ezzel szemben a 187. számú tárgyalási jegyzőkönyvben a bíróság dr. szakértő 1., dr. szakértő 2, dr. szakértő 3, dr. szakértő 4 és dr. szakértő 5 igazságügyi orvos-szakértőket csupán a szakértői esküjükre figyelmeztette, ami egyébként megfelelt az eljárási törvény előző nap hatályban volt 110. § (2) bekezdése szerinti figyelmeztetésnek.