A Kúria Pfv.21464/2013/12. számú PRECEDENS határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 556. §] Bírók: Demény Attila, Molnár Ambrus, Szűcs József

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.21.464/2013/12.szám

A Kúria a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda (dr. Kovács Kázmér ügyvéd) által képviselt felperesnek, a dr. Horváth Jenő ügyvéd által képviselt alperes ellen, biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 16.P.55.211/2010. szám alatt megindított és a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.630.126/2013/4. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által 56. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és megállapítja, hogy az alperes szolgáltatási kötelezettsége fennáll a 2009. szeptember 23. napján Gy. belterületén a vontató és a pótkocsi balesete miatt bekövetkezett károkért.

A felülvizsgálati eljárás költségét a felperes és az alperes javára külön-külön 200.000 (Kétszázezer) forintban állapítja meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összege pedig 590.000 (Ötszázkilencvenezer) forint.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes jogelődje a M. Kft. által lízingelt vontató és a hozzá kapcsolt pótkocsi 2009. szeptember 23. napján balesetet szenvedett. A baleset akként következett be, hogy N.J. gépjárművezető a felperesi járműszerelvénnyel a 49-es számú főútvonalon P. irányából K. irányába, Gy. lakott területén a K. úton kb. 60 km/órás sebességgel haladt, amikor a haladási iránya szerinti erősen balra ívelésű útkanyarulatba ért, ahol 30 km/óra sebességkorlátozó tábla van kihelyezve. A gépjárművezető az útkanyarulat ívének vonalvezetését eltúlzott sebessége miatt nem tudta követni, lehajtott az úttestről a homokos útpadkára és az általa vezetett járműszerelvénnyel a haladási iránya szerinti jobb oldali útárokba borulva állt meg. A baleset során a pótkocsin szállított mezőgazdasági takarmánytáp az árokba ömlött. A Rendőrkapitányság szabálysértési hatósága a 15804/1767/2009. szabs határozatával a gépjárművezetőt a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt pénzbírsággal sújtotta. A felperes jogelődje mind a vontató, mind a pótkocsi vonatkozásában érvényesen megkötött casco biztosítási szerződéssel rendelkezett az alperesnél, akinél kárigényét bejelentette. Az alperes a 2010. június 25. napján kelt levelében a Ptk. 556. §-ában írt súlyos gondatlanságra, valamint a JCKF9 számú biztosítási feltétel 11. fejezetében írtakra, azaz a jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapotára való hivatkozással megtagadta a biztosítási szolgáltatás teljesítését. Az elutasítás körében arra is hivatkozott, hogy a káresemény időpontjában a pótkocsi fékberendezése hibás volt. A perbeli vontatót és pótkocsit a felperes jogelődje a Zrt. finanszírozásával vásárolta, így a finanszírozó kedvezményezettként szerepel a Casco biztosítási szerződésekben. A finanszírozó pénzintézet és a felperesi jogelőd között engedményezési szerződés jött létre, majd ezt követően a felperesi jogelőd a felperesre engedményezte a perbeli balesetből eredő követelését.

A felperes módosított keresetében kérte kötelezni az alperest 5.900.000 Ft. biztosítási szolgáltatás és járulékai megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, rendelkezett a le nem rótt illeték és a perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság az alperes hivatkozása alapján azt vizsgálta, hogy mentesül-e a biztosító alperes a fizetési kötelezettsége alól, e körben azt, hogy miért következett be a perbeli baleset, hibás volt-e a pótkocsi fékberendezése és amennyiben igen, az közrehatott-e a perbeli baleset bekövetkezésében, illetőleg erről a felperes tudott-e vagy tudnia kellett-e. Indokolásában felhívta a Ptk. 536. § (1) bekezdésében, 544. § (1) bekezdésében, 553. § (1) bekezdésében, 556. § (1) bek. a)-c) pontjában foglaltakat. A bizonyítási eljárás eredményeképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes mentesül a biztosítási szolgáltatás nyújtása alól. Önmagában a felperesi gépjármű vezetője által megvalósított KRESZ szabályszegés nem olyan jogellenes magatartás, amely mentesíti az alperest a fizetési kötelezettsége alól, hiszen nem vitásan éppen az önhibából bekövetkezett biztosítási eseményekből származó károk megtérítése érdekében kötnek a gépjármű tulajdonosok casco biztosítási szerződést. Önmagában az, hogy a pótkocsi fékberendezése nem működött megfelelően a baleset bekövetkezésekor, nem ad alapot a biztosítási szerződés (JCKF9) 11. fejezete alapján a biztosító mentesülésére. Jelen esetben a fékberendezés állapota egyáltalán nem hatott közre a baleset bekövetkezésében. A perbéli baleset akkor is bekövetkezett volna, ha a pótkocsi fékberendezése hibátlanul működik, mert a per során egyértelműen megállapításra került, hogy a felperesi gépjármű vezetője meg sem kísérelte a fékezést. A perbéli baleset kizárólag és egyértelműen azon okból következett be, hogy a felperesi gépjármű vezetője jelentősen átlépte a megengedett haladási sebességet, ezért nem tudta tartani a kanyar ívét, kisodródott, lesodródott az útról és felborult. A perbéli baleset helyszínén lévő kanyarban a járműszerelvény biztonságos átmeneti haladási sebessége maximum 30 km/óra lehet, azaz nem véletlenül került kihelyezésre ilyen sebességkorlátozó tábla. Egy áruval megrakodott pótkocsis kamion ugyanis ennél nagyobb sebesség mellett nem tudja bevenni a kanyart. A felperesi gépjármű vezetőjének magatartása súlyosan gondatlan volt, mivel egy hivatásos gépkocsivezetőnek - aki rendszeresen pótkocsis vontatót vezet - tudnia kel azt, hogy a perbéli kanyart biztonságosan milyen sebességgel tudja bevenni. Tudatának ki kell terjednie arra, hogy ha a megengedett sebesség duplájával halad be a kanyarba és meg sem kísérli a kanyarba történő behaladást megelőzően lelassítani a járműszerelvényt, akkor nem tudja végrehajtani a kanyarodást, ki fog sodródni és fel fog borulni. A gépjárművezető azon magatartását, hogy meg sem kísérelte lelassítani a járművet, fékezés nélkül lényegesen eltúlzott sebességgel haladt be a kanyarba, olyan súlyosan gondatlan, a szándékosság irányába mutató magatartásnak minősítette, amely a biztosító mentesülését vonja maga után. A gépjárművezető nem bízhatott könnyelműen abban, hogy elmarad a baleset bekövetkezése, tudnia kellett ugyanis azt, hogy ilyen sebességgel történő behaladás esetén nem kerülhető el a baleset.