A Fővárosi Törvényszék G.40698/2021/13. számú határozata kártérítés (BIZTOSÍTÁSI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §] Bíró: Eperjesi Zoltán

Fővárosi Törvényszék 2

33.G.40.698/2021/13/I

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

33.G.40.698/2021/13.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Mizik Andrea Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Mizik Andrea ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím2) I. rendű felperes, felperes2 (cím3) II. rendű felperes, felperes3 (cím3) IV. rendű felperes és felperes4 (cím3) V. rendű felpereseknek - a dr. Németh Ferenc István Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: dr. Németh Ferenc István ügyvéd) és dr. Bátori Imre Attila kamarai jogtanácsos által képviselt alperes1 (cím5) alperes elleni biztosítási összeg megfizetése illetve kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t.

A bíróság elutasítja a felperesek keresetét.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 673.000,- (hatszázhetvenháromezer) forint szakértői díjból, 7.422.000,- (hétmillió-négyszázhuszonkettőezer) forint + Áfa ügyvédi munkadíjból és további 7.422.000,- (hétmillió-négyszázhuszonkettőezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló elsőfokú perköltséget, valamint 495.000,- (négyszázkilencvenötezer) forint csatlakozó fellebbezési illetékből, 550.000,- (ötszázötvenezer) forint + Áfa összegű ügyvédi munkadíjból és további 500.000,- (ötszázezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget, továbbá 1.600.000, (egymillióhatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, amit ennél a bíróságnál 3 (három) példányban kell írásban előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s

A tényállást a bíróság az alábbiak szerint állapítja meg a felek előadásának, valamint a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján.

I. r. felperest a Cg.cégjegyzékszám1 cégjegyzékszámon tartják nyilván a fenti elnevezéssel és székhellyel felperes1 rövidített elnevezéssel.

Alperest a Cg.cégjegyzékszám2 cégjegyzékszámon tartják nyilván a fenti elnevezéssel és székhellyel alperes2 rövidített elnevezéssel. (1/F/15/1-2.)

IV. rendű felperes felperes3 édesanyjának tulajdonosnak a tulajdonát képezte a perbeli időszakban a cím6 szám alatt található ingatlan. A telek területe 13.611 m2. Az épületet 1994-ben kezdték építeni, a kárkori épületre 2002-ben adták meg az építési engedélyt, majd 2002. és 2012. között jelentős korszerűsítések, bővítések, felújítások történtek.

Az épületben 300 zónás riasztó rendszer létesült, ezen kívül videó megfigyelő rendszer volt kiépítve. Automata tűzoltó berendezést építették ki a kazánházban és a gépkocsitárolóban, az épületekben 23 kézi tűzóltópalack is volt.

A főépület nettó alapterülete (földszínt) 284,45 m2, az emelet alapterülete 271,26 m2.

Főépület nettó alapterülete összesen 698,54 m2. A szolgáltató épület alapterülete 147,69 m2. (1/F/8.)

Budakeszi város jegyzője hatósági bizonyítványt állított ki arról, hogy tulajdonos cím7 sz. alatti lakos tulajdonát képező cím6 szám alatti helyrajzi szám1 hrsz. ingatlanon lévő lakóépület lakhatatlanná vált, mivel a 2012. 08. 16-án keletkezett tűzben a tetőszerkezetének nagy része megsemmisült, födém szerkezete leszakadt, valamint faszerkezetei nagy része leégett. Ezen tényeket a 2013. január 29-én megtartott építésügyi hatósági helyszíni szemlén állapították meg. (1/F/3.)

Alperes kárfelvételi jegyzőkönyvet vett fel 2012. 08. 16-án kézírással a káresetről, amit az alperes kárfelvevője és felperes3 biztosított, aláírt. (1/F/2.)

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán bü. szám1. bü. ügyszám alatt büntetőeljárás volt folyamatban, aminek során 2013. 03. 06-án tanúként meghallgatták felperes3t, aki elmondta, hogy a perbeli ingatlan riasztó rendszere és az ott található egyéb elektronikai berendezések 2012. késő őszén leszerelésre és értékesítésre kerültek egy begyűjtőnek, akinek a kilétéről nem tud nyilatkozni, vele nem találkozott. Ezeket a tárgyakat hozzátartozó1 (továbbiakban: hozzátartozó1) értékesítette felperes3 engedélyével, felhatalmazásával.

2013. 04. 04. napján kelt határozatával a nyomozóhatóság felfüggesztette a nyomozást arra való tekintettel, hogy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható.

Indokolásában a következőket állapította meg.

2012. 08. 16-án 17:30 óra körüli időben a cím6 szám alatti felperes3 használatában lévő családi házban tűz ütött ki. Az épület teljesen kiégett.

Az elsődleges tűzvizsgálati jelentés alapján a tüzet szándékos gyújtogatás okozhatta.

Az épületben II-III-IV-V. rendű felperesek laktak életvitelszerűen, akik a bűncselekmény hetében helység1on nyaraltak. Erre a hétre időzítették a ház felújítási munkáit, amit felperes3 hozzátartozója hozzátartozó1 vezetett. 2012. 08. 16-án hozzátartozó1 hagyta el utoljára az ingatlant 16:45 óra körüli időben. Az ingatlan tűzriasztója 17:00 óra körül kezdett el jelezni, majd 17:30 óra körüli időben tanúk is észlelték a tűz okozta füstöt, majd a tüzet is. A tűzoltóság rövid időn belül a helyszínre érkezett és megkezdték a tűzoltását. Az elkövető személyével összefüggésbe hozható adatok nem merültek fel. A nyomozás során az oltás befejezése után a tűzvizsgálati eljárás helyszíni szemléjének megtartásával párhuzamosan helyszíni szemle megtartására került sor, melynek során megállapítást nyert, hogy az ingatlanban három, egymástól független tűzfészek volt. A helyszíni szemle során eredetben rögzített és lefoglalt égésmaradvány és vakolatmaradvány szakértői vizsgálata során nem voltak kimutathatóak égésgyorsító anyag komponensei. A nyomozóhatóság intézkedett a tanúk poligráfos vizsgálata iránt, mit felperes3 és hozzátartozó1 kivételével a többi tanú vállalt.

A határozat ellen a IV. rendű alperes, mint sértett panasszal élt.

Hivatkozott arra, hogy az elsődleges tűzvizsgálati jelentés indokolásában nem került rögzítésre a nyomozás felfüggesztő határozat indokolásában található az a megállapítás, hogy "a tüzet szándékos gyújtogatás okozhatta". Kifogásolta, hogy hozzátartozó1 nem hozzátartozó, nem tartozik a törvényben meghatározott körbe. Kifogásolta azon megállapítást, miszerint más, helyszíni műszeres vizsgálati módszerrel végzett vizsgálat során égésgyorsító anyag maradványait mutatták ki.