A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40334/2021/10. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 315. §] Bírók: Dulai Erzsébet, Lupóczné dr. Krammer Edit, Pusztai Anita

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Mizik Andrea Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Mizik Andrea ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű felperes, II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felperes, IV. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) IV. rendű felperes és V. rendű felperes neve (V. rendű felperes címe) V. rendű felpereseknek a dr. Németh Ferenc István Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Németh Ferenc István ügyvéd) és dr. Bátori Imre Attila kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. szeptember 22-én kelt 33.G.40.698/2021/13. számú ítéletével szemben a felperesek 14. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - amely fellebbezési eljárásban az alperes 7. sorszám alatt nyújtott be csatlakozó fellebbezést - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal az elsőfokú perköltséget érintő kiegészítéssel, hogy a II. rendű felperes fellebbezése folytán felmerült 368.150 (háromszázhatvannyolcezer-százötven) forint feljegyzett fellebbezési illetéket, valamint a IV. rendű és az V. rendű felperes fellebbezése folytán együttesen felmerült 234.660 (kétszázharmincnégyezer-hatszázhatvan) forint feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és további 300.000 (háromszázezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Kötelezi az II. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és további 50.000 (ötvenezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Kötelezi az IV. rendű és az V. rendű felperest, hogy 15 nap alatt együttesen fizessenek meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és további 20.000 (húszezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A II. rendű felperes fellebbezése folytán felmerült 368.150 (háromszázhatvannyolcezer-százötven) forint feljegyzett fellebbezési illetéket, valamint a IV. rendű és az V. rendű felperes fellebbezése folytán együttesen felmerült 234.660 (kétszázharmincnégyezer-hatszázhatvan) forint feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló dr. N. K.-né tulajdonát képezte a perbeli időszakban a ........ szám alatt található ingatlan, amely dr. N. K.-né és közeli hozzátartozói, a II. rendű felperes, a néhai III. rendű felperes, a IV. rendű felperes és az V. rendű felperes lakóhelyéül szolgált. Az ingatlanban lakott a IV. rendű felperessel rokoni kapcsolatban álló, perben nem álló V. I..

[2] Dr. N. K.-né mint szerződő fél és egyben biztosított (a továbbiakban: szerződő fél vagy az I. rendű felperes jogelődje) a perbeli időszakot megelőzően az alperessel kötött az ingatlanra vagyonbiztosítási szerződést. A korábbi szerződés megszűnését követően dr. N. K.-né 2011. január 20-án tett ajánlatot az alperesnek újabb vagyonbiztosítási szerződés megkötésére a perbeli ingatlanra, amelyben biztosítottként a II. rendű, a IV. rendű, az V. rendű és a néhai III. rendű felperest nevezte meg. A létrejött biztosítási szerződésről az alperes 2011. február 24-én kiállította a ..... számú kötvényt. A biztosítás 2011. február 1-jén lépett hatályba, a tartama határozatlan, a biztosítási díj fizetési ütemezése negyedéves, a fizetés módja készpénzátutalási megbízás volt. A szerződő fél a biztosítási összegre és a biztosítási díj összegére vonatkozóan a biztosítási szerződés módosítására tett ajánlatot 2011. június 21-én. Az alperes 2011. június 28-án a módosított tartalmú szerződésről kiállította a kötvényt. A szerződésmódosítás 2011. június 22-én lépett hatályba. Az alperes a későbbiekben a biztosítási összeget érintő szerződésmódosításról tájékoztatta a szerződő felet és 2012. január 11-én módosított biztosítási kötvényt állított ki. A szerződő fél nem kérte a biztosítás eredeti összegre való visszaállítását, azaz az értékkövetés alkalmazásának mellőzését. A szerződésmódosítás 2012. február 1-jén lépett hatályba. A biztosítási szerződés feltételeit az alperes Szabályzata (a 2010. április 1-től hatályos Házőrző családi otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató és feltételek, a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazta.

[3] A Szabályzat szerint a B) fejezetben felsorolt vagyoncsoportok közül azok és olyan mértékben vannak biztosítva, amelyeket és amilyen biztosítási összegig a biztosítási ajánlaton megjelöltek. A C) fejezet arról szól, hogy milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás. A kockázatviselés az itt felsorolt veszélyek közül a biztosítási ajánlaton szereplő fedezettípus szerinti biztosítási veszélynemekkel kapcsolatos károkra terjed ki, ha bekövetkezésük véletlen, váratlan és előre nem látható. Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosított veszélynem többek között a tűz. Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes. Tűz, robbanás kockázatok esetén a biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tároltak. A Szabályzat E) fejezete szerint a biztosítási szerződés megkötését, illetve módosítását a szerződő fél a biztosító felé tett írásos ajánlattal kezdeményezi. Az ajánlattétel, díjelőleg megfizetése után a biztosítónak 15 napos határideje van az ajánlaton szereplő kockázat elbírálására. Amennyiben a biztosító 15 napos határidőn belül nem válaszol az ajánlatra, a biztosítási szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre, illetve módosul, és a biztosítási ajánlat egyben kötvénynek tekinthető. A biztosító a kötvényt a szerződő fél kérésére kiállítja és kiszolgáltatja. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra szól. A szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő fél halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerződés megszűnését további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a határidő eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződő felet a fizetésre írásban felszólítja. Az I) fejezetben írtak alapján a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító nem küld írásbeli értesítést. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondást tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni. A J) fejezetben a biztosított olyan személyként van meghatározva, akinek a vagyontárgyai a biztosítási fedezetbe vont kockázatokra biztosítva vannak, vagy aki a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett biztosítottal egy életközösségben lakik. A biztosítással kapcsolatos kötelezettségekről szóló L) fejezet közlési, értékfelmérési, változásbejelentési kötelezettség mellett a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség cím alatt tartalmazza, hogy a biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejű eltávozás esetén be kell zárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztóberendezést üzembe kell helyezni. Gondoskodni kell továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról. Az M) fejezet tartalmazza, hogy mit kell tenni a káresemény bekövetkezésekor. Az N) fejezetben rögzítettek szerint az L) fejezetben leírt kötelezettségek és az M) fejezetben leírt kárbejelentési kötelezettségek megsértése esetén a biztosító mentesül a kárkifizetés alól, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. A biztosító épület és ingóság kockázat esetén mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlanul okozta.