A Kúria Pfv.21577/2019/5. számú precedensképes határozata helytállási kötelezettség megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 536. §, 559. §, 567. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 5. §, 10. §] Bírók: Magosi Szilvia, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.577/2019/5.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Parlagi Mátyás bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe.)

A felperes képviselője: dr. Kiss Csaba ügyvéd

Az I. rendű alperes:

Az I. rendű alperes képviselője: dr. Bata Zoltán ügyvéd

A II. rendű alperes:

A per tárgya: helytállási kötelezettség megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.574/2018/4/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 5.G.40.092/2017/18.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

- A le nem rótt 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felperes a 2007. október 18-án létrejött letéti szerződés alapján letétbe helyezett az ügyvéd II. rendű alperesnél 29.000.000 forintot. A szerződésben a felek kikötötték, hogy a letét összege a letevő által adott, két tanú előtt aláírt meghatalmazás alapján a meghatalmazott részére kifizethető. A felperes 2007. november 14-én megkísérelte felvenni a letétet, de a II. rendű alperes arról tájékoztatta, hogy azt a meghatalmazása alapján 2007. november 5-én kifizette K. Z-nak.

A II. rendű alperesnek felmutatott meghatalmazáson nem a felperes aláírása szerepelt, azt helyette K.Z. írta alá. A felperes a Pest Megyei Bíróságon K.Z-nal szemben fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte 29.000.000 forint és járulékai megfizetésére. A 9.A.Pk.22.531/2008/1. számon kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedett. A Budapest Környéki Törvényszék a 16.P.28.289/2010/39. számú - a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.342/2013/5. számú ítélete folytán - jogerőre emelkedett ítéletében megállapította, hogy a II. rendű alperes a 19.A.Pk.22.531/2008/1. számú jogerős fizetési meghagyás kötelezettjével egyetemlegesen 29.000.000 forint és járulékai megfizetésére köteles. A II. rendű alperessel és K. Z-nal szemben indított végrehajtási eljárások eredménytelenek voltak.

A letét jogosulatlan kifizetésének időpontjában a II. rendű alperesnek 15.000.000 forint károkozás erejéig az I. rendű alperes (előző neve: I.rendű alperes neve) biztosítónál volt szakmai felelősségbiztosítása. A felelősségbiztosítási szerződésre irányadó, 2006. július 1-jén hatályos "Biztosítási feltételek" megnevezésű általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) II. pontja szerint biztosítási esemény a biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvédi tevékenységre [Ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdés a)-d) pontja] vonatkozó szabályok megsértésével - ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) - vagy mint ügyvédi letét kezelője (pénz, érték őrzésének kivételével) e minőségében okozott. A 3.1.6. pont szerint nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik kivéve, ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki a jogügyletben résztvevő másik fél részére.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 200. § (2) bekezdésére, 209. §-ára, 559. § (1)-(3) bekezdésére, 567. § (1) bekezdésére, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ügyvédi tv.) 10. § (2) bekezdésére és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 13. §-ára alapított keresetében megállapítani kérte, hogy az I. rendű alperes 15.000.000 forint és ezen összeg után 2008. január 25-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat erejéig köteles helytállni a II. rendű alperes által neki okozott, a Budapest Környéki Törvényszék 16.P.28.289/2010/39. számú ítéletével megállapított kárért. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy elsődlegesen jogszabályba ütközés, másodlagosan tisztességtelenség okán érvénytelen az alperesek közötti biztosítási szerződés 3.1.6. pontja. Arra hivatkozott, hogy az Ügyvédi tv. 10. § (2) bekezdése alapján a kötelező jelleggel megkötött ügyvédi felelősségbiztosításnak valamennyi ügyvédi tevékenységre ki kell terjednie. A perbeli biztosítási esemény nem rendkívüli körülményekkel kapcsolatos, így a régi Ptk. 567. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.

Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 123. §-ában írt feltételek fennállását. Érvelése szerint az Ügyvédi tv. 10. § (2) bekezdése nem tartalmaz olyan értelmű kötelezést, hogy az ügyvédi felelősségbiztosításnak korlátozás nélkül fedezetet kell nyújtania minden károkozásra. Ilyen kötelezettség egyéb jogszabályi rendelkezésből sem vezethető le. A régi Ptk. 567. § (1) bekezdése alapján a biztosító jogszerűen alkalmazhat kizárásokat a biztosítási feltételeiben. A régi Ptk. 559. § (3) bekezdése azt gátolja, hogy szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartáshoz fűzzön mentesülést.

A II. rendű alperes a perben nyilatkozatot nem tett.