32006L0067[1]

A Tanács 2006/67/EK irányelve ( 2006. július 24. ) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (kodifikált változat)

A TANÁCS 2006/67/EK IRÁNYELVE

(2006. július 24.)

a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről

(kodifikált változat)

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1) Az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 1968. december 20-i 68/414/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2) Az importált kőolaj és a kőolajtermékek növekvő fontossággal bírnak a Közösség energiaellátásában. A harmadik országokból importált termékek szállítmányainak csökkenésével vagy ezek világpiaci árának érzékelhető emelkedésével járó, akárcsak ideiglenes nehézség is komoly zavarokat okozhat a Közösség gazdasági tevékenységében. Ezért a Közösségnek olyan helyzetben kell lennie, hogy ilyen esetben semlegesíteni vagy legalábbis csökkenteni tudja a káros hatásokat.

(3) A készletek beszerzésében egy válsághelyzet váratlanul merülhet fel. Ezért elengedhetetlen fontosságú, hogy létrehozásra kerüljenek a szükséges eszközök egy esetleges hiány orvoslására.

(4) Ebből a célból a tagállamokban a legfontosabb kőolajtermékek minimális készletének létrehozásával és fenntartásával a kőolajjal és a kőolajtermékekkel történő ellátás biztonságának növelésére van szükség.

(5) A kőolajtermék-készletezésre irányuló szervezési szabályok nem sérthetik a belső piac zavartalan működését.

(6) A 73/238/EGK irányelvben (5) a Tanács elfogadta azokat a megfelelő intézkedéseket - beleértve az olajkészletek igénybevételét -, amelyeket a Közösség kőolaj- és kőolajtermék-ellátásában felmerülő nehézségek esetén kell megtenni, és a tagállamok hasonló kötelezettséget vállaltak a "Nemzetközi energiaprogramról" szóló megállapodásban.

(7) A tagállamoknak készleteknek kell rendelkezésére állni az olajellátásban felmerülő nehézségek elhárításához. A tagállamoknak hatáskörrel kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük a készletek felhasználásának oly módon történő ellenőrzésére, hogy gyorsan tudják a készleteket azon területek rendelkezésére bocsátani, amelyeknek arra a legnagyobb szükségük van.

(8) A készletek fenntartására irányuló szervezési szabályoknak biztosítaniuk kell a készletek rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét a fogyasztók számára.

(9) Célszerű, hogy a készletek fenntartására irányuló szervezési szabályok áttekinthetőek legyenek, biztosítva a készletezési kötelezettség terheinek igazságos és megkülönböztetésmentes megosztását. A tagállamoknak hozzáférhetővé kell tenniük az érdekelt felek számára az olajkészletezés költségeire vonatkozó információkat.

(10) A készletek fenntartásának megszervezése érdekében a tagállamok igénybe vehetnek egy olyan rendszert, amely azon alapul, hogy készletezési kötelezettségük egészét vagy egy részét átadják egy készletező szervnek vagy testületnek. Az esetlegesen fennmaradó részt a finomítóknak és a többi piaci szereplőnek kell készleteznie. A hatékony és megbízható készletezési mechanizmus működtetéséhez elengedhetetlenül fontos a kormány és az ipar közötti partneri viszony.

(11) A hazai termelés már önmagában is hozzájárul az ellátás biztonságához. A hazai olajtermeléssel rendelkező tagállamok számára az olajpiac alakulása igazolhatja az eltérést az olajkészletezési kötelezettségtől. A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a vállalkozásokat a készletezési kötelezettség alól mentesíthessék, legfeljebb addig a termékmennyiségig, amelyet ezek a vállalkozások hazailag kitermelt kőolajból állítanak elő.

(12) Célszerű olyan megoldásokat elfogadni, amelyeket a Közösség és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeikben és megállapodásaikban már alkalmaznak. Az olajfogyasztás szerkezeti változásaival összefüggésben a nemzetközi repülőgépüzemanyag-tartályok ennek a fogyasztásnak fontos összetevőivé váltak.

(13) Szükség van a Közösség olajkészletekre vonatkozó statisztikai rendszerének kiigazítására és egyszerűsítésére.

(14) Az olajkészleteket elvben a Közösségen belül bárhol lehet tartani. Ezért célszerű lehetővé tenni készletek létesítését a nemzeti határokon kívül. Szükséges, hogy a készletek nemzeti határokon kívül tartásáról az érintett tagállam kormánya hozzon döntést a szükségleteinek és az ellátás biztonsága figyelembevételének megfelelően. Más vállalkozás, szervezet vagy testület rendelkezésére tartott készletek esetében részletesebb szabályokra van szükség annak érdekében, hogy olajellátási nehézségek esetén biztosítani lehessen a készletek rendelkezésre állását és az azokhoz való hozzáférést.

(15) A belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében kívánatos a tagállamok között a minimális készletezésre vonatkozó megállapodások alkalmazásának előmozdítása annak érdekében, hogy elősegítsék a más tagállamokbeli tároló létesítmények használatát. Az érintett tagállamoknak kell dönteniük az ilyen megállapodások megkötéséről.

(16) Célszerű biztosítani a készletek közigazgatási felügyeletét, és hatékony mechanizmusokat bevezetni a készletek ellenőrzésére és hitelesítésére. Az ilyen ellenőrzés kötelezővé tételéhez szankciórendszer is szükséges.

(17) A Tanácsot rendszeresen tájékoztatni kell a Közösségben található biztonsági készletek szintjéről.

(18) Mivel a tervezett intézkedés célja, nevezetesen a kőolaj-ellátás biztonságának a tagállamok közötti szolidaritásra alapozott, megbízható és átlátható mechanizmusok alkalmazásával történő magas szinten tartása a Közösségben - a belső piaci és a versenyszabályok figyelembevétele mellett - közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(19) Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a megfelelő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket annak érdekében, hogy a Közösség területén folyamatosan és a 10. cikk rendelkezéseire is tekintettel a 4. cikk (2) bekezdésében említett előző naptári év legalább 90 napi átlagos napi belföldi fogyasztásának megfelelő szintű kőolajtermék-készletet tartsanak fenn a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriában.

(2) A belföldi fogyasztásnak az érintett tagállam által belföldön termelt kőolajszármazékokból ellátott része az említett fogyasztás legfeljebb 25 %-áig levonható. E levonás eredményének belső megosztásáról az érintett tagállam dönt.

2. cikk

A belföldi fogyasztás kiszámításánál a következő termékkategóriákat kell figyelembe venni:

a) motorbenzin és repülőgép-üzemanyag (repülőgépbenzin és benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag);

b) gázolaj, dízelolaj, világítóolaj és kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag;

c) fűtőolajok.

A belföldi fogyasztás kiszámítása során a tengerjáró hajók tartályainak készleteit nem kell beszámítani.

3. cikk

(1) Az olajkészletek beszerzésében felmerülő nehézségek esetén az 1. cikknek megfelelően fenntartott készleteket teljes mértékben a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ilyen körülmények között legyen jogkörük a készletek felhasználásának ellenőrzésére.

Ilyen körülmények hiányában a tagállamok kötelesek biztosítani e készletek rendelkezésre állását és az azokhoz való hozzáférést; és megalkotják a készletek azonosításának, számbavételének és ellenőrzésének szabályait.

(2) A készletezés terén a tagállamoknak méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek alkalmazását kell biztosítaniuk.

Az 1. cikkben előírt készletezésből eredő anyagi terheknek áttekinthetőeknek kell lenniük. Ezzel összefüggésben a tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy megfelelő információkat szerezzenek az 1. cikkben előírt készletezés anyagi terheire vonatkozóan, és hogy ezeket az információkat hozzáférhetővé tegyék az érdekeltek számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásainak teljesítése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy készletező szervezetet vagy testületet vesznek igénybe, amelynek feladata a készletek egészének vagy egy részének a fenntartása.

Két vagy több tagállam dönthet úgy, hogy közös készletező szervezetet vagy testületet vesz igénybe. Ilyen esetben közösen felelnek az ezen irányelvből eredő kötelezettségek teljesítéséért.

4. cikk

(1) A tagállamok kötelesek havonta, a hónap végén meglévő készleteket bemutató, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének, valamint a 6. cikknek megfelelően elkészített és a készletek által kifejezett megelőző évi átlagos fogyasztás napjainak számát feltüntető statisztikai összesítést küldeni a Bizottságnak. Ezt az összesítést legkésőbb a tárgyhót követő második hónap 25. napjáig kell benyújtani.

(2) A tagállamok készletezési kötelezettsége a megelőző naptári év belföldi fogyasztásán alapul. Minden naptári év elején a tagállamoknak legkésőbb március 31-ig újra ki kell számítaniuk készletezési kötelezettségüket, és gondoskodniuk kell arról, hogy mielőbb, de legkésőbb az adott évben július 31-ig megfeleljenek az új kötelezettségüknek.

(3) A statisztikai összesítésben a kerozin típusú sugárhajtóműüzemanyag-készleteket külön kell bejelenteni a 2. cikk b) pontjában említett kategórián belül.

5. cikk

(1) Az 1. cikkben meghatározott kötelezettség keretében tartandó készletek fenntarthatók kőolaj és köztes termék formájában vagy késztermék formájában is.

(2) A minden hónap végén a meglévő készletekről készült statisztikai összesítésében:

a) a késztermékeket tényleges súlyuknak megfelelően kell elszámolni;

b) a kőolajat és a köztes termékeket a következők szerint kell elszámolni:

i. a szóban forgó tagállam finomítóiból a megelőző naptári év folyamán kapott egyes termékkategóriák mennyiségének arányában; vagy

ii. a szóban forgó tagállam finomítóinak adott évi termelési programja alapján; vagy

iii. a készletezési kötelezettség alá tartozó termékeknek a szóban forgó tagállamban a megelőző naptári évben előállított teljes mennyisége és az abban az évben felhasznált kőolaj teljes mennyisége közötti arány alapján, az első és a második kategória (benzin és gázolaj) legfeljebb 40 %-ig és a harmadik kategória (fűtőolaj) legfeljebb 50 %-ig.

(3) A 2. cikkben felsorolt késztermékekbe való feldolgozás céljából hozzáadott keverőkomponensek helyettesíthetik azokat a termékeket, amelyek előállításához ezen összetevőket szánják.

6. cikk

(1) Az 1. cikkben előírt minimális készletek szintjének kiszámításakor a statisztikai összesítésben csak azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyeket a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően tartanak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel a készletek a következőket foglalhatják magukban:

a) a kikötőben kirakodásra váró olajszállító tartályhajók fedélzetén található készletek, ha a kikötői formalitásokat már elvégezték;

b) a kirakodási kikötőkben tartott készletek;

c) az olajvezetékek bemeneténél tartályokban tartott készletek;

d) a finomító tartályaiban tartott készletek a vezetékekben és a finomítóberendezésben lévő készletek nélkül;

e) a finomítókban és importőr, tároló vagy nagykereskedelmi elosztó vállalkozások által tárolt készletek;

f) a nemzeti jogszabályoknak az állandó készlet fenntartása kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően nagyfogyasztók által tárolt készletek;

g) az országhatárokon belül szállító uszályokon és part menti kereskedelmi hajókon tartott készletek, amennyiben az illetékes hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy az ilyen készleteket ellenőrizzék, és feltéve, hogy a készleteket azonnal rendelkezésre tudják bocsátani.

(3) Különösen a következők nem szerepelhetnek a statisztikai összesítésben: a még ki nem termelt hazai kőolaj; a tengerjáró hajók tartályaiba szánt készletek; a 7. cikk (1) bekezdésében említett készletek kivételével a közvetlenül átmenő készletek; a vezetékekben, közúti és vasúti tartálykocsikban, kiskereskedelmi értékesítő helyek tárolótartályaiban lévő készletek, valamint a kisfogyasztók által tartott készletek.

A fegyveres erőknél és számukra az olajtársaságoknál tartott készletek szintén nem kerülhetnek be a statisztikai összesítésbe.

7. cikk

(1) Ennek az irányelvnek a végrehajtása céljából a kormányok közötti megállapodások alapján valamely tagállam területén egy másik tagállamban alapított vállalkozások, szervezetek vagy testületek számlájára készletek létesíthetők. Készletei egy részének külföldön tartásáról az érintett tagállam kormányának kell meghoznia a döntést.

Az a tagállam, amelynek területén ilyen megállapodások keretében készleteket tartanak, nem helyezkedhet szembe azoknak abba a másik tagállamba való átszállításával, amelynek számlájára a megállapodás szerint a készleteket tartják; a megállapodásban meghatározott eljárásoknak megfelelően figyelemmel köteles kísérni az ilyen készleteket, de nem szerepeltetheti azokat statisztikai összesítésében. Az a tagállam, amelynek nevében a készleteket tartják, szerepeltetheti azokat statisztikai összesítésében.

A statisztikai összesítéssel együtt minden tagállam jelentést köteles küldeni a Bizottságnak a területén másik tagállam javára fenntartott, valamint a saját javára más tagállamokban fenntartott készletekről. A jelentésben mindkét esetben fel kell tüntetni a tárolási helyeket és/vagy a készleteket tartó társaságokat, a tárolt mennyiségeket és termékkategóriákat, illetve kőolajat.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett megállapodások tervezetét meg kell küldeni a Bizottságnak, amely észrevételeket tehet az érintett kormányoknak. A megkötött megállapodásokról értesíteni kell a Bizottságot, amely azokat a többi tagállam tudomására hozza.

A megállapodásoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) ki kell terjedniük a kőolajra és az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi kőolajtermékre;

b) meg kell határozniuk a készletek fenntartásának feltételeit és szabályait abból a célból, hogy megőrizzék a készletek feletti ellenőrzést és az azokhoz való hozzáférést;

c) meg kell határozniuk az előírt készleteknek az ellenőrzését és azonosítását biztosító eljárásokat, többek között az ellenőrzések végrehajtása és az azokban való együttműködés módszereit;

d) általános szabályként ezeket határozatlan időre kell megkötni;

e) amennyiben lehetőség van az egyoldalú felmondásra, rögzíteniük kell, hogy ellátási válság idején azt nem lehet alkalmazni, és hogy a Bizottságot mindenképpen értesíteni kell előzetesen az esetleges felmondásról.

(3) Amikor az ilyen megállapodások alapján létrehozott készleteknek nem az a vállalkozás, szervezet vagy testület a tulajdonosa, amelyik a készletezési kötelezettségért felel, hanem azokat az adott vállalkozás, szervezet vagy testület rendelkezésére egy másik vállalkozás, szervezet vagy testület tartja fenn, a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) a kedvezményezett vállalkozásnak, szervezetnek vagy testületnek szerződéses joggal kell rendelkeznie arra, hogy ezekhez a készletekhez a szerződés időtartama alatt hozzáférjen; az ilyen hozzáférés ára megállapításának módszerében az érintett feleknek kell megegyezniük;

b) az ilyen szerződés minimális időtartama 90 nap;

c) meg kell adni a tárolás helyét és/vagy a vállalkozás, szervezet vagy testület javára készleteket fenntartó társaságot csakúgy, mint az adott helyen tárolt termék vagy kőolaj mennyiségét és kategóriáját;

d) a kedvezményezett vállalkozás, szervezet vagy testület rendelkezésére készleteket tartó vállalkozásnak, szervezetnek vagy testületnek a szerződés teljes időtartama alatt biztosítania kell a készletekhez való tényleges hozzáférést azon vállalkozás, szervezet vagy testület számára, amelyik javára a készleteket tartják;

e) a kedvezményezett vállalkozás, szervezet vagy testület rendelkezésére készleteket tartó vállalkozásnak, szervezetnek vagy testületnek annak a tagállamnak a joghatósága alá kell tartoznia, amelynek területén a készletek találhatók, ami a készletek ellenőrzését és meglétük igazolását illeti.

8. cikk

A tagállamok meghoznak minden szükséges rendelkezést és megtesznek minden szükséges intézkedést a készletek ellenőrzése és felügyelete biztosítására. Mechanizmusokat vezetnek be, hogy ennek az irányelvnek megfelelően ellenőrizzék a készleteket.

9. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelvnek megfelelőn elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

10. cikk

(1) Ha a közösségi olajellátásban nehézségek merülnének fel, a Bizottság köteles bármelyik tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a tagállamok között konzultációt szervezni.

(2) A különleges sürgősség esetét vagy a kisebb helyi szükségletek kielégítését kivéve, a tagállamoknak az (1) bekezdésben említett konzultációt megelőzően tartózkodniuk kell készleteik bármely olyan mértékű igénybevételétől, amely ezeket a készleteket a kötelező minimális szint alá csökkentené.

(3) A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot tartalékkészleteik bármely felhasználásáról, és amint lehet, közölni a következőket:

a) a dátum, amikor a készletek a kötelező minimum alá csökkentek;

b) az ilyen felhasználás okai;

c) a készletek feltöltésére tett esetleges intézkedések;

d) ha lehetséges, a helyzet várható alakulásának becslése a készletek vonatkozásában, amíg azok a kötelező minimum alatt maradnak.

11. cikk

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a Tanácsnak a Közösségben létrehozott készletek helyzetéről, többek között - adott esetben - az összehangolás szükségességéről, a készletek hatékony ellenőrzésének és felügyeletének biztosítása érdekében.

12. cikk

A 68/414/EGK irányelv hatályát veszti, az I. melléklet B részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

13. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. PEKKARINEN

(1) HL C 226. E, 2005.9.15., 44. o.

(2) HL C 112., 2004.4.30., 39. o.

(3) HL L 308., 1968.12.23., 14. o. Legutóbb a 98/93/EK irányelvvel (HL L 358., 1998.12.31., 100. o.) módosított irányelv.

(4) Lásd az I. melléklet A. részét.

(5) HL L 228., 1973.8.16., 1. o.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A módosításaival együtt hatályon kívül helyezett irányelv

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 12. cikket)

(1) A Görög Köztársaság tekintetében 2003. január 1-je a 98/93/EK irányelvben foglalt, a nemzetközi repülés tartálykészleteinek a nemzeti fogyasztás kiszámításánál való figyelembevételére vonatkozó kötelezettségek vonatkozásában. Lásd a 98/93/EK irányelv 4. cikkét.

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat