A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20937/2019/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §, 2:52. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.937/2019/7.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Pechlof György pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Jaczkovics Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Kósa Lehel ügyvéd) által képviselt - névváltozás folytán I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, ... kormánytisztviselő által képviselt II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a Márton és Társa Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Nemes Dénes ügyvéd) által képviselt III.rendű alperes neve (címe) III. rendű, a Mizik Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Mizik Andrea ügyvéd) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés megállapítása, sérelemdíj, kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. szeptember 20. napján kelt 23.P.23.266/2018/53. számú ítélete ellen a felperes részéről 55. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - 15 nap alatt - a IV. rendű alperesnek 100.000 (Százezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A felperest képviselő dr. Pechlof György pártfogó ügyvéd (...) pártfogó ügyvédi díját teljes egészében a felperes viseli.

A le nem rótt 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes megsértette az egészséghez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy a 2017. augusztus 4-i megkeresésére nem adta ki a felperes doziméter adatait. Az I. rendű alperest ezért 25.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. Kérte továbbá az I. rendű alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, kérte továbbá a jogsértéstől való eltiltását, és elégtétel adására, valamint a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezését. Ezen túlmenően az I. rendű alperest a megelőző állapot helyreállítására kérte kötelezni, további kérelme a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítésére és a jogsértő mivoltától való megfosztására irányult. Hivatkozása szerint az élethez, testi épséghez és az egészséghez fűződő személyiségi joga azáltal sérült, hogy a doziméter adatai hiányában nem tudott konzultálni az orvosaival, amelyre azért lett volna szükség, mert a vetélése után az orvosai és családtagjai is azt feltételezték, hogy vetélése, pajzsmirigyrákja és a 2004-ben megszületett gyermekének a veleszületett rendellenessége véletlenszerűen csak rendkívül ritka esetben fordul elő, különösen a hozzá hasonló fiatal életkorban és egészséges életvitel mellett.

[2] A felperes az I. rendű alperest 18 havi átlagjövedelmének megfelelő kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni. Állítása szerint, ugyanis annak ellenére, hogy 2001. és 2006. között az I. rendű alperesnél korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, ezt az I. rendű alperes a nyugdíjfolyósító felé nem jelezte, ezzel a felperesnek kárt okozott, mert emiatt másfél év korkedvezménytől esett el.

[3] A felperes 20.000.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest arra hivatkozással, hogy amikor a III. rendű alperes 2017. október 9-én az I. rendű alperes telephelyén helyszíni szemlét tartott, a kivizsgáló hatóságot az I. rendű alperes a felperes kárára megtévesztette, róla valótlant állított, híresztelt, és ezzel a jóhírnévhez való személyiségi jogát is megsértette. Ezzel összefüggésben is kérte a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása mellett az I. rendű alperesnek a jogsértés abbahagyására kötelezését, illetőleg a további jogsértéstől való eltiltását, elégtételadásra kötelezését és a sérelmes helyzet megszüntetését, valamint a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.

[4] A felperes ugyancsak 20.000.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest. A II. rendű alperes ugyanis az .... számú levelében a felperesről valótlan megállapításokat híresztelt, ezzel megsértette a felperes jóhírnevét. A levél 4. oldalán a II. rendű alperes valótlan állításokat közölt a ...-fel és az ...-vel. Kifogásolta, hogy a II. rendű alperes mint eljáró hatóság a bejelentése kivizsgálására irányuló közigazgatási eljárásban nem megfelelően járt el, és ezzel a tisztességes eljáráshoz és ügyintézéshez való jogát is megsértette. E jogsértéssel összefüggésben is kérte a Ptk. 2:51.§ (1) bekezdése a)-d) pontjainak alkalmazását, és a II. rendű alperes ennek megfelelő marasztalását.

[5] A felperes a II. rendű alperest 25.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni a Ptk. 2:52. § és 2:43.§ a) és e) pontjai alapján arra hivatkozással, hogy a II. rendű alperes a 2017. április 6-i írásbeli megkeresés ellenére nem adta ki a felperesnek a doziméter adatait; e követelése mellett is kérte a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelő alkalmazását.

[6] A felperes a III. rendű alperest szintén 25.000.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Személyiségi jogi sérelemként a Ptk. 2:43. § e) és d) pontjaiban foglaltakat határozta meg, a III. rendű alperes ugyanis 2017 nyarán az egészségügyi államtitkárságot úgy tájékoztatta, hogy a felperesnél a munkavégzés ideje alatt kéthavonta minden esetben ellenőrizte a személyi dozimétereket. A III. rendű alperes azonban - miután a munkavégzés teljes ideje alatt le sem jelentette a felperest a hivatalnál - erről nem tájékozódott megfelelően. E követelése mellett is kérte a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak alkalmazását. Kérte továbbá, hogy a III. rendű alperes az egészségügyi államtitkárságot a jogszabályoknak megfelelően tájékoztassa többek között annak tényéről is, hogy az engedményesek által használt személyi szilárd test doziméterek nem alkalmasak a röntgen asszisztensi munkakörben dolgozók tényleges sugárterhelésének monitorozására, továbbá, hogy a munkavállalók tényleges személyi dózis monitorizása csak ionizációs kamrás dózismérővel lenne lehetséges, mivel ennek méréstartománya felel meg a dolgozókat érő sugárzás energiaszintjének.

[7] A felperes a IV. rendű alperest ugyancsak 25.000.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Állítása szerint a IV. rendű alperes azzal, hogy a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, megsértette a Ptk. 2:43. § e) és d) pontjaiban védett személyiségi jogait. Kérte a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak alkalmazását, és az I. rendű alperest a 2001. december 10. és 2003. augusztus 28. közötti időszakra 360.000.000 forint, a 2010 augusztusa és 2011. január 17-e közötti időszakra 85.000.000 forint, míg a 2011. január 18-a és 2012. július 30-a közötti időszakra 305.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni. Hivatkozása szerint az I. és a IV. rendű alperesek - mint munkáltatók - a veszélyes üzemi feladataik ellátása körében a törvényi feltételeket, előírásokat megszegve gondatlanul veszélyeztették az egészségét, testi, lelki épségét, ezáltal számára súlyos, maradandó, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoztak, amely orvosi beavatkozás nélkül halállal végződne. Összességében hangsúlyozta, hogy az I-IV. rendű alperesi jogsértés abban nyilvánult meg, hogy a jogszabályban előírt évenkénti állapotvizsgálatot és időközi állandóság vizsgálatot elmulasztották, és a röntgengépek műszaki állapota nem volt megfelelő.