A Kúria Mfv.10654/2011/6. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Mfv.I.10.654/2011/6.szám

A Kúria a dr. Baki László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bősze László ügyvéd által képviselt I.r., II.r. alperesek ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és elmaradt munkabér megfizetése iránt a Veszprémi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.196/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Veszprém Megyei Bíróság 3.Mf.20.039/2011/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Veszprém Megyei Bíróság 3.Mf.20.039/2011/6. számú ítéletét a felülvizsgálattal érintett részében hatályában fenntartja, egyebekben nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek - tizenöt napon belül - 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa, a II.r. alperesnek 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes 2005. július 2-ától állt az alperes alkalmazásában bolti eladó munkakörben. A munkavégzésének helye az I.r. alperes által bérelt, a v. vásárcsarnok területén lévő üzlet volt, amelyben egyedül árusított halat. A felperes 2010. január 21-étől 2010. március 22-éig keresőképtelen volt. Az I.r. alperes 2010. március 6-án a bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodást kötött a V.H. Kft-vel, ezzel sor került a felperes munkavégzésének helyét képező üzlethelyiség átadására. A felperes 2010. március 1. és 6. között - a keresőképtelenségétől függetlenül - részt vett a bérleti jog átadását megelőző leltározásban, a bolt készletét március 6-án adta át. A V.H. Kft. 2010. március 26-án nyitotta ki az üzletet, amelyben másik bolti eladót alkalmazott, akit a felperes folyamatosan szaktanácsokkal látott el.A felperes munkaviszonyát az I.r. alperes a 2010. március 29-én kelt rendkívüli felmondással megszüntette arra történő hivatkozással, hogy 2010. március 23-án a keresőképességének első napján a munkahelyén nem jelent meg, és a munkáltatót a távollétéről nem tájékoztatta. A felperest 2010. április 8-ától kezdődően a V.H. Kft az üzletben továbbra is bolti eladóként foglalkoztatta az általuk kötött munkaszerződésnek megfelelő új feltételekkel.A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, és kérte a jogellenes munkaviszony megszüntetéshez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását. Ezen túlmenően munkabér különbözet megfizetésére irányuló kereseti kérelmet is előterjesztett hivatkozva arra, hogy a 2010. november 1-jétől irányadó munkaszerződés-módosítás szerint az alperes bruttó 160.000 forint munkabérért alkalmazta, azonban ténylegesen ennél kevesebbet fizetett a részére. A II.r. alperes vonatkozásában a Gt. 108. §-a szerinti mögöttes felelősség megállapítását kérte.A Veszprémi Munkaügyi Bíróság a 2.M.196/2010/17. számú ítéletével megállapította, hogy a 2010. április 29-ei rendkívüli felmondás jogellenes. A felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 582.000 forint elmaradt munkabért és kamatait, 96.000 forint felmentési időre járó bért, 640.000 forint végkielégítést, 960.000 forintot a jogellenesség jogkövetkezményeként, továbbá 1.903.662 forint munkabér-különbözetet és a törvényes kamatát, valamint 190.000 forint perköltséget, és az államnak 230.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság ezen túlmenően megállapította, hogy amennyiben az I.r. alperes társasági vagyona nem fedezi a felperesnek járó kötelezettségeket, a II.r. alperes a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért felel.Az ítélet indokolása szerint a bérleti jog átruházása folytán a munkáltató személyében az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogutódlás következett be, amelynek következtében a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra szálltak át. A felperesnek a keresőképtelenségének lejártát követően munkavégzési kötelezettsége már a V.H. Kft-nél volt, így az I.r. alperes e kötelezettség elmulasztására hivatkozással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felperes munkabér-különbözet iránti igényét azért találta megalapozottnak a munkaügyi bíróság, mert a felperes a csatolt bérjegyzékek szerint nem kapta meg a 2007. november 1-jei munkaszerződés-módosítás alapján járó bruttó 160.000 forintos munkabérét. A II.r. alperes mögöttes felelősségét pedig a Gt. 108. §-a alapján állapította meg.Az alperes fellebbezése folytán eljárt Veszprém Megyei Bíróság a 3.Mf.20.039/2011/6. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította, az alpereseket a perköltség viselése alól mentesítette. Kötelezte a felperest, hogy az I., és a II.r. alperesnek külön-külön 60.000 forint perköltséget fizessen meg. Rendelkezett arról, hogy az illetéket az állam viseli.A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perbeli esetben jogutódlás következett be 2010. március 6-án a bérleti jog átadásával. Ennek időpontjában az I.r. alperes munkáltatói jogosítványai megszűntek, ezt követően a felperessel szemben semmilyen munkáltatói intézkedésre nem volt jogosult, ebből következően intézkedése a rendkívüli felmondás tekintetében hatálytalan. A munkabér-különbözet megfizetésére irányuló kereseti kérelmet azért nem találta megalapozottnak, mert a felperesnek ezt az igényét az Mt. 85/A. § (1) bekezdése alapján a jogutód munkáltatóval szemben kellett volna érvényesítenie. Tekintettel arra, hogy a pert nem vele szemben indította, az ítéletnek az a rendelkezése, amely az I.r. alperest munkabér-különbözet megfizetésére kötelezte, jogsértő.A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Álláspontja szerint a Ptk. 200. § (1) bekezdése, a 205. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 207. §-a ellentmondásban van az Mt. 85/A. §-ával. A felek szerződési szabadságának általános elvét sérti, ha egy másik jogszabály - jelen esetben a Munka törvénykönyve - korlátozza a jogaikat. A helyes joggyakorlat az lenne, ha a felek háromoldalú megállapodása döntene a jogutódlás kérdésében. Sérelmezte a felperes azt is, hogy nem ismerhette meg az I.r. alperes és a V.H. Kft. által kötött szerződést, nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a továbbfoglalkoztatásáról a szerződésben megállapodtak volna. Álláspontja szerint a jogutódlás ténye a munkáltatói intézkedést nem tette "érvénytelenné". Az I.r. alperes jelenleg is létezik, több boltot üzemeltet. A másodfokú bíróság ezenfelül helytelenül értelmezte az Mt. 85/A. §-át, azt nem vetette össze az Mt. 75/A. §-ában, valamint a 76. §-ában foglaltakkal sem. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alperes megsértette az Mt. 3. § (2) bekezdésében, valamint az Mt. 4. §-ában foglaltakat. A felperes a 2011. június 20-án érkezett felülvizsgálati kérelmét a 2011. október 13-án érkezett beadványában kiegészítette azzal, hogy a felülvizsgálati eljárásban hozott döntés terjedjen ki a keresetében érvényesített munkabér-különbözetre is, az ezzel kapcsolatos indokait a felperes nem közölte, ugyanakkor előadta azt, hogy e tárgykörben a jogerős ítélet meghozatalát követően új keresetet nyújtott be, amelynek folytán indult eljárás jelenleg szünetel.Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítélet hatályban tartását hivatkozva arra, hogy az eljáró bíróságok által megállapított jogutódlást a felülvizsgálati kérelmében a felperes sem vitatta, csupán azt sérelmezte, hogy a jogutódlás ténye érvénytelenné (helyesen: hatálytalanná) tette az I.r. alperes intézkedését.A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.