A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27712/2015/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 19. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 5. §, 19. §, 23. §] Bíró: Varju László

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27712/2015/14.*, Miskolci Törvényszék Kf.27009/2016/5., Kúria Kfv.37165/2017/7. (BH 2018.10.289)

***********

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.712/2015/14. szám

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Tompa Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe szám alatti székhelyű; ügyintéző: dr. Tompa Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek, alperesi képviselő neve jogtanácsos által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (I.rendű alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti indított perében - mely perbe személyesen eljáró Alperesi beavatkozó(alperesi beavatkozó címe szám alatti lakos) beavatkozott - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2015. október 27. napján kelt határozatszám1. számú határozatát akként változtatja meg, hogy a KL, KLné és KKA, valamint Alperesi beavatkozó között 2015. május 20. napján S teleülésen létrejött föld adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja.

A bíróság kötelezi egyetemlegesen alperest és alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg 100.000,- (egyszázezer) + ÁFA, így összesen 127.000,- (egyszázhuszonhétezer) Forint perköltséget felperes részére.

A bíróság megállapítja, hogy 30.000,- (harmincezer) Forint le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de3 a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon írásban öt egyező példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

I n d o k o l á s :

A bíróság a közigazgatási eljárás iratanyaga, felperes keresetlevele, alperes és alperesi beavatkozó érdemi ellenkérelme alapján az alábbi tényállást állapította meg:

KL és KLné mezőgazdasági üzemközpontja a hrsz1. helyrajzi számú ingatlan alatt található.

KL kizárólagos tulajdonát képezi a hrsz2, hrsz3, hrsz4, hrsz5, valamint a hrsz6. helyrajzi számú szőlő megnevezésű,

KKA kizárólagos tulajdonát képezi a hrsz7. helyrajzi számú szőlő megnevezésű,

míg KLné kizárólagos tulajdonát képezi a hrsz8, hrsz9 helyrajzi szám alatti szőlő megnevezésű ingatlan.

KL (I. eladó), KKA (II. eladó), KLné (III. eladó) Sen, 2015. május 20. napján adásvételi szerződést kötött Alperesi beavatkozó vevővel, melynek értelmében az I. és III. eladó kizárólagos tulajdonát képező ingatlanokat - tekintettel arra, hogy azok egy azon mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak - egybefoglalt vételár útján (14.200.000,- Forint) adják el.

Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyás végett benyújtásra került.

Felperes a fenti adásvételi szerződés vonatkozásában 2015. július 31. napján elfogadó nyilatkozatot tett. Kjelentette, hogy csak a I. eladó vonatkozásában dologösszességként értékesített ingatlan vonatkozásában teszi meg elfogadó nyilatkozatát tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződés által érintett ingatlanok összességére meghatározott - I. eladó és III. eladó tekintetében az adásvételi szerződés I/1. pontjában megjelölt dologösszesség - értelmezhetetlen, hiszen annak jogszabályi feltételei a Föld forgalmi törvény 19.§ (5) bekezdés második fordulata értelmezése alapján nem állnak fenn, ugyanis az I. eladó és a III. eladó földművesek, mezőgazdasági üzemközpontja azonos címen szerepel, azonban azok nem tekinthetőek egyazon üzemközpontnak.

Az eljárás során KL I. eladó a 2015. szeptember 01. napján kelt nyilatkozatában bejelentette, hogy felperes nem rendelkezik elővásárlási joggal 4 ingatlan vonatkozásában a Hegyközségi törvény 20.§ (2) bekezdése alapján, kizárólag a hrsz6 helyrajzi szám alatti ingatlan tekintetében .

Ennek alapján felperes nem a vele közölt vételi ajánlatot fogadta el, olyan ingatlanok tekintetében is bejelentette elővásárlási jogát, amelyre az elővásárlási jog nem illeti meg, így az új ajánlatnak minősül.

Az eljárás során a Magyar Agrár-, és Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége 2015. szeptember 11. napján meghozta a határozatszám2. számú állásfoglalását, melyben mind felperest, mind pedig az adásvételi szerződés szerinti vevővel támogatja a szerződést létrejöttét.

Ezt követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a 2015. október 27. napján kelt határozatszám1. számú határozatával a KL, KLné és KKA mint eladók, valamint Alperesi beavatkozó, mint vevő között 2015. május 20. napján S településen létrejött föld adásvételi szerződést Alperesi beavatkozó szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá.

Indokolásában az Fftv. 5.§ 21. pontjára és az Fftv. 19.§ (5) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, hogy az egybefoglalt vételáron értékesített több föld tulajdonosa ugyanazon személy legyen. Megállapította, hogy KL és KLné által egybefoglalt vételárral megállapított hét sárospataki ingatlan egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik hrsz1 helyrajzi számú címmel.

Az Fétv. 19.§-a és az Fftv. 19.§ (5) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a felperes által tett elfogadó nyilatkozat sérti a jogszabályi előírásokat, mivel egybefoglalt vételáron értékesített hét föld helyett, csak öt földre fogadta el a vételi ajánlatot, ezáltal ezt úgy kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

Fenti határozattal szemben felperes terjesztett elő keresetlevelet, melyben elsődlegesen kérte a bíróságot, hogy az alperesi határozatot akként változtassa meg, hogy a KL, KLné és KKA, mint eladók, valamint Alperesi beavatkozó között 2015. május 20. napján S településen létrejött föld adásvételi szerződést a hrsz2, hrsz3, hrsz4, hrsz5, valamint a hrsz6 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában vele, míg a további így a hrsz8, hrsz9, valamint a hrsz7 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában Alperesi beavatkozósal hagyja jóvá, másodlagosan kérte a határozat akként történő megváltoztatását, hogy a szerződés jóváhagyását tagadja meg, míg harmadlagosan kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését perköltségben való marasztalás mellett.

Előadta, hogy álláspontja szerint a KL és KLné ingatlanja értékesítésére a dolog összességi jogszabály feltételei - így a Földforgalmi törvény 19.§ (5) bekezdése II. fordulata által szabályozott feltételek - nem állnak fenn, ugyanis az eladó I. és eladó III. földművesek mezőgazdasági üzemközpontja azonos címen szerepel, azonban azok nem egyazon üzemközponthoz tartoznak.

Álláspontja szerint a mezőgazdasági üzemközpont a földműves személyéhez kapcsolódóan értelmezendő, ugyanakkor jelenti ez azt is, hogy egy földműves vagy egy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkezhet.

Fentiek alapján álláspontja szerint jogszabálysértő a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése, hiszen a szerződéssel kapcsolatban helytelen álláspontra jutott a mezőgazdasági üzemközpont és a több föld egybefoglalt vételáron történő értékesítésének szabályai ellenőrzése során.